Veszprém vármegye kincsestára 30. – „Ez nem a vasalt nadrágosok kaszinója” – Adalékok a Bakonybéli Katolikus Kaszinó történetéhez
Az alapításokat tekintve a dualizmus időszakában két fő tendencia volt megfigyelhető: egyrészt a kaszinók egyre kisebb településen való megjelenése, másrészt pedig azok nagyfokú specializációja. A kezdeti nemzeti és polgári kaszinók mellett teret nyertek ugyanis az egyes foglalkozási csoportokat elkülönítő kaszinók, mint a kereskedelmi és kereskedő-iparos kaszinók, a gazdasági, a mezőgazdasági, sőt a földműves kaszinók is. Az 1870-es évektől kezdve pedig már politikai és vallási nézetek mentén is alapítottak kaszinókat.[1] A Bakonybéli Katolikus Kaszinó 1871-ben alakult meg, s ahogy a szervező gyűlés jegyzőkönyvében is olvasható, tagja lehetett minden katolikus, józan és becsületes ember. A tagoknak a beíratási díj mellett havonta meghatározott összeget is fizetniük kellett. A jegyzőkönyv külön öt tagú választmány összeállításáról is rendelkezett, amelynek feladatai közé tartozott az alapszabályzat kidolgozása, a helyiség berendezése és az olvasmányok kiválasztása, valamint meghozatala.[2]
A választmány tagjainak jegyzőkönyve
A Bakonybélben alakult társas egylet alapszabályzatában a választmány által kiszemelt hírlapok, folyóiratok és könyvek olvasását, a közművelődést és a társas illedelmes mulattatást tűzte ki célul. Az alapszabályzat szerint minden tagnak joga van az egylet hírlapjait és könyveit a kaszinó helyiségében használni, a közgyűléseken részt venni és beszédeket tartani, valamint indítványokat tenni a határozatok meghozatalánál. Az egylet belügyeinek rendezése, az egyleti vagyon kezelése s annak kifelé történő képviselete, a hét tagból álló választmány feladata. Az alapszabály azt is rögzítette, hogy a határozatok meghozatala az általános szavazati többség elve mentén történik, vagyis egyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő. A Katolikus Kaszinó alapszabályzatának 14. §-a alapján az egyletre nézve fontos események (ide tartoznak többek között az egyleti gyűlési ügyek, az előadások tárgyai, indítványok és határozatok, megtörtént választások) dokumentálására külön emlékkönyvet vezetnek.[3]
Az alapszabályzatban és a szervező gyűlés jegyzőkönyvében fellelhető néhány fontosabb pont és rendelkezés bemutatása után, érdemes külön szót ejteni az egylet első elnökéről, aki nem más volt, mint Bakonybél község plébánosa, bencés rendi szerzetes, költő és tanár, Nyulassy Antal (1820-1900). A Székesfehérváron született és Pannonhalmán teológiát tanult Nyulassyt 1845-ben szentelték pappá, s ezt követően Sopronban, Esztergomban, Komáromban és Győr városában is tanított. 1866 és 1877 között a bakonybéli apátság adminisztrátoraként működött, 1897-től egészen haláláig pedig perjeli tisztséget töltött be a faluban.[4] Tanári és papi tevékenysége mellett kiemelkedő hitszónok és költő is volt, aki tanító szándékú népies elbeszéléseivel, rajzaival, életképeivel a falu kulturális felemelkedését kívánta szolgálni.[5]
A katolikus egyházi költészet jelesebb képviselői között számon tartott Nyulassy Antalnak több műve is megjelent a Katholikus Hetilap elnevezésű vallási heti közlöny számaiban. A „Csillagfürtök” cím alatt közreadott, szentek életét bemutató legendák ragyogó példát mutattak az olvasók számára, hogy azokból erőt meríthessenek a küzdelemre és lelkesedést a szent egyház iránt.[6]
