Melyiküknek volt igaza? Nem tisztünk állást foglalni a vitában. Az azonban bizonyos, hogy levéltárunk szinte kiapadhatatlan kincsesbánya a szőlő- és borkultúra rajongóinak. Bejegyzésünkben a magyarországi borkultúra elsődleges írásos forrásai közötti időutazásra invitáljuk Önöket, mely során kirajzolódnak a bor történetének gazdasági, társadalmi és statisztikai vonatkozásai.

Tovább az egész bejegyzéshez

Bejegyzésünkben azoknak szeretnénk támpontokat adni kutatásaikhoz, akik időben egészen a középkorig jutottak családjuk eredetének, leszármazásának, esetleg történetének rekonstruálásával. Megmutatjuk, mire érdemes különös figyelmet fordítani a kutatás során.

Tovább az egész bejegyzéshez

Találkozásom és kapcsolatom Cseh Tamással

1970–71-ben találkoztam Cseh Tamással, amikor ő a „Még kér a nép” című filmben a dalnok volt. Ő énekelte azokat a kulcs, összekötő és a cselekményt tovább vivő dalokat, amelyek oly fontosak voltak. Ezeket egy illegális stúdiófelvételen készítettük a Magyar Rádióban Grunwalsky Ferenccel, aki Jancsó Miklós munkatársa volt, én pedig a Magyar Televízió társadalomtudományi osztályán dolgoztam.

Az európai levéltárak digitális tartalmai – képek, levéltári jelzetek és más hasznos adatok – bármely európai polgár számára könnyen, gyorsan és díjmentesen elérhetőek az Archives Portal Europe oldalon keresztül. Az online kincsekhez – néhány jól megválasztott keresőszó segítségével – nemcsak az öreg kontinens lakói férhetnek hozzá, hanem bárki a világon, akit érdekel az európai országok története.

Szik Mátyás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem diplomát, majd éles fordulatot véve egy hozzá közelebb álló szakmát talált magának. Hivatásának tartja a borfogyasztás minél igényesebb és változatosabb formáját becsempészni a mindennapokba. Emellett feltett szándéka, hogy Magyarországot „visszarakja a gasztrovilág térképére”. Beszélgettünk még a történelem és a borászat összefonódásáról, és szó esett néhány érdekes levéltári iratról is.

Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gasztronómia iránt érdeklődők száma. A médiumokban egyre több főzőműsort sugároznak, a könyvesboltok polcain a legkülönfélébb szakácskönyvek között válogathatunk. Ezzel egy időben kapott lendületet a tudományos szempontú gasztronómia-történeti kutatás is. Ehhez a szerteágazó, ugyanakkor izgalmasnak ígérkező kutatómunkához kívánunk útmutatást adni olyan levéltári irattípusok bemutatásával, amelyek a gasztronómia komponenseire vonatkozó információkat tartalmaznak.

Keresztes Csaba

Ilyen ifjúsági klubja volt az Egyesült Villamosgépgyárnak (EVG) is. (E gyár legelső jogelődjét 1887-ben alapították, a gyár maga 1913-tól számította a működését, amikor véglegesen Kőbányára, a Gyömrői útra költözött. 1963-ig Villamosgép és Kábelgyár volt a neve, ezt követően alakult meg, öt másik vállalat összevonásával, az Egyesült Villamosgépgyár. Több ezren dolgoztak ekkoriban a gyárban. A gyár jogutódja 2001-ig létezett, ekkor teljesen felszámolták.)

Azok, akik rendszeres kutatói levéltárunk Hess András téri kutatótermének és a Politikatörténeti Intézet Levéltárának  már tudják, hogy az intézet levéltárában őrzött iratanyag kutatói hozzáférésében változás következett be.