A forradalom eseményeinek megértéséhez érdemes röviden bemutatnunk Pest megyét a forradalom előestéjén. 

Pest megye mai területét a 4343/1949. MT. sz. rendelet hozta létre. Ennek eredményeként területe 6384 négyzetkilométer lett. Ez az ország összterületének 6,9%-a, ezzel Pest megye hazánk harmadik legnagyobb területű megyéje lett. A megyében a legjellegzetesebb települési forma a 3000–10 000 lélekszámú nagyközség lett, amelyekben a lakosság közel 50%-a élt.

A megye keresőnépességének 36–38%-a dolgozott az iparban illetve az építőiparban. A legtöbb munkás és alkalmazott a minisztériumi irányítás alatt álló üzemekben, illetve azok telephelyein dolgozott az összes munkás 76,3%-a. Közülük a legismertebbek és a legtöbb dolgozót foglalkoztató üzemek a Csepel Autógyár Szigetszentmiklós központtal (7800 dolgozó), a Dunakeszi Vagongyár (1811 dolgozó), a Gödöllői Ganz Árammérőgyár (1450 dolgozó), a Budakalászi Textilművek (1500 dolgozó), a Diósdi Csapágygyár (780 dolgozó), a Nagykőrösi Konzervgyár (1400 dolgozó), a Pilisi Bányaüzem (1100 dolgozó), a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat voltak. 

A jelentős minisztériumi ipari üzemek mellett számos tanácsi és szövetkezeti ipari üzem is működött a megyében. Együttes számuk meghaladta a 70-et, dolgozóik, alkalmazottaik létszáma pedig a 7000-et. A lakosság közvetlen ellátását szolgálták az ötvenes évek elején egyre súlyosabb körülmények között dolgozó kisiparosok is, akiknek a száma 1955 végéig 6076-ra növekedett. Megyénkben a legtöbben építőipar tevékenységet folytattak (1359), de számuk jelentős volt a vas-, a textil- és a bőriparban is.

 A megyében a mezőgazdaság is nagyon fontos ágazat volt, mert a forradalmi események előtt 336 mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport, 25 állami gazdaság és 20 gépállomás került felállításra több mint 30 000 taggal. Mindemellett a megyében 110 000 egyéni gazdaság is működött.

 

 

Többet szeretne tudni? Keresse 1956 Pest megyében című, kétkötetetes kiadványunkat levéltárunkban és az interneten!