I. világháborús emlékművek (Mezőszilas)

Mezőszilas

Avatás: 1925

Alkotó: Farkas Béla

A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság megbízásából Rákosy Gyula ezredes kereste fel a községet 1923. november 24-én, aki a képviselő-testület előtt ismertette a bizottság rendeltetését, célját, és kérte, hogy a község méltó emléket állítson az elesett hősöknek. A bemutatott és ajánlott tervek közül a képviselő-testület kiválasztotta Farkas Béla két álló alakot ábrázoló szobrát, amelyet az Erzsébet ligetben kívántak felállítani 1924 tavaszán. A műkő emlékmű elkészítésére hetven mázsa búza árát, a felállításra, alapkészítésre, a nevek bevésésére és a szállításra pedig harminc mázsa búza árát irányoztak elő. A törvényhatóságilag is jóváhagyott határozatot az elöljárók 1925 márciusában azzal módosították, hogy a kiválasztott mű helyett Farkas Bélának egy másik tervét, a hősiesebb oroszlános harcost választották. Mivel a község anyagi ereje megengedte, és hogy a szobor tartósságát és értékét is emeljék, elhatározták, hogy a szobrászati részt nem műkőből, hanem haraszti terméskőből készíttetik el, a szobor magasságát pedig megnövelték, és négy méter nyolcvan centiméterben állapították meg. A tízezer-ötszáz aranykorona készítési díjból a szobor építéséhez a huszonhatmillió koronát már akkor el is utalták a művésznek.[1] Az emlékszoborra vésendő versre pályázatot hirdettek, melynek eredményeképpen a képviselő-testület az első oldalra az alábbi szöveget választotta:

Nem haltatok ti meg hiába,

lesz még a gyásznak is virága.

Hat részre szét hiába oszták:

Egy és nagy lesz még Magyarország!

A szobor hátsó részére, az elesettek nevei fölé pedig a következőt:

Ha pihentek is sírgödörbe,

Ti élni fogtok mindörökre;

Virágba, dalba, napsugárba

S minden magyar szívébe zárva."

A versek szerzője dr. Feleki Sándor székesfővárosi tiszti orvos, a Petőfi-társaság tagja volt.[2]

A megépült emlékmű avatásáról, annak pontos idejéről adatok nem állnak rendelkezésre. Kardoss Béla iratai között, amelyek az MNL Fejér Megyei Levéltára őrizetében találhatóak, a község történetére vonatkozó dokumentumokban az olvasható, hogy a leleplezési ünnepségen dr. Antal Géza református püspök mondott imát, és Bakó László, a Nemzeti Színház tagja szavalta el Feleki Sándor Ódáját, azonban dátum itt sem szerepel.[3] A szobor felállításának helyszínéről a település honlapján a következők olvashatóak: „A szobor az Erzsébet téren áll. A térnek eredetileg kerítése volt, belül padokkal, fákkal volt beültetve, ezek kivágásával nyertek helyet a szobornak. A teret Erzsébet királyné meggyilkolásának emlékére 1898-ban jelölték ki és 1908-ban, halálának évfordulóján fákkal ültették be.[4]

A második világháború alatta szoborsérüléseket szenvedett, a kerítés elemeit pedig elhordták. Évtizedek múlva, 2014-ben az emlékművet felújították, és kiegészítették a második világháborúban és az 1956-os forradalom eseményei során elesett mezőszilasiak neveivel.[5] A megújult emlékmű ünnepélyes avatását 2014. március 15-én tartották.[6]

Jegyzetek

[1]MNL VeML V.366a. Mezőszilas nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1925. 82. p.

[2]Uo. 1925. 93. p.

[3]MNL FML XIV. 89. Kardoss Béla iratai. Szilasbalhás monográfiája. 1935.

MNL FML XIV. 89. Kardoss Béla iratai. Mezőszilas monográfiája és a község történetére vonatkozó iratok.

MNL FML XIV. 89. Kardoss Béla iratai. Mezőszilas monográfiája és a község történetére vonatkozó iratok.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Dr. Pinczés Sándor/Köztérkép 2009.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Hegedűs István/Köztérkép 2013.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Hegedűs István/Köztérkép 2013.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.

Mezőszilasi emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2019.