I. világháborús emlékművek (Csákberény)

 

Csákberény

Avatás: 1939. május 7.

Alkotó: Fülöp Elemér, Vignáli Rafael bronzöntő

A csákberényi jegyző 1932. június 28-án a hősi emlékmű megvalósítása érdekében tett javaslatot a képviselő-testületnek, amely több felszólalás után úgy határozott, hogy a községi pénztár bevételeiből és a "hősi emlékműalap" felhasználásával felállítja a község hősi halottainak emlékművét. A képviselő-testület felszólította az elöljáróságot, hogy illetékes helyen tájékozódjon arról, milyen megfelelő emlékművet lehet létesíteni mintegy 4000 pengő költséggel, és tegyen részletes érdemi javaslatot a legközelebbi gyűlésen a mintákról.[1]        

Tompa Miklós jegyző arról tájékoztatta a képviselő-testületet augusztus 13-án, hogy sikerült beszereznie egy megfelelőnek tűnő hősi emlékműtervet. A képviselő-testület a bemutatott tervet, illetve egy hasonló kivitelű és kb. 4000 pengő költségű emlékművet megfelelőnek talált, és határozatot hoztak a költségek biztosításáról. A községbeli hősök emlékművére adományokból már ezer pengőt meghaladó összeg rendelkezésre állt, azt azonban nem remélték, hogy társadalmi úton sikerül összegyűjteni az emlékmű költségére a szükséges kb. 4000 pengőt.  Mivel a községi pénztár az előző évi megtakarításokból és a bevételi többletekből felesleggel rendelkezett, a képviselő-testület alkalmasnak találta az időt az emlékmű létesítésére.[2]

Az 1933. évi jóváhagyott házipénztári költségvetésben előirányzott 3000 pengővel a hősi emlékmű felállításához szükséges összeg fedezve volt, ezért az emlékmű létesítésének előkészítésére egy bizottságot választott a képviselő-testület 1933. február 6-án.[3]

Az emlékmű építésének további története nem ismeretes, néhány évvel később, 1939. májusában szóltak a híradások az avatásról. Az ünnepségen megjelent Jankovics Miklós főispán is, a szoboravatást pedig ünnepi szentmise előzte meg.[4]  Az avatóbeszédet József főherceg tartotta, Fülöp Elemér szobrászművész alkotását pedig dr. Czermann Antal volt országgyűlési képviselő adta át a községnek.[5]

Az alkotáson látható felirat szerint a bronzöntést Vignáli Rafael végezte. Az emlékművet 1990-ben az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc, valamint a második világháború áldozatainak emlékére állított emléktáblákkal egészítették ki, amelyek a szobrot körülvevő falon kaptak helyet. Az 1990. május 27-én rendezett avatáson Rigó István nyugdíjas iskolaigazgató mondott beszédet. A Berhidi Mária által tervezett emlékmű leleplezése után Hegyi Károly római katolikus plébános és P. Tóthné Szakács Zita református lelkész tartott megemlékezést.[6]

Jegyzetek

[1]MNL FML V. 113a. Csákberény nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek. 1932. 173. p.

[2]Uo. 193. p.

[3]MNL FML V. 113a. Csákberény nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek. 1933. 258. p.

[4]https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1939-05/?query=eml%C3%A9km%C5%B1%20avat%C3%A1s&pg=122&layout=s 2018. július 4.

[5]MTI Hírarchívum 1939. május 8., 33. old. http://archiv1920-1944.mti.hu

[6]Fejér Megyei Hírlap. 1990. május 31. 4. p.

Újság. 1939. május 9.

Csákberényi képeslap. Országos Széchényi Könyvtár

Fejér Megyei Hírlap. 1990. május 31. 

Csákberényi világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2015.

Csákberényi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákberényi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákberényi első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákberényi első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákberényi első világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2015.

Csákberényi első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákberényi első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákberényi világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákberényi második világháborús emléktábla. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Csákberényi második világháborús emléktábla. Fotó: Kovács Attiláné 2018.