I. világháborús emlékművek (Enying)

Enying

Avatás: 1922

Alkotó: Somogyi Sándor

Tóth Jenő enyingi jegyző, már az első világháború ideje alatt, 1917 februárjában javasolta, hogy a község hadbavonult hősei emlékére egy maradandó, monumentális és impozáns emlékművet állítsanak. Megkímélve az áldozatok családjait az emléktáblák beszerzésétől és az olcsó, értéktelen táblákat forgalomba hozó csalóktól, a község feladatának tartotta ezek megvásárlását. A kiadások fedezetéül gyűjtési akciót is kezdeményezett, amelyet a képviselő-testület határozattal támogatott.[1] A határozatot 1920. december 29-én módosították, amikor az emlékmű létesítésére bizottságot hoztak létre. Ugyanakkor Adler Imréné 17820 koronát ajánlott fel e nemes célra.[2]A következő év júniusában dr. Kenessey Pongrác a bizottság elnöke mutatta be a település elöljáróságának a létesítendő emlékműre beadott két tervezetet. Bíró Lajos terve egy síremlékszerű, öt méter magas, vörös kőből készített építményt tartalmazott négy-négy márványtáblával az alsó és felső részeken, amelynek előállítási költségét száznegyvenezer koronára becsülte. Egy másik változatban, a márványtáblák helyett fehér terrakotta táblákat javasolt, úgy száztizenötezer koronára módosult az ajánlat. A másik pályázat Somogyi Sándor munkája volt, aki egy bástyaszerű, kb. két méter magas alapon álló két méter magas ősmagyar alakot tervezett, egyik kezében a hadúr kardját, a másikban egy zászlót hajtva meg a hősök emléke előtt. A műkőből készült alkotás előállítási költségét a szobrász hatvanezer koronában állapította meg, amelybe beleszámította az Enyingre szállítást is. Érkezett egy harmadik tervezet is Bíró Lajostól, de mivel a pályamunkát túl későn nyújtotta be, a bizottság már nem fogadta el. A bizottság hajthatatlan maradt annak ellenére is, hogy a művész még ajánlatot tett a Kossuth szobrot ingyenes kifaragására, ha a hősi emlékmű elkészítésével megbízzák, így a kivitelezési költség is csupán negyvennyolcezer koronába került volna. A képviselő-testület a pályázatok meghallgatása után a Somogyi Sándor budapesti szobrászművész tervének megfelelő emlékművet kívánta elkészíttetni.[3]Az alkotás elhelyezésében a képviselők nehezen tudtak egyezségre jutni. Szóba került a református templom melletti, a községháza előtti, a Csekonics grófi park bejárója előtti terület és a vásártér is.[4] Végül a park, a római katolikus templom és a Wertheim ház által körbevett téren határozták el az emlékmű felállítását.[5]A helyszín kiválasztásáról értesítették Somogyi Sándort, akit egyúttal felkértek a szobor mielőbbi kiszállítására. Válaszában a művész az ügy elhúzódása miatt a már korábban elkészült emlékmű szállítási költségeinek emelkedéséről tájékoztatta az elöljárókat, ezért a tiszteletdíjából már nem tudta ezt a feladatot vállalni. Ezután Somogyi Sándor húszezer korona helyett ötvenezer koronát kért tiszteletdíjként, amihez a képviselő-testület hozzá is járult.[6]A megépült emlékmű avatásáról, annak pontos idejéről adatok nem állnak rendelkezésre. A szobor körül 1925-ben kerítés építését határozták el. A határozat ellen azonban gróf Csekonics Endre fellebbezéssel élt,[7] amikor a korábban tervezetthez képest két méterrel nagyobb területet kerítettek be.[8]A fellebbezés következményei nem ismertek.

Évtizedek múltán az enyingi képviselő-testület az emlékmű felújításáról döntött, amihez Lédig Gyula 1993 júliusában kilencvenezer forint értékű munkát ajánlott fel.[9] Miután az első világháborús emlékmű helyreállítása megtörtént, Lédig Gyula vállalkozónak a képviselő-testület határozatban mondott köszönetet.[10]

Jegyzetek

[1]MNL VeML V. 333a. Enying község iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek. 1917. 189. p.

[2] Uo. 1920. 418. p.

[3] Uo. 1921. 445. p.

[4] Uo. 1922. 9. p.

[5] Uo. 1922. 27. p.

[6] Uo. 1922. 31. p.

[7] Uo. 1926. 287. p.

[8] Uo. 1925. 258. p.

[9]MNL FML XXIV. 1301b. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). Enying. 1993. július 29.

[10] Uo. 1993. november 11.

Enyingi képeslap 1942. MNL FML XV. 24e. Képeslapok

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó:Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.

Enyingi első világháborús emlékmű. Fotó: Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.