A Pest megyei nemesség

Jelenlegi hely

1 / 1

A 18. század Magyarország történetébe a nemesség virágkoraként vonult be.

Ez a társadalmi réteg a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békében elfogadta a Habsburg-ház uralmát, ennek fejében pedig megőrizhette középkori eredetű kiváltságainak nagy többségét. Ezek közül az adómentesség érdemel külön említést. A kiegyezés sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az országgyűlési követek "vitam et sanguinem" (életünket és vérünket) felkiáltással ajánlottak katonai segítséget az osztrák örökösödési háborúban szorongatott fiatal uralkodónőnek, Mária Teréziának (1740-1780).

A 18. századi Pest megyében számos család emelkedett fel a nemesség soraiba, vagy akár a főrendek közé, mint gróf Grassalkovich Antal. A kiváltságosk életét bemutató iratokból az alábbiakban kínálunk egy csokorra valót.

Jelzet:

PML IV. 80-a. 34. sz.

Keletkezési hely:

Bécs

Keletkezési idő:

1718. augusztus 24.

Megjegyzés:

Szira György címereslevele Leírás: Eredeti, pergamen, ép függő viaszpecséttel (72.6 x 64.2 cm) Tartalom: A címeres levél kiadásával az uralkodó igazolja, hogy Szira Györgyöt a nemesek sorába emelte, és az ábrán szereplő címer használatát engedélyezi számára. Tudta? A koraújkori címeres levelek formai és tartalmi elemei a középkori oklevelek világát idézik. Az oklevél sarkába feljegyezték a megyei kihirdetés(ek) dátumát, amely aktussal az érintett törvényhatóság nemesei szimbolikusan maguk közé fogadták Szira Györgyöt. Mivel az ún. armális nemesek ezekkel a kiváltságokkal birtokot vagy egyéb (valós) rangot nem kaptak, a valódi cél az adómentesség megszerzése volt. A kihirdetéssel is lényegében ezt a jogot ismerték el. Ha a család másik megyébe költözött, ott az armálist újra ki kellett hirdetni.

Jelzet:

PML IV. 1-m. 45. v.

Keletkezési idő:

1724. (A jegyzőkönyv további keltezése hiányos.)

Megjegyzés:

A nemességvizsgáló bizottság jegyzőkönyve Tartalom: Lenner János, Szlatiny Gábor és Hajós Gergely nemességvizsgálati jegyzőkönyvei, akik mindhárman igazolni tudták kiváltságos helyzetüket. Tudta? A török hódoltság alatt a magyar nemesség elveszítette középkori kiváltságleveleit. Ezért a 18. században megszaporodtak a magukat nemesnek valló személyek. A nagy számú „álnemes” természetesen a kiváltságok miatt az adófizetők számát apasztotta, ezért az 1723-ban megalakult Helytartótanács többször is elrendelte a kiváltságosok létszámának felülvizsgálatát. Aki nem tudta eredeti oklevéllel vagy azt helyettesítő hiteles másolattal igazolni nemességét, az elveszítette kiváltságait.

Jelzet:

PML XIII. 2. oklevelek 25. doboz

Keletkezési hely:

Bécs

Keletkezési idő:

1732. szeptember 19.

Megjegyzés:

Adománylevél a Földváry család számára Leírás: Eredeti, pergamen, függő viaszpecséttel, fűzött, bíbor színű bársonykötésben (4 f. ) Tartalom: Földváry Mihály igazolta a Neoacquistica Commissio előtt a Heves megyei Cibakháza falu és Gyiger, Sárszeg, Jenő és Istvánháza puszták birtokjogát, valamint 1500 Ft-ot is fizetett a kincstárba, ezért III. Károly megerősítette a Földváry családot a nevezett területek birtokában. Tudta? A török kiűzése után a magyar nemességnek hasonló módon kellett igazolnia a különböző birtokokra vonatkozó jogcímét a Neoacquistica Commissio, azaz az Újszerzeményi Bizottmány előtt, valamint tekintélyes summát kellett fegyverváltság (jus armorum) címén a Habsburg Monarchia államkincstárába fizetniük, hogy úgymond a felszabadulás költségeihez utólag is hozzájáruljanak. Ez hatalmas felháborodást váltott ki Magyarországon.

Jelzet:

PML IV. 77. CC VI. 3. 1. r.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1733. november 9.

Megjegyzés:

A megye elismert nemeseinek betűrendes névjegyzéke Tartalom: Pest-Pilis-Solt Vármegye elismert nemeseinek betűrendes névjegyzéke Tudta? A megyei nemesek összeírására több alkalommal is sor került a 18. században, hogy a közigazgatás ismerje az adómentes személyek létszámát. Egy ilyen összeírás részlete látható a képen 1733-ból. A dokumentumon a nevek latinosított formában szerepelnek a rangjuknak megfelelő megszólítással. A legtekintélyesebb Pest megyei nemes az első helyen szereplő Savoyai Jenő herceg volt, aki a ráckevei uradalmat birtokolta.

Jelzet:

PML XIII. 1-b.

Keletkezési hely:

Szentpétervár

Keletkezési idő:

1764. december 21.

Megjegyzés:

Boronkay Sándor orosz kapitányi kinevezése Leírás: pergamen, 32.2 cm x 22.4 cm, eredeti, rajta papírfelzetes pecsét Tartalom: Boronkay Sándort 1764. december 21-én az orosz hadsereg kapitányává nevezték ki. Tudta? Boronkay Sándor több háborúban is részt vett a Habsburg Monarchia hadseregében, többek között III. Károly második török háborújában (1736–1739), ahol Orsova ostrománál tüntette ki magát. Mária Terézia uralkodása elején az osztrák örökösödési háborúban harcolt, majd orosz szolgálatba állt, ahol II. Katalin cárnő (1762–1796) kapitányi kinevezésben részesítette.

Jelzet:

PML IV. 1-a/1. XI. kötet. 402. p.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1717. május 4.

Megjegyzés:

Közgyűlési jegyzőkönyv részlete Tartalom: Pest megye nemesi tisztújító közgyűlésén résztvevő nemesek névsora Tudta? A megyében élő több száz nemesnek csupán töredéke vett részt rendszeresen a közgyűlés munkájában. A 17. században ugyan még határozatba foglalták a részvételi kötelezettségüket, de e rendelkezések végrehajtása teljesen esetleges volt. A 18. században a megyei közgyűléseken egy vagy legfeljebb két tucat nemes vett részt, a megye tisztviselői és a legtehetősebb nemesek, illetve távollétükben képviselőik. Kivételes alkalomnak számított az ún. tisztújító közgyűlés, amikor (elvileg) a teljes megyei tisztikar lemondott és új „választásra” került sor. Ez azonban többnyire csak formális volt és az addig hivatalban lévők megerősítésével végződött.