Kialakításra került az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára virtuális „kamarakiállításai”-nak gyűjtőfelülete, ahol először az Esztár Község Önkormányzatával együttműködésben, a Hetedíziglen MNL projekt keretében megvalósult „Esztári levelek” című online kiállításunk tekinthető meg. A tárlat jól szemlélteti a családtörténet-kutatás és a helytörténet-kutatás kapcsolódási pontjait. A töredékesen fennmaradt családi iratok egy bihari nemes család hétköznapjaiba kalauzolják el az érdeklődőket: megelevenedik a településhez fűződő viszony, a családi légkör, társadalmi-politikai kapcsolatrendszer és nem utolsósorban a hobbi is. A családi majorság és kúria mellett a tágabb lakókörnyezetet, a települést is külön tabló mutatja be. A Hetedíziglen MNL projekt Facebook oldalán közzétett kiállítási anyag magas látogatottságot ért el, egy hónap alatt több mint 4200-an tekintették meg.

Gondosan őrzött családi hagyatékok és közgyűjtemények kivételes kincseit vonultatja fel a Sárándról szóló, tudományos kutatók és számos helybéli segítő közreműködésével megjelent történeti album, igényesen, egyúttal mély átéléssel vezérelve olvasóit a tovább élő múlt mozgalmas forgatagában.

A Dr. Seres Géza szemész főorvos nevéhez fűződő újítás nagy előrelépést jelentett az 1960-as évek közepén a tompalátású kancsal gyermekek gyógykezelésében, de még nagyobb szolgálatot tehetett volna – az akkor már népbetegségnek számító – kancsalság visszaszorításában, ha a vászon „szemtakaró” országos bevezetése elé nem gördít különféle akadályokat a bürokrácia és a törvényi szabályozás.

1847. június 12-én Szép Sándor utcabiztos jelentette a Debreceni Kapitányi Hivatalnak, hogy emberi csontdarabokat talált az általa vásárolt gyapjú között.