Találatok
Típus: Hír
2025.05.13.
Germuska Pál történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos főtanácsadója előadásával folytatódott április 29-én a Levéltári Délutánok sorozat. Ez alkalommal az előadó a II. világháború utáni magyar-szovjet kapcsolatok a magyarság számára tragikus és megalázó időszakába kalauzolta el az érdeklődőket. A szakértő magyar és nemzetközi kontextusba helyezte a történelmi eseményt, és bemutatta a kiállításon is megtekinthető dokumentumot.
Típus: Hír
Típus: Hír
2025.05.16.
2025. május 15-én a Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 3. osztályosai vettek részt intézményünkben a levéltár működését és az itt dolgozók munkáját, feladatait bemutató foglalkozáson.
Típus: Hír
Típus: Hír
2025.03.27.
Március 18-án Hermann Róbert történész (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) előadásával folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös történelmi ismeretterjesztő sorozata, a Levéltári Délutánok. Ezúttal, méltó lezárásaként a március 15-ei megemlékezéseknek, az áprilisi törvények létrejöttének körülményeit és következményeit ismerhette meg a nagyszámú közönség.
Típus: Hír
2025.03.17.
Március 4-én, kolléganőnk, Kulcsár Krisztina főlevéltáros adott elő az Erdélyi Nagyfejedelemség rangemelő privilégiumleveléről a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat 2024 őszén indított közös történelmi ismeretterjesztő sorozatában. Az idén tavasszal folytatódott programon ismét a Bécsi kapu téri levéltári palotában megtekinthető, A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című állandó kiállításon szereplő levéltári forrásokat állítjuk a középpontba.
Típus: Hír
2025.01.09.
Befejeződött decemberben a Levéltári Délutánok történelmi ismeretterjesztő előadássorozat 2024. szeptember 10-én indult őszi szakasza. Az előző esztendő utolsó rendezvényén Kulcsár Krisztina főlevéltáros adott elő a Pragmatica Sanctio-ról, amely a Habsburg család örökösödési rendjét szabályozta.
Típus: Hír
2024.12.03.
Nagyon érdekes új kutatási eredményeket ismertetett az 1606. évi bécsi béke kapcsán Pálffy Géza történész a Levéltári Délutánok legújabb programján. A kutató elmondta, noha nem tartja a Bocskai-felkelést szabadságharcnak, és ma már a 17. századot is más megvilágításban látja, mint ahogy egyetemista korában tanították neki, a bécsi béke megítélésében nagyrészt osztozni tud elődeivel. Úgy véli, az egyezség sok szempontból nagyon komoly jelentőséggel bírt, rövid és hosszú távon egyaránt.
Típus: Hír
2024.11.25.
Beavatta a hallgatóságot az 1526-os mohácsi csata előzményeibe, és a Magyar Királyságra nézve sorscsapással felérő vereség okaira és következményeire is rávilágított a Levéltári Délutánok sorozatban elmondott előadásában C. Tóth Norbert. A Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa az est folyamán nagy hangsúlyt fektetett Brodarics István I. Ferdinánd királyhoz írt levelére. A programsorozat következő délutánját december 10-én tartják.
Típus: Hír
2024.11.05.
2024. október 24-én nagyszámú érdeklődő részvételével folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat (MTT) közös történelmi ismeretterjesztő sorozata. A Magyar Nemzeti Levéltár Magyarország legrégebbi és legnagyobb közgyűjteménye, a magyar államiság történetére vonatkozó legfontosabb írott örökség őrzője. Az intézmény célja és társadalmi felelősségvállalása, hogy minél több emberhez eljuttassa és hozzáférhetővé tegye ezeket a kulturális kincseket. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös sorozata arra törekszik, hogy mindenki számára személyes közelségbe kerüljön a múlt, és egyben felhívja az érdeklődők figyelmét a történész-levéltáros szakma különlegességére és sajátosságára.
Típus: Hír
2025.04.30.
Csízi István, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa kapta idén a Pro Archivo Regni díjat, a hosszú időn át végzett kiemelkedő munka elismeréseként odaítélt kitüntetést Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója adta át.
Típus: Hír
2015. Juni 25. - 16:19
Típus: Szöveges tartalom
Típus: Hír
Típus: Hír
2025.04.28.
1945. április 11-én a Magyar Kommunista Párt (MKP) Heves Vármegyei Titkársága kérelemmel fordult a Nemzeti Bizottsághoz, hogy „Május Elsejére (sic!), a munka és a munkások ezen legnagyobb ünnepnapjára” a vármegye területén – a munkabérek kifizetése mellett – rendelje el a teljes munkaszünetet. Ezzel a megkereséssel kezdődött el a városban a II. világháború után első alkalommal megrendezett május 1-jei rendezvénysorozat szervezése, amelynek egyik fő eseménye a Líceum előtt felállított szovjet emlékmű leleplezése lett. Az alább közölt dokumentumok az 1945. május 1-jei nap lebonyolításának történetébe engednek bepillantást.
Típus: Hír
2025.03.14.
Magyarországon a cserkészet jelentős múltra tekint vissza. Térhódítása már az 1910-es években megindult, ekkor egymás után alakultak a cserkészcsapatok a fővárosban és vidéken egyaránt.
Típus: Hír
2025.01.27.
A 19. és 20. század fordulóján nagyszabású építkezések folytak Egerben. Több iskolaépület mellett sor került a főispáni lak megépítésére, a milleneumi ünnepi készülődés keretében újították fel a török időkből fennmaradt minaretet, majd hozzáláttak az egri csapatkórház, postapalota, a leányiskola, illetve az igazságügyi palota építéséhez is. Az építkezéseknek nagy volt a munkaerőigénye, így Egerből és annak környékéről, valamint távolabbi vidékekről is érkeztek a városba munkaközvetítés útján szakképzetlen, betanított építőipari segédmunkások. A munkaerő túlkínálata miatt a helyi építőipari kisvállalkozók többnyire alacsony béreken foglalkoztatták ezeket a sokszor paraszti világból ideiglenesen városba szakadt szakképzetlen tömegeket, így nem véletlen, hogy az első komolyabb sztrájkok is az építkezéseken zajlottak le a századfordulót követően Egerben.
Típus: Hír
