Jelenlegi hely

I. világháborús emlékművek (Polgárdi)

Polgárdi

Avatás: 1924. november 16.

Alkotó: Farkas Béla

Polgárdi község képviselő-testülete 1923. augusztus 27-én határozatot hozott arról, hogy a világháborúban elesett hősök emlékét megörökítik. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága felülvizsgálta a határozatot, ám nem hagyta jóvá, mivel a költségeket az akkori viszonyok között túl magasnak tartotta, a nemes cél elérésére egy egyszerűbb emlékmű vagy emléktábla felállítását is elegendőnek találta. A bizottság utasította a községet, hogy a hősök emlékének megörökítésére felállítandó emlékmű vagy emléktábla elkészítésére írjanak ki nyilvános pályázatot, majd a község anyagi viszonyainak megfelelően hozzák meg a döntésüket.^[1] A község közadakozásból hamarosan fel is állította a hősök szobrát, amelynek költségeire vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésre adatok.^[2] A Székesfehérvári járás főszolgabírájának egy 1927. évi körrendeletére adott válaszukban a hősi emlékmű készítőjeként Polgárdi község elöljárói Farkas Béla szobrászművészt említették meg.^[3] Az emlékmű leleplezési ünnepségére, József főherceg részvételével, 1924. november 16-án került sor.^[4] A ünnepségről így írt a korabeli sajtó: „Az ünnepség szentmisével kezdődött, amelynek keretében Bilkei Ferenc Székesfehérvár esperes plébánosa szárnyaló beszédében ismertette a magyar katona hősiességét és a háború borzalmait. A háborút – mondotta – nem mi vesztettük el, hanem az ellenséggel összecimborált internacionalisták. A mise végeztével a községháza és a római katolikus templom közötti téren felállított emlékműnél gróf Batthyány Lajos, a község földesura üdvözölte József főherceget. József főherceg gyönyörű beszédben válaszolt. Kifejtette, hogy a szeretet és a ragaszkodás hozta ide azok iránt, akik mindenüket feláldozták szent hazájukért. Megemlékezett arról, hogy a háborúban, ahol a legnagyobb volt a veszély, mindig oda küldték a magyar katonákat, akik legjobban megállták helyüket. Szinte hallja a borzalmas csatákban ott maradt hősi halottak intését: "Magyar Testvéreim! Hagyjatok abba minden civódást, legyetek igazán magyarok! Ha összefogunk mindnyájan, akkor nem fog rajtunk semmilyen ellenség ereje." Bartók Lajos polgárdi unitárius lelkész beszéde után dr. Jeszenszky Sándor főszolgabíró a vérmegye nevében átadta Kreiner Sándor községi jegyzőnek az emlékművet. Koszorút helyezett a szoborra József főherceg, gróf Batthyány Lajos, a székesfehérvári II. vegyes dandárság, a fehérmegyei vitézi szék, továbbá Kreiner Sándor jegyző, Polgárdi közönsége, Benedek József református lelkész a reformátusok, Aradi Ignác plébános pedig a katolikus egyház nevében. Majd az izraelita hitközség, a Gazdakör, az Iparos Kör, Fischer Mátyás és Antal nagybérlők, Szabadbattyán és Füle községek kiküldöttei, végül a hadiözvegyek és árvák székesfehérvári csoportjának nevében dr. Kommendovits Gyula ügyvéd tett le koszorút meleg szavak kíséretében. B. Szabó István szerkesztő, aki Hunyad vármegyéből menekült el, saját költeményét szavalta nagy hatással. Közben a községbeli dalárdák hazafias dalokat adtak elő, az ünnepség végével pedig a Himnuszt énekelte a közönség. A székesfehérvári csendőrség kivezényelt szakasza és a község katonaviselt polgárai ezután elvonultak a főherceg előtt. Délben a kaszinóban kilencvenöt terítékes bankett volt, amelyen gróf Batthyány Lajos József főherceget éltette, József főherceg pedig a közönséget üdvözölte.”^[5]

A hősi szobor felállítása után fél évvel az elöljárók Farkas Bélának az alispánhoz intézett panaszáról szereztek tudomást, mely szerint a község az emlékmű elkészítésének árát még nem fizette ki teljes egészében. A dr. Havranek József alispánnak szóló válaszában a jegyző a következőket közölte: Tisztelettel bejelentem, hogy a művész úrnak a szobor díját előre kifizettük, csupán hét mázsa búza árával maradtunk adósok addig, amíg a szobor el nem készült – óvadékképpen –, de ez sem ért semmit, mert a művész úr a szobrot valamelyik epreskerti zsidónál elzálogosította, ahonnét csak nagy üggyel-bajjal, költséggel lehetett kiváltani. A szobor kivitele egyébként olyan volt, hogy Havranek Lajos székesfehérvári szobrászművész úr hozta elfogadható formába ötmillió koronát meghaladó költséggel, és aki azt mondta, hogy Farkas Béla urat bátran beperelhetnénk a silány kivitelért, és ettől éppen az előbb említett zálog eset miatt szabadult meg.^[6]

