I. világháborús emlékművek (Gyúró)

Gyúró

Avatás: nem ismert

Alkotó: Gerenday Antal és Fia cég

Gyúró és Kuldó községek képviselő-testülete 1923. augusztus 20-án határozatot hozott arról, hogy a világháborúban elesett hősök emlékét megörökítik. A szobor előállítási költségeire kilencven mázsa búza értéket szavaztak meg, amit elsősorban önkéntes adományokból kívántak fedezni. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága felülvizsgálta a határozatot, és nem hagyta jóvá, mivel a költségeket az akkori viszonyok között túl magasnak tartotta, és a nemes cél elérésére egy egyszerűbb emlékmű vagy emléktábla felállítását is elegendőnek találta. A bizottság utasította a községet, hogy a hősök emlékének megörökítésére felállítandó emlékmű vagy emléktábla elkészítésére írjanak ki nyilvános pályázatot, és a község anyagi viszonyainak megfelelően határozzanak arról.[1]

A község végül nem állított szobrot a hősöknek. Azonban az evangélikus templom falán található egy emléktábla, amelyet a Fejér megyei Napló tudósítása szerint 1928. május 17-én lepleztek le. Ezen a napon a község kettős ünnepet ült. A gyúrói evangélikus egyház száz éves felújított templomát avatta fel újból Kiss István dunáninneni evangélikus püspök, Rákosi Jenő pedig a gyülekezet által a világháborúban elesett 25 hősi halottjának emelt, és a templom belső falába épített emléktáblát leplezte le. Az emléktáblára koszorút tett Králitz Gyula gazdasági főtanácsos József főherceg nevében, és Temessy Béla ezredes a honvédelmi miniszter nevében.[2] A hősi halottak nevein kívül a táblán még a következő sorok is olvashatóak: „Sugaras, véres emlékük legyen áldott. Mártír-haláluk hirdesse előttünk Nagy-Magyarország föltámadását s a vérükkel megváltott boldog jövendőt. ”Alkotóként a „Gerenday A. és fia Bpest” felirat van feltüntetve a táblán.[3]

Jegyzetek

[1]MNL FML IV.402a. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1923. 684. p.

[2] Fejérmegyei Napló. 1928. május 30. 5. p.