I. világháborús emlékművek (Székesfehérvár – A császári és királyi 10. huszárezred)

Székesfehérvár – A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra

Avatás: 1925. december 10., 1997. május 17., 2018. december 14.

Alkotó: Kallós Ede

Még folytak az első világháború harcai, amikor a Székesfehérvár és Vidéke című folyóiratban 1917. december 15-én megjelent Saára Gyula székesfehérvári polgármester levele, amelyben Gottesmann Ernő huszárezredesnek, a 10-es huszárok pótkeretének parancsnokának írt válaszában kifejtette, milyen örömmel vették tudomásul azt a hírt, hogy az ezred a városban kívánja felállítani a hősi bajtársak emlékét hirdető szobrot. A hely mielőbbi kiválasztását kérte a polgármester, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszthesse a kérést.[1] Majd határozat engedélyezte 1918. február 26-án a császári és királyi 10. huszárezred parancsnokságának, hogy szobrot emeljenek az akkori Ferenc József tér (ma Szent István tér) közepén.[2] Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1925. július 27-én kétmillió koronát adományozott a szobor felállítási költségeinek fedezésére tekintettel arra, hogy az ezred kiegészítő parancsnoksága Székesfehérváron székelt, és legénységét is a vármegye lakosságából sorozták.[3] A Törvényhatósági Bizottság ezen a napon jóváhagyta Nagylók község képviselő-testületének június 24-i határozatát is, amelyben százezer koronát szavaztak meg a huszárezred emlékszobrára.[4] A Kallós Ede szobrászművész által tervezett szoborról és a leleplezési ünnepség előkészületeiről többször írtak a helyi lapok. Megjelent az avatás programja és az emlékmű leírása is, mely szerint a szobrász egy huszárt alkotott, „aki a karabélyával a földből kiálló orosz fejére sújt”.[5] Az elkészült szobron ez a fej azonban nem látható. A szokatlanul hideg tél az előmunkálatokat is megakasztotta, így attól lehetett tartani, hogy a december 10-re tervezett leleplezési ünnepséget el kell halasztani. A Budapestről Székesfehérvárra tartó, a szobrot szállító autónak a nagy hóvihar az útját állta, napokig kellett az országúton vesztegelnie. A szobor végül egy kis törési hibával megérkezett, majd a hideg miatt a talapzat építésénél kellett egy nagy fabódét állítani a szobor fölé, azt kályhákkal fűtötték, hogy a cementmunkálatokat befejezhessék.[6] A hősi halottak névjegyzékét a talapzatba tették, ahogy az egy elhelyezett táblán olvasható. Az avatást december 10-én tartották meg az ezred szokásos ezrednapját ünnepelve, megemlékezve az 1914. december 8. és 12. között lezajlott limanowai ütközetről és az ott harcoló 10-es huszárokról. A székesegyházban Prohászka Ottokár megyéspüspök celebrált misét, majd a szertartáson Folba János tábori lelkész mondott ünnepi beszédet. Ezután a program a vármegyeháza előtti téren folytatódott, ahol egy gyalog- és lovas-díszszázad, valamint a régi ezred legénysége és tisztjei sorakoztak fel egykori századkötelékeikben. Az ünnepségre a nagy hideg ellenére is több száz főnyi régi 10-es huszár jött el Fejér, Tolna, Baranya és Somogy vármegye területéről. A szobornál Toepke Erich ezredes méltatta beszédében a nap jelentőségét, majd József Ferenc királyi herceg lépett a szónoki emelvényre. A szobor leleplezése után Lipcsey Lajos helyettes polgármester vette át az emlékművet a város nevében. Az első koszorút Horthy István lovassági tábornok helyezte el a szobor talapzatára a kormányzó nevében, majd József Ferenc királyi herceg József királyi herceg koszorúját tette le. Gróf Welczek János német követ Mackensen tábornagy és a német követség koszorúit, báró Abele Ferenc a fehérvári nehézdandár, Lipcsey Lajos polgármester-helyettes a város, Havranek József alispán a vármegye, Toepke ezredes a 10-es huszárok tisztjei és legénysége nevében helyezték el koszorúikat. Az ünnepség után a díszszázadok, és a régi ezred díszmenetben vonultak el a szobor előtt, majd délután díszebéd követte az eseményt.[7] Az emlékmű leleplezéséről filmfelvétel is készült,[8] csakúgy, mint amikor Hans Georg von Mackensen német követ, a tábornagy fia a limanowai ütközet évfordulóján 1933-ban koszorút helyezett a hősi szoborra,[9] és két évvel később pedig maga Mackensen tábornagy kereste fel a nevét viselő 10-es huszárok szobrát.[10] A tábornagy Székesfehérvárra érkezése előtt a város polgármestere arra kérte a háztulajdonosokat, hogy az eseményre lobogózzák fel házaikat. Mackensen feleségével, fiával, Hóman Bálint és Kozma Miklós miniszterek és feleségeik társaságában érkezett. Először a 69-es hősi szoborhoz hajtattak, majd a vármegyeházán Széchényi Viktor főispán fogadta a tábornagyot. A 10-es huszárok emlékszobra előtt Toepke Erich, az ezred utolsó ezredparancsnoka üdvözölte Mackensent, aki utána koszorút helyezett az emlékműre.[11] A vármegyeház előtti téren felvonult a katonai díszszázad, valamint a 10-es huszárok, a 69-es és a 17-es honvéd gyalogezred volt katonáinak mintegy háromezer főnyi csapata.[12] Az 1935-ös látogatásról emléktábla készült, amely a megyeháza falára került,[13] valószínűleg az a Lyka Döme pázmándi földbirtokos által adományozott tábla, amely jelenleg az emlékmű talapzatának hátoldalán található. Egy érdekes epizódja volt a látogatásnak, hogy a volt 10-es huszárhadnagy dr. Hübner András ügyvédnek és feleségének, Schmidlechner Annának a Mackensen látogatás napján született meg kisfia, akinek keresztapaságát a vezértábornagy elvállalta. Az ekkor született „legkisebb tízes huszár”, Hübner Károly jelentős részt vállalt a 10-es huszárok emlékeinek megőrzésében, a Szentlélek temetőben lévő emlékművön is szerepel a neve az 1997. évi felújításkor felkerült emléktáblán.[14]