Évtizedek múltán, 1989 novemberében indult el az a kezdeményezés, amely a második világháború áldozatainak emlékének méltó megörökítését tűzte ki célul,^[7] és evégett a Polgárdi és Füle Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága illetve az Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapítványt hozott létre.^[8] A lakosság körében végzett gyűjtés során befolyt adományokból felújították az első világháborús emlékművet és környékét, új márványtáblákra vésve pedig a második világháború áldozatainak nevei is felkerültek a már ottlévők mellé. Az 1990. augusztus 11-én^[9] megtartott avatási ünnepséget az alapítvány szervezője, Német Lajos tűzoltóparancsnok nyitotta meg, majd dr. Horváth Miklós országgyűlési képviselő mondott beszédet. A református és a katolikus egyház vezetőinek gyászbeszédei után koszorúzásokkal fejeződött be az emlékmű avatása.^[10]

Az emlékmű nemcsak a világháborús megemlékezéseknek adott helyet. Itt került sor a nagyközség zászlajának felavatására is 1992. augusztus 19-én, az ünnepség díszvendégeként Katona Tamás államtitkárt fogadták.^[11]

Az 1953-ban mártírhalált halt Gy. Császár István^[12]kivégzésének 40. évfordulóján megemlékezést tartott a település lakossága, melynek keretében 1993. március 31-én emléktáblát helyeztek el az emlékműnél.^[13]

Polgárdi város önkormányzata képviselő-testületi határozatával 2014 februárjában döntött az emlékmű felújításáról. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz nyújtottak be pályázatot az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek rendbetétele, renoválása, helyreállítása témában. A pályázat keretében az 5 190 105 forint összköltség 95%-ára nyújtottak be igényt, amiből egymillió-százezer forint támogatást kaptak. A felújítás keretében megvalósult a meglévő térburkolatok egy részének bontása, a térburkolatok építése, a kerítéslábazat felújítása, a rossz állapotú drótkerítés bontása, a maradó kerítéselemek felújítása, festése, illetve a kert- és parkrendezés is.^[14]

Jegyzetek

^[1] MNL FML IV. 402a. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1923. 774. p.

^[2] MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Katonai emlékművek. 2637/1928.

^[3] MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Katonai emlékművek. 2234/1927.

^[4] Uo. 5035/1928.

^[5] MTI Hírarchívum 1924. november17., 6. p. http://archiv1920-1944.mti.hu

^[6] MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Községek iratai. Pátka. 50/1926.

^[7] Fejér Megyei Hírlap. 1989. november 20. 8. p.

^[8] MNL FML XXIII. 791b. Polgárdi és Füle Községi Közös Tanács iratai. Végrehajtó bizottsági jegyzőkönyv. 1990. február 22.

^[9] Fejér Megyei Hírlap. 1990. augusztus 3. 8. p.

^[10] Uo. 1990. augusztus 18. 3. p.

^[11] MNL FML XXIV. 1301b. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). Polgárdi.1992. augusztus 10.

^[12] Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc 1997: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. 175-176. p.

^[13] Fejér Megyei Hírlap. 1993. március 24. 12. p.

^[14] http://polgardi.hu/content.php?sid=89&cim=elso_vilaghaborus_emlekmu_felujitasa 2018. augusztus 22.

A hősök szobrának avatása(1924). In: Erdős Ferenc – Fülöp Gyula – Szakály Ferenc 1997: Polgárdi története. Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. 145. p.

Üdvözlet Polgárdiról. Országos Széchényi Könyvtár 1924.

Farkas Béla panasza. MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Községek iratai. Polgárdi 50/1926.

A polgárdi elöljáróság válasza a panaszra. MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Községek iratai. Polgárdi 50/1926.

MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Katonai emlékművek. 2234/1927.

MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Katonai emlékművek. 2637/1928.

MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Katonai emlékművek. 5035/1928.

Fejér Megyei Hírlap. 1989. november 20. 8. p.

Fejér Megyei Hírlap. 1990. augusztus 3. 8. p.

Fejér Megyei Hírlap. 1990. augusztus 18. 3. p.

A címer és a zászló avatása. (1992. augusztus 19.) Balról jobbra: Borbély István, Erdős Ferenc, Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár. In: Erdős Ferenc – Fülöp Gyula – Szakály Ferenc 1997: Polgárdi története. Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. 210. p.