Veszprém vármegye kincsestára 34. – Egyetemépítés és levéltáralapítás Veszprémben

Pozsgai Mónika levéltáros
2024.04.17.
A Pannon Egyetem nemcsak Veszprém, hanem a közép- és nyugat-dunántúli régió meghatározó felsőoktatási intézménye, 2024-ben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját.

Veszprémben már a 13. században működött felsőoktatási intézmény, a káptalani főiskola, ahol teológiát és jogot oktattak. Miután 1276-ban Csák Péter seregei elpusztították Veszprémet, a káptalani főiskola már nem épült újjá. A városi polgárok tudatában bizonyára helyet kapott a gondolat, hogy szükség lenne visszahozni a felsőoktatási képzést a városukba. Erre azonban 1949-ig várniuk kellett, Veszprém ekkor válhatott ismét egyetemi várossá.  

A II. világháború után a súlyos károkat elszenvedett gazdaság újjáépítése lendületet adott az ipar fejlődésének, így a szakemberigény korán jelentkezett, amelynek hatására elindult a szakirányú egyetemek alapítása. Az 1949. évi XXII. törvény rendelkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karának Veszprémbe telepítéséről.

Felmerül a kérdés: miért Veszprém?

Egyes vélemények szerint Veszprémben járva megtetszett a szakminiszternek a város és környező vegyipari létesítmények (Ajka, Peremarton, Fűzfőgyártelep) megléte is indokolta a vegyészképzés Veszprémbe telepítését. A másik vélemény szerint miután Gerő Ernő bejelentette egy második műegyetem megalapítását vidéken, Veszprémből küldöttség indult a legfelsőbb pártvezetéshez. Rákosinak megtetszettek a veszprémi összegyűjtött érvek és Miskolc mellett Veszprémet is támogatta.

Az utolsó verzió, amely véleményt Polinszky Károlynak tulajdonítanak: „Veszprém kiválasztásakor megítélésem szerint az eddig felsoroltak együttesen igazak - azaz fontos volt a gazdasági (vegyipari) háttér, a tévedhetetlen pártvezetők politikai elszólása, illetve a jól lobbizó megyei pártvezetés és országgyűlési képviselő munkájának az eredménye.”[1]

Veszprém vármegye Alispánjának irataiban olvasható: „Ki ne ismerné közülünk 5 éves tervünknek azt a pontját mely szerint Veszprémet iparosodó várossá fejlesztjük? …Tudományos kutató intézeteink fejlesztésére és újak létesítésére 5 év alatt 250 millió forintot fordítunk…Új műszaki egyetemet építünk…”[2]

 

Veszprém egyetemi város 1949.

 

Megyeszerte hírt adtak az egyetem megalakulásáról: „Örömmel, büszkeséggel és hálával tölt el bennünket a tudat, hogy a dunántúli városok közül minket ért a kitüntető megtiszteltetés, hogy még ez év őszén az új Műegyetem egy részlege Veszprémbe települ. Mellette felállításra kerül egy Nehézvegyipari Kutató Intézet, továbbá egy Ásványolaj és Földgázkisérleti Intézet” -olvasható az alispán által a megyei települések polgármestereihez eljuttatott dobolási híranyagban.[3]

 

Dobolási híranyag 1949.

 

Egyelőre a József Nádor Műszaki Egyetem keretein belül működő Nehézvegyipari Kart hoztak létre veszprémi székhellyel, mellé Nehézvegyipari Kutató Intézetet és az Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézetet.

A Veszprém Megyei Pénzügyigazgatóság számára a Külső-Püspökkertben kijelölt területen megkezdett épület lett az egyetem „A” épülete. Az 1946-ban megkezdett építkezést, majd az elkészült ingatlant a Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1949. június 16-án vette át a Pénzügyminisztériumtól. [4] Az átvételkor az épület csak 30 százalékos készültségben állt.

A BME Kémia Technológia Tanszékének adjunktusa Polinszky Károly kapott megbízást az új kar és az egyetem építési munkálatainak megszervezésére.

