A projekt címe: Community as Opportunity – Creative archives’ and users’ network (Közösség mint lehetőség: a levéltárak és felhasználók alkotó hálózata). A 2014. december – 2018. január között megvalósítandó projekt teljes tervezett költsége 3 983 379 euró, amelyből 1 990 078 euró (a teljes költség 49,96%-a) a támogatás.

A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk.

Tovább az egész bejegyzéshez

Kecskés D. Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Szakterülete Franciaország és Kelet-Közép-Európa 20. századi kapcsolatai, valamint Magyarország és számos nemzetközi szervezet, mint például az ENSZ és a NATO viszonya. Az interjú alkalmával beszélgettünk a hazai és nemzetközi levéltári kutatások során szerzett tapasztalatairól, valamint a kutatómunka jelenlegi kihívásairól.

A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagy méretarányú (1:2880) térkép. Az egyedi módon komplex adatokat tartalmazó kataszteri térképek és a kataszteri iratok kiváló forrásanyagul szolgálnak a családkutatók, helytörténészek, társadalomtörténészek, térképészek és más tudományágak művelői számára.

Tovább az egész bejegyzéshez

A Vitézi Rend a két világháború közti Magyarország egyik fontos társadalmi szervezete volt. E bejegyzésben a Rend fennmaradt iratanyagára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Kihez forduljunk, ha vitézekre vonatkozó forrásokat keresünk? Hogyan kutatható az anyag? Milyen segédletek segítségével érdemes elkezdeni a kutatást? Mi az, ami interneten is megtalálható? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben nem csak levéltári dokumentumokat és adatbázisokat, hanem nyomtatott kiadványokat is az olvasó figyelmébe ajánlunk.

Az intézmény kiemelt feladatának tekinti úgy a tudományos igényű, mint a magáncélú kutatások támogatását. Nem volt ez mindig így. Ön is kíváncsi arra, hogyan lényegült át kétszáz év alatt a szigorú, szabálykövető és a gyűjteményt hárpiaként őrző levéltári hivatalnok barátságos, nyitott és támogató kutatószolgálati munkatárssá? Mi utánajártunk, tartson velünk!

Tovább az egész bejegyzéshez

A bejegyzés közzététele óta számtalan újabb hazai projekt indult, konferencia és előadás résztvevői lehettünk. Bejegyzésünk célja éppen ezért az, hogy tekintetünket egy kicsit Európára és Európán kívülre fordítsuk, mozduljunk ki megszokott, talán berögzült szemléletünkből, hogy feltáruljanak előttünk más világok rejtett kincsei.

Tovább az egész bejegyzéshez

Van egy irattípus, amely messze a történeti kutatás megkezdése előtt, jogi és művészeti jelentőségénél fogva kiemelt érdeklődésre tartott számot. A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi a legtöbb eredeti címereslevelet: gyűjteményünkben összesen mintegy 2500 db, a másolatokkal együtt pedig ennél jóval többre becsülhető az armálisok száma.

Melyiküknek volt igaza? Nem tisztünk állást foglalni a vitában. Az azonban bizonyos, hogy levéltárunk szinte kiapadhatatlan kincsesbánya a szőlő- és borkultúra rajongóinak. Bejegyzésünkben a magyarországi borkultúra elsődleges írásos forrásai közötti időutazásra invitáljuk Önöket, mely során kirajzolódnak a bor történetének gazdasági, társadalmi és statisztikai vonatkozásai.

Tovább az egész bejegyzéshez