I. világháborús emlékművek (Csákvár)

Csákvár

Avatás: 1990. március 15.

Alkotó: Várady Sándor

Viszló Gyula tanácselnök 1989. március 16-án bejelentette a tanácsülésen, hogy Várady Sándor szobrászművész elvállalta az emlékmű megalkotását.[1] Várady Sándor 1989. október 5-én megjelent a tanácsülésen és bemutatta az emlékmű makettjét, amelyet Jurcsik Károly építész előtervei alapján készített el az emlékműbizottság egyetértésével. A szobrász elmondta, hogy tudomása szerint Csákváron régen volt egy turulmadár szobor, amely a háború alatt elpusztult, ezért javasolta, hogy ez a szimbólum szerepeljen az emlékművön is. Indítványozta még, hogy vörösrézből készüljön a madáralakzat, amely esztétikailag is megfelelne erre a célra, és a madár nagysága a térben történő elhelyezéshez mérten kb. két és fél méteres fesztávolságú legyen. A koncepciója szerint ez a madár kitárt szárnyakkal rárepülne a talapzatra, ami vagy egy szépen megformált szikla, vagy a Csákváron fellelhető oszlopmaradványokból elkészített oszlop lehetne. Ez a talapzat kb. másfél méter magas lenne. Az emlékmű a templom háta mögötti téren kerülne elhelyezésre. A neveket tartalmazó táblák a szobrász elképzelése szerint a templom mögötti út levezetőjénél a falnál kb. másfél méter magasan lennének. Ezeken a táblákon szerepelnének az 1848-as forradalom, illetve az első és a második világháború hősi halottainak nevei. Várady Sándor kérdésekre válaszolva elmondta még, hogy a maketten látható fák helyett lehet élő sövényt is ültetni, úgy jobban látszik az út felé a szobor, és az emlékmű elhelyezése majd lehetővé teszi különböző rendezvények lebonyolítását ezen a téren, így a koszorúzásokra is lesz egy alkalmas hely. Az emlékmű létesítése szerinte akkor is tetemes összeg, ha nem vörösrézből készíti, hanem esetleg bronzból öntik ki. A kiöntéssel viszont nem lehet olyan hatást elérni, mint amit ő kézzel alkot. Csak a madár alakzata kb. 650000 Ft-ba kerül, plusz ehhez jön a talapzat és egyéb dolgok kialakítása. Ha ő készíti saját kezűleg, a tiszteletdíjat hivatalosan állapítják meg, de ez is kb. 350 000 Ft. Így az összes költség véleménye szerint másfél-két millió Ft lenne. A hozzászólások után Viszló Gyula összefoglalva megállapította, hogy a testület az emlékmű létesítése mellett döntött. Kérte, hogy a testület bízza meg a végrehajtó bizottságon keresztül a szakigazgatási szervet, hogy készítse el az ezzel kapcsolatos tanácsrendelet-tervezetet, és keresse meg a pénzügyi forrásokat is az emlékmű költségeire. Javaslata szerint felhívással kell majd fordulni a lakossághoz, valamint azokhoz a volt csákvári lakosokhoz, akik elszármaztak a községből, hogy aki teheti, támogassa az emlékmű létesítését. Az ideiglenes emlékműbizottság pedig később a tanács által megbízott hivatalos emlékműbizottság lenne, akik folyamatosan figyelemmel kísérnék és szerveznék az emlékmű építését. Ezután a tanács határozatot hozott arról, hogy méltó emlékművet állít az 1848-as szabadságharc, valamint az első és a második világháborúban elesett magyar katonák és mártírhalált halt személyek emlékére.[2]

A tanácselnök 1989. december 14-én elmondta, hogy az emlékmű helyének kialakítása, a területrendezés nagyrészt megtörtént. A szobrászművész és a tervező is többször járt a helyszínen. Az emlékmű makettjét kitették közszemlére a ruházati bolt kirakatába, hogy mindenki megnézhesse a tervezett emlékmű formáját. Az emlékmű építéséhez szükséges pénz biztosításához felkérték írásban a lakosságot, valamint a helyi gazdasági szerveket, a területükön működő vadásztársaságokat és azokat az állampolgárokat is, akiknek ott volt üdülőjük. Várady Sándor szobrászművész benyújtott egy költségvetést, mely szerint az emlékmű költsége összesen 850000 Ft.[3]

Az 1990. május 22-i tanácsülésen elhangzott tájékoztató szerint a Hazafias Népfront, a politikai pártok, a helyi gazdálkodó szervek, a lakosság egyéni anyagi támogatásával, valamint a tanács segítségének köszönhetően 1990. március 15-én megtörtént az ünnepélyes emlékműavatás. A turulmadár Várady Sándor szobrászművész alkotása, és a térkialakítás tervezője Jurcsik Károly építőművész. Az emlékmű 837000 Ft költséggel épült meg. Az említett szervek és a lakossági adományok 396000 Ft-tal egészítették ki a költségeket. A társadalmi munka értéke 500000 Ft-ra volt tehető. Az Ipar- és Képzőművészeti Alap a létesítmény értékét másfél millió Ft-ban állapította meg.[4]

Jegyzetek

[1]MNL FML XXIII. 728a. Csákvár, Bodmér és Vértesboglár Nagyközségi Közös Tanács VB iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1989. március 16.

[2] Uo. 1989. október 5.

[3] Uo. 1989. december 14.

[4]Uo. 1990. május 22.

Fejér Megyei Hírlap. 1990. március 19.

Csákvári emlékmű. MNL FML XV.33. 65. d. Csákvár 2002.

Csákvári emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákvári emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákvári emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákvári emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákvári emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákvári emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.