levéltár-pedagógia

Az első nap délelőttjén a gyerekcsoport a levéltár tevékenységével, a raktári renddel, valamint különleges levéltári dokumentumokkal ismerkedett meg. Délután a raktári állományvédelem és az iratokat pusztító környezeti hatások, biológiai kártevők álltak a foglalkozás középpontjában. Levéltárunk restaurátora jellemző példákon keresztül mutatta be, milyen károsodások érhetik a dokumentumokat, és az is kiderült, hogyan segíthetnek a mérőműszerek a megfelelő raktári klíma fenntartásában.

Az első nap délelőttjén a megyénkben észlelt földrengések írásos forrásai alapján játékos feladatokon keresztül tapasztalhatták meg a gyerekek, milyen az, ha mozog a föld, majd a levéltár térképgyűjteményét felhasználva vízrajzi ismereteiket gyarapíthatták Lázár deák ÉK-DNY-i tájolású térképétől kezdve a Tisza szabályozási munkálatait is dokumentáló kataszteri térképekig. Délután a 18–19. századi alsófokú iskolák működésébe nyertek betekintést a nebulók, ahol kiderült, hogy semmi sem úgy működött, ahogy ma megszokott.

A foglalkozások első felében a gyerekek megtudhatták, hogy a levéltárak nemcsak történelmi eseményekkel, hanem természeti jelenségekkel kapcsolatos iratokat is őriznek. Több irat is megörökítette például a 18-19. században megyénkben észlelt földrengéseket, azok hatását és a különböző épületekben keletkezett károkat. A gyerekek játékos mozgásos feladatokon keresztül tapasztalhatták meg, hogyan hatnak egymásra a kéreglemezek, és az is kiderült, hogy miért nem esett kár a Jászság vályogépületeiben a rengések idején.

A sok szemléltető eszközzel tapinthatóvá váló ismereteket a foglalkozás végén játékkártyákkal rendszereztük. A csoportos vetélkedő izgalmait is túlszárnyalta azonban a nem is olyan távoli múltban használt mechanikus írógép kipróbálásának lehetősége.

A Magyar Nemzeti Levéltár egyik kiemelt célja, hogy a társadalmi felelőss

Milyen célból készültek ezek a térképek, milyen jelek és jelrendszerek segítik az egységes értelmezését, milyen érdekességeket lehet felfedezni rajtuk, amelyek az elkészülésük idejéről mesélnek? Ezen kérdések mentén haladva vizsgáltuk meg Lázár deák térképének másolatát, mely Magyarország első fennmaradt nyomtatott térképe; a Homann Atlaszt, mely a földrajzi felfedezések korának csillagászati és térképészeti ismeretetit rögzíti; a kéziratos térképek legszebb darabjait, melyeket id.

Mákos Judit levéltári szakkönyvtáros három alkalommal (július 27., augusztus 3. és augusztus 10.) települt ki az iskolába, és beszélgetett a gyerekekkel az újrahasznosítás fontosságáról, továbbá a mai papírt megelőző íráshordozókról. A gyerekek közelről is szemügyre vehettek egy papirusztekercset, egy 1799-es pergamen oklevelet, valamint 1752-ből származó rongypapírra íródott iratokat is.

2021. július 19-én azokat a környezeti tényezőket, kártevőket vettük számba a gyerekekkel, melyek nyomait levéltári iratokon is felfedezhetünk, egyúttal szót ejtettünk az emberek által szándékosan, illetve akaratlanul okozott sérülésekről is. A foglalkozás tematikájára átszabott Kérdezz? Felelek! játékkal jó hangulatban zárult a program. Július 23-án az íráshordozók anyagainak sokféleségét mutattuk be, illetve kitértünk a ma már kevésbé ismert írószerekre is.