Dr. Récsey Viktor, a pannonhalmi bencés rend főkönyvtárosa a következő sorokkal emlékezett meg az 1900 decemberében elhunyt egykori bencés rendi szerzetesről és bakonybéli perjelről Nyulassy Antalról: „Bakonybélben, Nyalkán és Tárkányban évtizedeken át lelkészkedett az ő kedves falusi népe körében, melynek javát és művelődését, nemesítését oly jóízű magyarsággal sürgette. […] Tanító volt költészetének egész iránya, mindig a nép javát tartotta szem előtt, az igazi lelkész nemesítő hatásával buzdítgatta költeményeiben a népet mindig jóra, igazra és szépre.”[7]
Az 1872-1946 között működött Bakonybéli Katolikus Kaszinó arra törekedett, hogy „barátságos és meleg otthont nyújtva a káros időtöltéstől elvonja tagjait, és azoknak testi és szellemi felüdülés mellett ismereteiket gyarapítsa, vallásos és kulturális szellemben nevelve őket.„[8] Mindemellett, ahogy elnevezésük is utal rá, tevékenyen bekapcsolódtak a vallásos megmozdulásokba, legyen az lelkigyakorlatok tartása vagy körmenetekben való részvétel. A tagok szellemi és kulturális életének előmozdításához minden bizonnyal hozzájárult az egyesület által fenntartott könyvtár is, amely 87 kötetből és különböző helyi és országos jelentőségű hírlapokból, újságokból (Képes Krónika, Pápa és Vidéke, Zirc és Vidéke, Magyar Vetés, Új Nemzedék hetilap) állt.[9] Az 1878-ban megalakult könyvtár a helyi bencés apátság kezdeményezésére jött létre, a könyvek egy része is onnan került át az egylethez. A könyvtár állományában a régebbi kötetek mellett már megjelentek az újabbak is: a Szent István Társulat[10] kiadványai és Karl May regényei is.[11]
Kaszinó működésének szüneteltetése
1946. november 23-án a Magyar Államrendőrség Zirci Járási Kapitánysága elrendelte a Bakonybéli Katolikus Kaszinó működésének szüneteltetését.[12] Ezen felbuzdulva a Kaszinó választmánya, valamint tagjai kérelmet terjesztettek elő a „Magyar Belügyminiszter Úrnak” címezve, melyben az egylet működésének engedélyezését kérték. A kérelemben külön kiemelték, hogy „ez nem a vasalt nadrágosok kaszinója, hanem az egyszerű napszámos emberek, földmunkások, kisbirtokosok és a helyi iparosságnak az otthona volt”, ahol vasárnap délutánonként összegyűlve beszélték meg közösen ügyes-bajos dolgaikat. „Ezen felül a tagok kártyázgattak, egyesek pedig beszélgetés közben elpoharazgattak.” A kérelmet írók kifejezik, hogy a Kaszinó szüneteltetésével súlyos sérelem érte őket, mivel „ez a helyiség volt az egyedüli, ahol a parasztság, erdei munkásság és a község többi nincstelen lakója a szerény szórakozást megtalálta és igényeit kielégíthette.”[13]
Kérelem az ideiglenes szüneteltetés hatálytalanításáról
Kérelem az ideiglenes szüneteltetés hatálytalanításáról
A kérelem megfogalmazói még azt is előrevetítették, hogy a Kaszinó működésének beszüntetése milyen káros következményekkel jár a falusi ifjúságra nézve, hiszen mostantól „ezen illedelmes és társadalomra hasznos szórakozás helyett a korcsmázás a tetőfokát éri el.”[14] Ám hiába érveltek a Kaszinó tagjai a fiatalság elzüllésével, hiába hirdették, hogy ők nem politikai egylet és hajlandók magukat kivizsgálásnak alávetni, a belügyminiszter az 529/1946. M. E. számú rendelet 6. §-a alapján számtalan más egyesülettel egyetemben feloszlatta a Bakonybéli Katolikus Kaszinót.[15]
A több, mint fél évszázadot megélt Kaszinó minden bizonnyal nyomot hagyott nemcsak az egylet tagjainak, hanem a falu lakóinak életében is. A mindennapi élet és a társas szórakozás felpezsdítése mellett lehetőséget teremtett az általános műveltség elmozdítására, és a különböző generációk, sorsok, élethelyzetek találkozóhelye is volt egyben. Az egylet továbbá nevéhez hűen nagy mértékben hozzájárult a falu vallásos tevékenységeinek szélesebb körben való kibontakozásához, amelyet elősegített az is, hogy első elnöke, Nyulassy Antal Bakonybél község plébánosa is volt egyben.