 

Jegyzőkönyv az egyetem építkezés pontos ütemtervének megállapítása tárgyában 1949. július 8. 1. oldal

 

Jegyzőkönyv az egyetem építkezés pontos ütemtervének megállapítása tárgyában 1949. július 8. 2. oldal

 

Jegyzőkönyv az egyetem építkezés pontos ütemtervének megállapítása tárgyában 1949. július 8. 3. oldal

 

A Magasépítő Tervező Intézet (MATI) 1949. július 11-én adta át az elfogadott terveket a kivitelezőnek. Az építési ütemterv szerint nagyon szoros határidőkkel számoltak az építkezés folyamán. A Veszprémi Magasépítési Vállalat végezte a földmunkákat, kőművesmunkákat, a bádogos és kőfaragó munkákat. A villanyszerelési munkákat a VISZÉRT, azaz a Villanyszerelési és Értékesítési Vállalat végezte. A vízvezeték és fűtésszerelési munkálatokra a Vízvezeték és Fűtésszerelési Nagyvállalatot jelölték ki.[5]

Az építkezést hátráltatta a munkaerőhiány és az anyagellátás biztosításának nehézsége. „A most már folyamatban lévő munkák, valamint a kiadandó munkák zavartalan lebonyolításának biztostására, az alábbiakban felsorolt anyagok felderítése és biztosítása a minisztérium részéről rendkívül fontos.”[6] A transzformátor hiány kiküszöbölésére a következő megoldást találták: „Széles János AVESZ igazgatóságától megemlítette, hogy Veszprém mellett a volt Danuvia gyár leszerelés alatt van és esetleg az ott lévő 2 db 400 kv. o. amper megszerezhető.”[7]

A szerelési munkálatok tervei és részletes költségvetése, anyagigénye csak 1949. július 31-re készültek el. Ezt a határidőt Polinszky „…hosszúnak tartja és veszélyeztetve látja a gépészeti munkák késői megkezdhetősége miatt az épület időre való befejezését.” Ezért a MATI igazgatóságától átmenetileg kisegítő erőket kértek.[8]

1949. szeptember 26-án 16 oktató és 107 hallgató részvételével indult meg az oktatás. Éppen csak a pillanatnyilag legszükségesebb, minimális feltételek voltak biztosítva. Az egyetem első éveit a folyamatos építkezések jellemezték, amelyekből a hallgatók és az oktatók is kivették a részüket.[9]

 

Veszprémi Vegyipari Egyetem B épülete melletti tereprendezésen önkéntesként dolgozó egyetemisták 1958.

 

Újabb mérföldkő volt az egyetem életében, hogy az 1951. évi XXV. tv. alapján kivált a Műegyetem kötelékéből, s megalakult az önálló Veszprémi Vegyipari Egyetem.

A Budapesti Műszaki Egyetemnek az 1949. évi XXII. törvénnyel létesített nehézvegyipari kara kiválik a Budapesti Műszaki Egyetem szervezetéből és Veszprémi Vegyipari Egyetem elnevezéssel Önálló egyetemként folytatja működését. Az Egyetem a bánya- és energiaügyi miniszter felügyelete alatt áll…” [10]

1951-ig kari kurátornak hívták Polinszkyt, majd miután önálló egykarú egyetemmé vált, dékánnak hívták a vezetőjét, aki rektori jogkört gyakorolt. Az egyetem vezetője 1962-ben kapott rektori címet.[11] Az egyetem oktatóit is Polinszky választotta ki, akik budapesti ismerősei, évfolyamtársai, kollégái közül kerültek ki, valamint a közeli vegyipari üzemekből, a környező középiskolákból kerültek az egyetemre. „És ami szintén fontos: a Nehézvegyipari Kutató Intézethez — ennek az igazgatója szintén Polinszky Károly volt — felvett szakmailag kiváló, ám az akkori politikai körülmények között kevésbé szalonképes embereket is, akik „besegítettek” az oktatásba.” [12]

Újságcikkek beszámolói szerint az egyetem első oktatói lakás nélkül álltak, szombatonként hazajártak Budapesten hagyott családjukhoz. A várostól kibérelték a romos Bakony-szállót, ahol fűtés nélkül vészelték át a telet. 1952-ben kezdődött meg a veszprémi Tudós Otthon építése, megoldva az egyetem oktatóinak lakásproblémáit. [13]

Polinszky Károly így emlékszik a kezdeti évekre: „Nyomott, sivár volt a város hangulata, többek között azért is, mert a város egyharmada részben le volt bombázva. Ráadásul a pletykák kiábrándító tömege vett körül bennünket. Az ember pedig azt várhatta volna, hogy mivel egyetemet visz a városba, ha nem is diadalkapu, de a lakosság részéről szívélyes, támogató fogadtatás várja. Ellenkezőleg. Veszprém akkori hangulatát így tudnám összefoglalni: — Kellett ez nekünk? Nincs lakás. Ami van azt elveszik! Nem jó a közellátás! Meg fog minden drágulni. Menjenek a vörösök a fenébe!”[14]

 

Veszprémi Vegyipari Egyetem A épület 1955.

