A hírhedt spanyolnátha világszerte 500 millió embert fertőzött meg 1918–19-ben, és legalább háromszor annyi áldozatot szedett, mint a négy éven át tartó Nagy Háború. Nevét a spanyolországi híradások alapján kapta, bár az első esetek az angol és francia katonák között jelentek meg már 1916-ban. A betegség heves volt és gyors; magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt; a legtöbb halálesetet a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta. A spanyolnátha vírusának hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat. A kutatók szerint a vírus antigénstruktúrája H1N1 típusú volt, és különösen a 20–40 év közötti korosztályt támadta meg. Az alábbi cikkre a Debreceni Független Újság egyik 1927. évi számában találtunk, amely egy újabb járványveszélytől tartva összegzi a védekezés lehetséges módjait a pandémia idejére. A tanácsok többségét ma is érdemes lenne megfogadni!

A járványügyi korlátozások enyhítésével a Magyar Nemzeti Levéltár vezetése engedélyezte a levéltár kutató- és ügyfélszolgálatának újbóli megnyitását, az előírt egészségügyi óvintézkedések betartása mellett. Ezzel bő egy hónapnyi kényszerű szünet után a kutatók újra birtokba vehetik a levéltár kutatótermeit.

A társadalmi felelősségvállalás jegyében – a „Hetedíziglen” projekt népszerűsítése kapcsán – az advent 24 napját szimbolizáló 24 levéltári dobozban juttattuk el munkatársaink felajánlásait a debreceni Kölcsey Központba 2020 decemberében, hogy onnan rászoruló családokhoz jussanak. A dobozokba tartós élelmiszerek és édességek kerültek.