Levéltári források
HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.67.
Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, Bakonybéli Katolikus Kaszinó iratai.
Választmány tagjainak jegyzőkönyve
A katolikus kaszinó alapszabályai
A kaszinó működésének szüneteltetése
Felhasznált irodalom
Eőry 2016 = Eőry Gabriella: Kaszinók Magyarországon, különös tekintettel a két világháború közötti budapesti kaszinókra. Budapest, 2016.
Eőry 2017 = Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon. In: Századok. 151. évfolyam, 4. szám. 2017. 809-842.
IÉ 1884 = Iskolai Értesítő. V. kerületi magy. kir. állami Berzsenyi főgimnázium. Budapest, 1884.
https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B391_5kerAllamiFogimn_B414_1884/?query=%22nyulassy%20antal%22&pg=10&layout=s
Letöltés ideje: 2023. június 3.
Kosáry 1935 = Kosáry Domokos: Művelődési szociográfia. In: Magyar Szemle. 25. kötet. 9-12. szám. 1935. 34 ̶ 45.
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarSzemle_25_1935_09-12/?query=%22katolikus%20kaszin%C3%B3%22%20bakonyb%C3%A9l&pg=33&layout=s Letöltés ideje: 2023. június 2.
MÉL 1982 = Magyar Életrajzi Lexikon. 2. kötet. Budapest, 1982.
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarEletrajziLexikon_2/?query=%22nyulassy%20antal%22&pg=310&layout=s
Letöltés ideje: 2023. június 2.
Múlt-kor 2004 = Múlt-kor Történelmi Magazin: Megalakul a Nemzeti kaszinó, a díszes gyülekező hely. 2004.09.13.
Online elérés: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=9763
PN 1900 = Pesti Napló. 51. évfolyam, 356. szám. 1900.
https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiNaplo_1900_12/?query=%22nyulassy%20antal%22&pg=421&layout=s
Letöltés ideje: 2023. június 3.
RK 1947 = Rendőrségi Közlöny. 3. évfolyam, 4. szám. 1947.
Letöltés ideje: 2023. június 2.
Szinnyei 1903 = Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. kötet. Budapest, 1903.
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinnyeiMagyarIrok_09/?query=%22nyulassy%20antal%22&pg=596&layout=s
Letöltés ideje: 2023. június 2.
Indexkép forrása: https://www.szallasbakonybelben.hu/regigallery.html
[1] Eőry 2017. 829 ̶ 830.
[2] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.67. Választmány tagjainak jegyzőkönyve.
[3] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.67. A katolikus kaszinó alapszabályai.
[4] Szinnyei 1903. 1189-1190.
[5] MÉL 1982. 309.
[6] IÉ 1884. 9.
[7] PN 1900. 12.
[8] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.67. A kaszinó működésének szüneteltetése.
[9] Uo.
[10] Szent István Társulat: katolikus nyomdatermékeket elállító és terjesztő vállalat, Magyarország legrégebbi, 1848 óta napjainkig működő könyvkiadója.
[11] Kosáry 1935. 37.
[12] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.67. A kaszinó működésének szüneteltetése.
[13] HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.67. A kaszinó működésének szüneteltetése.
[14] Uo.
[15] RK 1947. 88.
Új hozzászólás