 

Veszprémi Vegyipari Egyetem A és B épülete. 1958.

 

Az egyetem lakossági elfogadottsága 1956 utánra szilárdult meg, köszönhetően az egyetemisták forradalmi szerepevállalásának. 1956 októberében a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatói is megalapították a MEFESZT, kidolgozták követeléseiket és tüntetéseket szerveztek. A veszprémi mozgalom kiemelkedő alakja, Brusznyai Árpád állt az egyetemisták mellé. Az egyetemisták megalapították a Szabad Veszprémi Rádiót. Több hallgató élelmet szállító teherautókat kísért fegyveresen Budapestre, majd nemzetőrként védték a várost a szovjet támadástól.[15]

1956. november 5-én, utolsóként a Várban lévő hallgatók is megadták magukat a szovjet túlerőnek. Ezután megkezdődtek a bebörtönzések, kihallgatások, deportálások.[16]

A forradalmi események után az oktatás 1957. januárjában indul újra. „A Veszprémi Vegyipari Egyetem Tanácsa január 4-i ülésén foglalkozott az egyetemi oktatómunka folytatásának kérdésével, s ezzel kapcsolatban azt a határozatot hozta, hogy január 14-én az I. és V. évfolyam számára újból megkezdi az oktatást.[17]

A hallgatói létszám folyamatosan emelkedett, emiatt új épületeket kellett építeni. 1957-re elkészült a mai E, D, C és B épület, majd 1961-re az egyetem aulája.

 

Egyetem út, látkép a belváros felé a Veszprémi Vegyipari Egyetem 1966.

 

Veszprémi Vegyipari Egyetem B épülete, előtte Somogyi Árpád alkotása a Nő könyvvel 1967.

 

A 70-es években Nemecz Ernő rektor irányítása mellett megindult az agrárvegyész képzés, a környezetvédelmi szakmérnök képzés, a gazdasági jellegű szervező vegyészmérnök képzés, valamint a műszaki doktori képzés.[18]

1989-ben Liszi Jánost nevezték ki rektornak, aki hozzálátott a kétkarú egyetem megszervezéséhez. A mérnöki kar mellett tanárképző kar jött létre. Az intézmény az 1990/1991-es tanévtől a Veszprémi Egyetem nevet viselte.

A 2000-es évek elején, a kor kihívásainak megfelelve, Gaál Zoltán rektor irányításával ötkarú intézménnyé alakult. Újabb bölcsészettudományi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, informatikai és mérnöki szakok jöttek létre.[19]

2006. március 1-jétől az intézmény a Pannon Egyetem nevet használja, kifejezve az intézmény régiós szerepvállalását.[20]

 

Az egyetem fennállásának 75. évfordulója mellett az Egyetemi Levéltár fennállásának 25. évfordulóját is ünnepelhetjük.

A levéltár előzményeként 1964-ben az egyetemen létrejött egy archívum, mely a tárgyi emlékek mellett dékáni és rektori iratokat gyűjtött. Valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem korai, főleg gazdasági témájú iratait őrzi az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára a XXVI.1. fondban.

A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi tv. és a végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. (IX.2.) kormányrendelet tette lehetővé az intézményi és szaklevéltárak létrejöttét. Az 1980-as évek elején jöttek létre az első egyetemi levéltárak, de a rendszerváltást követő években lendült fel igazán az egyetemi levéltárak alapítása.[21]

1999-ben miniszteri engedéllyel megalakult a Veszprémi Egyetem Levéltára. 2021. december 1. óta a Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpont részeként működik.

Feladatai közé tartozik az egyetem történeti értékű iratainak feltárása, gyűjtése, rendezése és kutatásra bocsátása. Gyűjtőköre kiterjed a Pannon Egyetem és a jogelőd intézmények a Veszprémi Egyetem, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Kar, valamennyi szervezeti egységének iratanyagára.

A gyűjteményben megtalálható 1949-től a kari, egyetemi és 1957-től a dékáni, majd rektori tanácsülések csaknem hiánytalan sorozata. Az egyetemi levéltár őrzi a Rektori Hivatal és az ahhoz kapcsolódó szervezeti egységek iktatott dokumentumai. Az iratok közt megtalálható a hallgatók személyi és tanulmányi nyilvántartásai. Említést érdemel dr. Polinszky Károlynak, az egyetem alapítójának, egykori dékánjának, majd rektorának Veszprémre vonatkozó iratait tartalmazó fond. Az iratanyagban való tájékozódást a raktári jegyzékek mellett, a 2001-ben megjelentetett repertórium segíti.

