Bejegyzésünkben azoknak szeretnénk támpontokat adni kutatásaikhoz, akik időben egészen a középkorig jutottak családjuk eredetének, leszármazásának, esetleg történetének rekonstruálásával. Megmutatjuk, mire érdemes különös figyelmet fordítani a kutatás során.

Tovább az egész bejegyzéshez

Találkozásom és kapcsolatom Cseh Tamással

1970–71-ben találkoztam Cseh Tamással, amikor ő a „Még kér a nép” című filmben a dalnok volt. Ő énekelte azokat a kulcs, összekötő és a cselekményt tovább vivő dalokat, amelyek oly fontosak voltak. Ezeket egy illegális stúdiófelvételen készítettük a Magyar Rádióban Grunwalsky Ferenccel, aki Jancsó Miklós munkatársa volt, én pedig a Magyar Televízió társadalomtudományi osztályán dolgoztam.

Az európai levéltárak digitális tartalmai – képek, levéltári jelzetek és más hasznos adatok – bármely európai polgár számára könnyen, gyorsan és díjmentesen elérhetőek az Archives Portal Europe oldalon keresztül. Az online kincsekhez – néhány jól megválasztott keresőszó segítségével – nemcsak az öreg kontinens lakói férhetnek hozzá, hanem bárki a világon, akit érdekel az európai országok története.

Szik Mátyás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem diplomát, majd éles fordulatot véve egy hozzá közelebb álló szakmát talált magának. Hivatásának tartja a borfogyasztás minél igényesebb és változatosabb formáját becsempészni a mindennapokba. Emellett feltett szándéka, hogy Magyarországot „visszarakja a gasztrovilág térképére”. Beszélgettünk még a történelem és a borászat összefonódásáról, és szó esett néhány érdekes levéltári iratról is.

Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gasztronómia iránt érdeklődők száma. A médiumokban egyre több főzőműsort sugároznak, a könyvesboltok polcain a legkülönfélébb szakácskönyvek között válogathatunk. Ezzel egy időben kapott lendületet a tudományos szempontú gasztronómia-történeti kutatás is. Ehhez a szerteágazó, ugyanakkor izgalmasnak ígérkező kutatómunkához kívánunk útmutatást adni olyan levéltári irattípusok bemutatásával, amelyek a gasztronómia komponenseire vonatkozó információkat tartalmaznak.

Keresztes Csaba

Ilyen ifjúsági klubja volt az Egyesült Villamosgépgyárnak (EVG) is. (E gyár legelső jogelődjét 1887-ben alapították, a gyár maga 1913-tól számította a működését, amikor véglegesen Kőbányára, a Gyömrői útra költözött. 1963-ig Villamosgép és Kábelgyár volt a neve, ezt követően alakult meg, öt másik vállalat összevonásával, az Egyesült Villamosgépgyár. Több ezren dolgoztak ekkoriban a gyárban. A gyár jogutódja 2001-ig létezett, ekkor teljesen felszámolták.)

Azok, akik rendszeres kutatói levéltárunk Hess András téri kutatótermének és a Politikatörténeti Intézet Levéltárának  már tudják, hogy az intézet levéltárában őrzött iratanyag kutatói hozzáférésében változás következett be.

Az Országos Levéltár ugyan nem rendelkezik ilyen jellegű irategyüttessel, van egy tippünk hol nézhetnek utána kutatóink ezeknek az információknak. Az első világháború emlékévei és kutatóink megkeresései adják az aktualitását, hogy blogunkon felhívjuk a figyelmet egy térítésmentes online adatbázisra.

Tovább az egész bejegyzéshez