I. világháborús emlékművek (Mór)

Mór

Avatás: 1932. szeptember 8.

Alkotó: Bory Jenő

A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság emlékhely létesítése ügyében levelet küldött a móri elöljáróságnak. A móri képviselő-testület 1923. szeptember 4-én a levélre reagálva a megvalósítás elhalasztásáról határozott, indokként az előző évi jégverés miatt fennálló kedvezőtlen pénzügyi viszonyokat nevezte meg.[1] Az ügy folytatásaként 1926. február 10-én megalakult a szoborbizottság,[2] majd márciusban az elöljárók határozatukban húszmillió koronát szavaztak meg egy emlékszobor felállítására úgy, hogy a költségvetésben minden évben ezt az összeget szándékoztak beállítani mindaddig, amíg a megfelelő végösszeg nem áll rendelkezésre.[3] Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága májusban jóvá is hagyta a határozatot.[4] A költségvetésben biztosított fedezet, illetve a gyűjtésekből származó befizetések által a szobor építéséhez szükséges összeg 1931 áprilisára rendelkezésre állt. A szoborbizottság javaslata alapján a képviselő-testület az Országos Képzőművészeti Tanács által rendelkezésre bocsátott tervek és ajánlatok közül legmegfelelőbbnek Bory Jenő szobrászművész rohamozó katonát ábrázoló szobrát találta, és a művész árajánlatát elfogadva utasította az elöljáróságot, hogy rendelje meg az emlékszobrot tizenhatezer-ötszáz pengő értékben.[5] A műalkotás 1932 augusztusára elkészült, az elöljárók pedig a szeptemberi avatásig a környéket még sürgősen rendbe is akarták tetetni. Parkosítást, kőkerítés-építést, a községházig vezető út lépcsőzetes kiépítését, és a községi mérlegház áthelyezését tervezték még elvégezni az ünnepség előtt, azonban a magas költségek miatt a mérlegház elbontását elhalasztották.[6]

Az 1932. szeptember 8-i emlékműavatásról így írt a korabeli sajtó: „Bensőséges és fényes ünnepség keretében leplezték le tegnap Moór községben a világháború hősi halottainak emlékművét. A szobor, amely rohamra vezető honvédet ábrázol, a község főterén áll és Bory Jenő szobrászművész alkotása. A leleplezési ünnepélyen mintegy ezerfőnyi közönség vett részt. A moóri és környékbeli előkelőségeket Schleicher Imre, a szoborbizottság elnöke, és dr. Venczel József főszolgabíró fogadta. Megjelentek az ünnepségen: vitéz Módly Zoltán altábornagy, vegyesdandár-parancsnok, Lózsa Jenő ezredes, csendőrkerületi parancsnok, Széchényi Viktor gróf főispán, dr. Havranek József alispán, Hunyady Ferenc gróf országgyűlési képviselő, Merán Fülöp gróf, valamint a környék összes notabilitásai. Délelőtt 10 órakor tábori mise volt a szobornál. Ennek befejezte után kezdődött a tulajdonképpeni leleplezési ünnepély. Hunyady Ferenc gróf megnyitóbeszéde után József királyi herceg mondott rendkívül nagy hatású ünnepi beszédet, megemlékezve a Hindenburg-bakák és a dicső 17-es honvédek hőstetteiről. Utána dr. Szabó Pius tábori főesperes, majd Ábrahám József református lelkész és dr. Weisz Lajos főrabbi áldotta meg a hősi emlékművet, amelyet Schmidt József községi bíró vett át. Az ünnepséget délben közebéd, délután pedig népünnepély követte.[7]

Jegyzetek

[1]MNL FML V.147c. Mór nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1923. 26. p.

[2] Uo. 1931. 106. p.

[3] Uo. 1926. 6. p.

[4]MNL FML IV.402a. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1926. 155. p.

[5] Uo. 1931. 139. p.

[6] Uo. 1932. 263. p.

[7]MTI Hírarchívum 1932. szeptember 9., 9. p. http://archiv1920-1944.mti.hu