 

Levéltári források:

MNL VeML IV.403.a. Veszprém vármegye Alispánjának iratai, Veszprémi egyetemi város tervei 1949.

MNL VeML V.365.b. Mezőszentgyörgy község polgári kori iratai, Dobolási híranyag 1949.

MNL VeML XV.20.a. Kéziratos dolgozatok gyűjteménye: 559. Szabó László: ’56-os hétköznapok a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, Zalaszentgrót, 2007.

MNL VeML XV.20.a. Kéziratos dolgozatok gyűjteménye: 561. Paczolay Gyula: Az egyetem és a könyvtár 1956-os története, Veszprém, é.n.

MNL VeML XV.13.e. Péterfay Endre fotógyűjteménye

 

Felhasznált irodalom:

MK 1951 = Magyar Közlöny 1951. szeptember 9. 131. szám 1951. évi 25. sz. törvényerejű rendelet:

https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarKozlony_1951_Hivatalos_097-106/?query=magyar+k%C3%B6zl%C3%B6ny+1951+szeptember+veszpr%C3%A9mi+egyetem&pg=252&layout=s

Birkner 2005 = Birkner Zoltán: Kényszer vagy szerencse? A Veszprémi Egyetem megalapításának körülményei és meghatározó személyiségei. In: Mérnök, természettudós és orvos dinasztiák, melyek befolyásolták Magyarország szellemi életét, Áron Kiadó, Budapest, 2005.:  https://real-eod.mtak.hu/4747/1/Tanulmanyok_2005_44_Birkner_Kenyszer_vagy_szerencse.pdf

Felsőoktatási Szemle 1959/9 = Dr. Polinszky Károly: 10 éves a Veszprémi Vegyipari Egyetem. In: Felsőoktatási Szemle 8. évfolyam 9. szám 1959. január 12.: https://adt.arcanum.com/hu/view/FelsoktatasiSzemle_1959_01-12/?query=fels%C5%91oktat%C3%A1si+szemle+polinszky&pg=585&layout=s

Varga 2009 = Varga Béla: Veszprém város lexikona, Veszprém 2009.

Albert 1990 = Albert József: Hajléka a tudománynak. In: Új Horizont XVIII. évfolyam, 2. szám 1990:

https://adt.arcanum.com/hu/view/UjHorizont_1990/?query=Albert+J%C3%B3zsef%3A+Hajl%C3%A9ka+a+tudom%C3%A1nynak&pg=140&layout=s

Thiery 1979 = Thiery Árpád: Vegyészpionírok – Beszélgetések a Veszprémi Egyetemről és kutatóintézetekről. In: Kortárs 23. évfolyam 6. szám 1979.:

https://adt.arcanum.com/hu/view/Kortars_1979_1/?query=Thiery+%C3%81rp%C3%A1d%3A+Vegy%C3%A9szpion%C3%ADrok+&pg=889&layout=s

Béke és Szabadság 1952/35 = Grönland helyett Veszprém. A magyar nehézvegyipar fővárosában. In: Béke és Szabadság 3. évfolyam 35. szám 1952.:

https://adt.arcanum.com/hu/view/BekeEsSzabadsag_1952/?query=Gr%C3%B6nland+helyett+Veszpr%C3%A9m+A+magyar+neh%C3%A9zvegyipar+f%C5%91v%C3%A1ros%C3%A1ban&pg=541&layout=s

Középdunántúli Napló I. évfolyam 6. szám 1957. évi január 6.:

https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1957_01/?query=K%C3%B6z%C3%A9pdun%C3%A1nt%C3%BAli+napl%C3%B3&pg=27&layout=s

Élet és Tudomány 1974/18 = A 25 éves Veszprémi Vegyipari Egyetem. In: Élet és Tudomány 29. évfolyam 18. szám 1974.:

https://adt.arcanum.com/hu/view/EletEsTudomany_1974_1/?query=A+25+%C3%A9ves+Veszpr%C3%A9mi+Vegyipari+Egyetem+&pg=818&layout=s

Magyar Felsőoktatás 1998/10 = Az idő és az integráció szorításában. In: Magyar Felsőoktatás 8. évfolyam 10. szám 1998. dec. 1.:

https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarFelsooktatas_1998/?query=Az+id%C5%91+%C3%A9s+az+integr%C3%A1ci%C3%B3+szor%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ban+Ga%C3%A1l+Zolt%C3%A1n%2C+a+Veszpr%C3%A9mi+Egyetem+rektora&pg=345&layout=s

Oktatási Közlöny 2006 = A Pannon Egyetem alapító okirata. In: Oktatási Közlöny I. évfolyam 14. szám 2006. június 8.: https://adt.arcanum.com/hu/view/MuvelodesiKozlony_2006-2/?query=A+Pannon+Egyetem+Alap%C3%ADt%C3%B3+okirata&pg=630&layout=s

Levéltári kézikönyv 2009 = Levéltári kézikönyv. Szerk.: Körmendy Lajos. MOL, 2009.