A hősök emlékünnepét rendszeresen megtartották ennél az emlékműnél is, 1926. május 30-án ebből az alkalomból megkoszorúzták a huszárszobrot.[15] Néhány év múlva azonban a huszárok új szobrot akartak állítani, ezért megbízták Pátzay Pál szobrászművészt ennek elkészítésével, Kozma Miklós volt belügyminiszter pedig a szoborbizottság vezetőjeként 1937. február 20-án látogatást tett Székesfehérváron. Ekkor a megyeház előtti téren jelölték ki a szobor helyét, az ott lévő emlékművet pedig el akarták vinni onnan.[16] Az elkészült szobor meztelensége nem mindenki tetszését nyerte el. Bilkei Ferenc esperes-plébános az 1937. április 27-én megtartott városi közgyűlésen a 10-es huszárszobor kapcsán kritikai hangot emelt. A polgármester válaszában védelmébe vette az alkotást, szerinte a 10-es huszárezred tisztikara készítteti a szobrot és ők ezt tartották helyesnek, ezt választották.[17] Nem mellékesen az emlékszobor felállítása szorosan összefügg egy másik szobor elhelyezésével is. Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot szerveztek 1938-ban Székesfehérváron, Sidló Ferencet pedig megbízták a Szent István szobor elkészítésével, amelyet a városháza előtti téren akartak felállítani.[18] A szobor elhelyezését hosszas vita után sikerült csak megoldani, ehhez a szoborbizottság kulisszát készíttetett, és helyszíni szemléket tartottak.[19] A kulisszát, amelyet az Operaház műszaki osztálya készített el, először 1937. április 27-én állították fel a Püspökkút helyére.[20] Később a Városház tér több pontján is kipróbálták, végül a Hóman Bálint tárca nélküli miniszter és a Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár vezette bizottság döntött a szobor helyéről 1938. június 20-án.[21] Így a megyeháza előtt avatták fel 1938. augusztus 18-án a Szent Istvánt ábrázoló szobrot, a huszáremlékművet pedig ki akarták vinni a huszárlaktanyába.[22]Mielőtt azonban odaszállították, a mérnöki hivatal raktárában tárolták, és csak jó egy évvel később, 1939 novemberében került 150 pengős költséggel a Budai úti laktanyába.[23] A Pátzay Pál által készített lovas szobrot pedig végül a Városház téren állították fel 1939. december 9-én.[24]

