I. világháborús emlékművek (Mány)

Mány

Avatás: 1927. október 22.

Alkotó: Siklódy Lőrinc

A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság megbízásából Hubay János nyugalmazott ezredes kereste fel a községet 1923. szeptember 28-án, és a képviselő-testület előtt ismertette a bizottság rendeltetését, célját és kérte, hogy a község méltó emléket állítson az elesett hősöknek. A felszólalás után a képviselő-testület határozatot hozott a település világháborúban elesett hősei emlékének megörökítéséről. Kiválasztották a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság által kivitelre elfogadott és jóváhagyott 21. számú, Székely Károly szobrász által készített tervet, melynek költségét, a 75 mázsa búza értéket, a mellékköltségekre pedig 25 mázsa búza értéket megszavaztak. A képviselő-testület utasította az elöljáróságot, hogy a megszavazott összeget vesse ki, és az adózó polgároktól szedje be 1924. október 5-ig. Az emlékmű felállítását és ünnepélyes leleplezését 1925. március 15-re határozták meg.[1] Ezt a határozatot Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága nem hagyta jóvá, mivel az akkori viszonyok között túl magasnak találta a költségeket, és a nemes cél elérésére egy egyszerűbb emlékmű vagy emléktábla felállítását is elegendőnek találta, továbbá nyilvános pályázat meghirdetését javasolta.[2]

Az emlékmű állításának ügye legközelebb az 1927. július 6-i közgyűlésen került szóba. Ekkor mutatta be Gyalus László építész-tanár a hősök emlékszobrára vonatkozó ajánlatát és a mintákat. A képviselő-testület az ajánlat tudomásul vétele és a minták áttekintése után, mivel a szobor felállításához szükséges összeg még nem állt rendelkezésre, az ügyre vonatkozólag nem hozott érdemleges határozatot. Azonban utasította az elöljáróságot, hogy erre a célra újból kezdje meg a gyűjtést, illetve a mányi kőszénkutatásból befolyt teljes összeget kamataival együtt, ami a Bicskei Takarékpénztárnál van elhelyezve, megszavazta a szoboralap javára.[3] A közadakozásból októberre befolyt összeg még nem fedezte volna a kiadásokat, ezért a képviselő-testület hozzájárult, hogy a szoborbizottság a határbeli vadászati haszonbérből a még hiányzó összegek fedezésére kölcsönképpen ezerhatszáz pengőt felvegyen, amit később a közadakozásból begyűjtött összegekből kellett visszatéríteni.[4] A mányi képviselő-testület az emlékmű terveinek készítésére kiírt pályázatra beérkezett pályaművek közül Gyalus László és Siklódy Lőrinc szobrászművész tervét találta megfelelőnek, és a község anyagi erejével arányban állónak. Gyalus László az emlékmű létesítéséért hatezer pengőt kért, ezen kívül a zsámbéki bányából a követ, és a megfelelő alapzatot, továbbá a márványtáblákon lévő nevek bevéséséről is a községnek kellett gondoskodnia.[5] A határozatot Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága is jóváhagyta.[6]

A leplezési ünnepséget 1927. október 22-én tartották, amelyen részt vett József főherceg is, akit a község határában lovas bandérium fogadott Balázs Károly főszolgabíróval az élen. Az avatáson megjelent még gróf Széchényi Viktor főispán, valamint a környékbeli földbirtokosok is. Az emlékmű előtt az emlékbeszédet József főherceg mondta, utána Vasadi-Balogh György országgyűlési képviselő szólt az egybegyűltekhez, majd a különböző egyesületek képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműre.[7]

A közadakozásból decemberre 6421,60 pengő gyűlt össze, amely azonban csak részben fedezte a 8689,1 pengő kiadást, ezért a hiányzó 2267,41 pengő pótlást a képviselő-testület ismét a felsőörsi vadászati haszonbérből engedélyezte.[8]

A közgyűlés 1931. április 29-én úgy határozott, hogy az állatvásárteret a hősi szobor környékéről áthelyezi, így lehető vált az emlékmű környékének szebbé tétele, a parkosítás és a tér bekerítése is.[9]

Az emlékművet az ötvenes években megrongálták, a község jóval később, 1988-ban újíttatta fel és egészíttette ki a második világháborús áldozatok névsorával.[10] Az avatás 1988. június 26-án történt,[11] az emlékművön azóta az egyik táblán a következő felirat olvasható: „Újjáépült a magyarországi és a nyugat-németországi mányiak adományaiból 1988-ban.

Melocco Miklós szobrászművész a Magyar Hírlap újságírójának 2015-ben részletesen beszámolt a mányi turulszobor készítésének körülményeiről: „1987-ben beállított hozzám egy tagbaszakadt ember, mondta, hogy ő Szabó Zoltán mányi kőműves. Ismeri a munkámat, tisztel engem, tiszteli a politikai tartásomat, arra kért, hogy a hatvanas években traktorral letépett turulszobor helyére mintáznék meg egy újat. Bronzból szeretnék, de csak a bronzöntést tudják fizetni, két misén gyűjtötték az erre szánt pénzt, többet nem tudnak adni. Ha nem vállalja el, továbbra is tisztelni és becsülni fogom a művész urat – mondta –, nagyon megértem, de elmegyek, és keresek egy rendesebb ember. Az anyád mindenit, gondoltam, mintha Szókratésszel beszélgettem volna. Persze, hogy megcsináltam a turult.[12]

Mány Község Önkormányzata 2017-ben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek rendbetétele, renoválása, helyreállítása témában kiírt pályázat keretében kétmillió forint támogatást igényelt, amihez az önkormányzat ötszázezer forint önrészt biztosított. A beérkezett árajánlatok közül 2017. július 26-án az önkormányzat az Árpád-házi Szent László Szociális Szövetkezet két és fél millió forintos ajánlatát fogadta el az emlékmű restaurálásához.[13] A felújítás 2017. szeptemberére befejeződött, elkészült a kő részek rekonstrukciója és felületvédelme, a katonaszobor főfelületének kiegészítése, valamint a szobor elmosódott részleteinek és a márványtábláknak az újravésése. A restaurálási munkákat Fejér Máté és munkatársai, a kertépítést Althöfner István és Pataki Márton, a burkolást pedig Mészáros Konstantin végezte. A burkolókövet ifj. Zarándok János ajánlotta fel. Az emlékmű felállításának 90. évfordulóján, október 22-én megemlékezést tartottak, ahol megjelent Melocco Miklós szobrászművész és Horváth Lajos, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság igazgatója is.[14]

Jegyzetek

[1]MNL FML V.145a. Mány nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1923. 698. p.

[2]MNL FML IV.402a. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1923. 781. p.

[3]MNL FML V.145a. Mány nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1927. 811. p.

[4] Uo. 1927. 820. p.

[5] Uo. 1927. 823. p.

[6]MNL FML IV.402a. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1927. 339. p.

[7]MTI Hírarchívum 1922. október 22.,18. old. http://archiv1920-1944.mti.hu

[8]MNL FML V.145a. Mány nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1927. 826. p.

[9] Uo. 1931. 1009. p.

[11]MNL FML XXIII. 769b. Mány Községi Tanács iratai. Végrehajtó bizottsági jegyzőkönyv.1988. augusztus 2.

MNL FML IV. 405f. Fejér vármegye alispánjának iratai.Községi monográfiák és közigazgatási tájékoztató lapok. Mány.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Mányi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.