 

Egyéb források:

Pannon Egyetem honlapja-75 éves a Pannon Egyetem: https://75.uni-pannon.hu/

Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpont honlapján a Levéltár története: https://konyvtar.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=featured&Itemid=532&lang=hu

 

Képek jegyzéke:

Indexkép: MNL VeML XV.13.e Péterfay Endre fotógyűjteménye I.81. 894. Veszprémi Vegyipari Egyetem épületei helikopterről fényképezve, Veszprém, 1961.

Kép1: MNL VeML IV.403.a. Veszprém vármegye Alispánjának iratai, Veszprém egyetemi város 1949.

Kép2: MNL VeML V.360.b. Mezőszentgyörgy község polgári kori iratai, Dobolási híranyag 1949.

Kép3: MNL VeML IV.403.a. Jegyzőkönyv az egyetem építkezésének pontos ütemtervének megállapítása tárgyában 1949. július 8. 1. oldal

Kép4: MNL VeML IV.403.a. Jegyzőkönyv az egyetem építkezésének pontos ütemtervének megállapítása tárgyában 1949. július 8. 2. oldal

Kép5: MNL VeML IV.403.a. Jegyzőkönyv az egyetem építkezésének pontos ütemtervének megállapítása tárgyában 1949. július 8. 3. oldal

Kép6: Egyetem (Schönherz Zoltán) utca, a Veszprémi Vegyipari Egyetem (később Pannon Egyetem) B épülete melletti tereprendezésen önkéntesként dolgozó egyetemisták. 1958, Fortepan 254889, a fotót adományozó: Ungváry Rudolf , a letöltés dátuma 2024. március 7.: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=254889

Kép7: Egyetem (Schönherz Zoltán) utca 10., Veszprémi Vegyipari Egyetem (később Pannon Egyetem, A épület), 1955, Fortepan 171140, fotót adományozó: Sattler Katalin, a letöltés dátuma 2024. március 7.: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=171140

Kép8: Egyetem (Schönherz Zoltán) utca, a Veszprémi Vegyipari Egyetem (később Pannon Egyetem) A és B épülete. 1958, Fortepan 254899, fotót adományozó: Ungváry Rudolf, a letöltés dátuma 2024. március 7.: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=254899

Kép9: Egyetem út, látkép a belváros felé a Veszprémi Vegyipari Egyetem felől (később Pannon Egyetem). 1966, Fortepan 29298, fotót adományozó: Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, szerző: VÁTI, a letöltés dátuma 2024. március 7.: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=29298

Kép10: Egyetem (Schönherz Zoltán) utca, a Vegyipari (később Pannon) Egyetem B épülete, előtte Somogyi Árpád alkotása a Nő könyvvel (1961)., 1967, Fortepan: 178204, a fotót adományozó: Bojár Sándor, a letöltés dátuma 2024. március 7.: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=178204

 



[1] Birkner 2005. 237.

[2] MNL VeML IV.403.a. Veszprém egyetemi város 1949.

[3] MNL VeML V.365.a. Dobolási híranyag 1949.

[4] Varga 2009. 615.

[5] MNL VeML IV.403.a. Jegyzőkönyv az egyetem építkezésének pontos ütemtervének megállapítása tárgyában 1949. július 8. 1.

[6] Uo. 2.

[7] Uo. 3.

[8] Uo. 2.

[9] Felsőoktatási Szemle 1959/9. 562-563.

[10] MK 1951: 1951. évi 25. sz. törvényerejű rendelet

[11] Birkner 2005. 238.

[12] Albert 1990. 55.

[13] Béke és Szabadság 1952/35. 7.

[14] Thiery 1979. 869.

[15] MNL VeML XV.20.a. 561. 1-8.

[16] MNL VeML XV.20.a. 559. 68-79.

[17] Középdunántúli Napló 1957. évi január 6.

[18] Élet és Tudomány 1974/18. 823.

[19] Magyar Felsőoktatás 1998/10. 8.

[20] Oktatási Közlöny 2006. 1671.

[21] Levéltári kézikönyv 2009. 307-313.

 

Utolsó frissítés:

2024.04.17.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges