Jelenlegi hely
A hét dokumentuma
GÁRDONYI-EMLÉKÉV
2013.12.16.
Gárdonyi Gézának az Egri csillagok után talán legismertebb történelmi regénye az Isten rabjai, amely IV. Béla lányának, Árpád-házi Szent Margitnak az életét dolgozza fel. Ezúttal a történeti háttér hitelességét mutatjuk be.
2013.12.09.
A Nagy Könyv végeredménye bebizonyította, hogy Gárdonyi Géza híres regénye nem elavult történet. Mi is áll a regény hátterében, léteznek azok a források, amelyeket állítólag Gárdonyi is látott?
2013.12.03.
Horthy Miklós szavaival élve: "A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását..."
2013.12.03.
Az 1881-ben megalapított Magyar Vöröskereszt idén ünnepelte fennállásának 130. évfordulóját. A szervezet történetének kiemelkedő fejezete volt az 1956-os forradalmi időszak.
2013.12.03.
Ady Endre 1912. március 5-én kezdeményezte a Martinovics Páholyba való felvételét. A kapott szívélyes ajánlásoknak köszönhetően fel is vették, de a páholy mindennapi életében nem vett részt.
2013.12.03.
A Feministák Egyesületének irattára és könyvtára levéltárunk őrizetében van. Könyveik, folyóirataik között megtalálható a Frauenkleidung und Frauenkultur c. Kölnben kiadott női divatlap 1913–1914-ben megjelent néhány száma.
2013.12.02.
Ugyanazon a napon, november 15-én született és halt is meg Bethlen Gábor, akit 400 éve választottak meg Erdély fejedelmévé. 2013-ban rá is emlékezünk, a Magyar Nemzeti Levéltár három tagintézménye „Bethlen Gábor és kora" címmel rendezett kiállítást.
2013.11.26.
1953-ban Londonban a Wembley-stadionban a magyar labdarúgó-válogatott 6:3-ra legyőzte Angliát. Az összecsapást az angol sajtó előzetesen az évszázad mérkőzésének kiáltotta ki.
GÁRDONYI-EMLÉKÉV
2013.11.19.
A fenti jelzőt a későbbi korok Gárdonyi Géza édesapjának nevéhez kapcsolták, aki 1848-ban Pesten az önvédelmi harc támogatására saját költségén hadi üzemet hozott létre.
2013.11.07.
A magyar ló mindig keresett fajta volt Európa-szerte. A lótenyésztés és nemesítés elősegítésére alapította 1857-ben Ferenc József az úgynevezett Császár-díjat.