A 10-es huszárok emlékművét felújítva 1997. május 16-án, a honvédelem napján avatta fel Nagy István polgármester a Szentlélek katonatemetőben.[25] A talapzaton látható tábla szerint a felújítást Csanádi Gabriella kőfaragó restaurátor végezte el.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum világháborús hadisírok és emlékművek felújítására kiírt pályázatán 23 millió forint támogatást nyert el.[26] Ennek segítségével a Szentlélek katonatemetőben helyreállították a 10-es huszárok emlékművét, a hősi emlékművet és a feszületet, 643 hadisírt, a parcellák melletti információs táblákat, és megújulhatott a temető környezete is. Az Izraelita temetőben 15 hadisír és egy hősi emlékmű, a Rác temetőben 32 „sisakos” hadisír, a Hosszú és a Csutora temetőben kettő-kettő, a Sóstói római katolikus temetőben egy hősi síremlék újult meg. A Szentlélek temetőben 2018. december 14-én avatták fel ünnepélyes keretek között a felújított emlékműveket és hadisírokat. A Himnusz után Kozáry Ferenc színművész műsorát hallhatták az emlékezők, majd Cser-Palkovics András polgármester és Benkő Tibor honvédelmi miniszter mondott beszédet. A tiszteletadáson részt vett Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára, Székesfehérvár országgyűlési képviselője is.[27] A beszédeket követően Oláh Emil ezredes, a Protestáns Tábori Püspökség tábori lelkészi karának vezetője és Takács Tamás ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség tábori lelkészi karának vezetője áldotta meg a sírokat. Benkő Tibor, Cser-Palkovics András és Vargha Tamás megkoszorúzták a katonatemető emlékművét. Ezután díszsortűz következett, majd az avatóünnepség résztvevői az első világháborúban elesett katonák emlékére egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a felújított katonatemető sírjain.[28] A Magyar Honvédség rövidfilmjében összefoglalva láthatóak az események.[29]

Jegyzetek

[1] Székesfehérvár és Vidéke. 1917. december 15. 2. p.

[2] Magony Imre 2004: Székesfehérvár szobrai. Székesfehérvár. 81. p.

[3] MNL FML IV. 402a. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1925. 376. p.

[4] Uo. 1925. 370. p.

[5] Fejérmegyei Napló. 1925. december 4. 1. p.

[6] Uo. 1925. december 3. 2. p.

[7] MTI Hírarchívum 1925. december 10., 19-20. p. http://archiv1920-1944.mti.hu

[11] Székesfehérvári Friss Újság. 1935. május 16. 1. p.

[12] Uo. 1935. május 18. 1. p.

[13] Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc 1990: Székesfehérvár Anno… Székesfehérvár. 159. p.

[15] MTI Hírarchívum 1926. május 31., 3. p. http://archiv1920-1944.mti.hu

[16] Székesfehérvári Friss Újság. 1937. február 23. 1. p.

[17] Uo. 1937. április 30. 2. p.

[18] Uo. 1937. március 4. 2. p.

[19] MNL FML IV.401.b Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Szent István évre vonatkozó iratok. 10947/1937.

[20] Székesfehérvári Friss Újság. 1937. április 27. 1. p.

[21] Dunántúli Hétfői Újság. 1938. június 20. 1. p.

[22] Uo. 1938. augusztus 22. 1. p.

[23] Városi Levéltár és Kutatóintézet Székesfehérvár. IV. 1406a. Székesfehérvár város Polgármesteri Hivatalának iratai. Elnöki iratok. Emlékművek iratai.

[24] MTI Hírarchívum 1939. december 9., 32-33. p. http://archiv1920-1944.mti.hu

[25] Fejér Megyei Hírlap. 1997. május 17. 7. p.

Székesfehérvár és Vidéke. 1917. december 15. 2. p.

Székesfehérvári képeslap. Országos Széchényi Könyvtár

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Ferenc József téren (ma Szent István tér).MNL FML XIV. 125. Sipos Béla postafőellenőr iratai

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Ferenc József téren (ma Szent István tér). MNL FML XV. 24e. Képeslapok

Fejér Megyei Hírlap 1997. május 17. 7. p.

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Lovas Andrea 2012.

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Lovas Andrea 2012.

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Lovas Andrea 2012.

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Lovas Andrea 2012.

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Kovács Attiláné 2019.   

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Kovács Attiláné 2019.   

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Kovács Attiláné 2019.   

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Kovács Attiláné 2019.   

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Kovács Attiláné 2019.   

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Lovas Andrea 2012.

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Kovács Attiláné 2019.   

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobra a Szentlélek temetőben. Fotó: Kovács Attiláné 2019.