I. világháborús emlékművek (Aba)

Aba

Avatás: 1925. június 1.

Alkotó: Farkas Béla

Az abai jegyző 1923. július 19-én a képviselő-testületi ülésen felhívta a figyelmet az elesett hősök emlékének megörökítésének fontosságára, és indítványozta egy emlékmű felállítását. Felolvasta az elesett hősök névsorát, mely szerint 132 hősi halott származott a községből, ebből 85 személyt anyakönyveztek, 47 fő pedig a háború óta nem adott magáról életjelt, így mint eltűnt szerepelt, mivel a hozzátartozók még nem kérték a holtnak nyilvánítást. Javasolta, hogy az emlékoszlop felállítása körüli teendők ellátására egy bizottságot alakítsanak, és a képviselő-testület jelölje meg az emlékoszlop felállítási helyét, amelyre végül az ún. Piacteret választották.^[1] A javaslat alapján hozott határozatot Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1923. október 1-jén jóváhagyta.^[2]

Az 1923. szeptember 11-én keletkezett, a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság Elnökségének szóló levél szerint Aba nagyközség hatósága igazolta, hogy a képviseleti gyűlésen megjelent a bizottság kiküldöttje, Schaeffner Béla nyugalmazott huszárkapitány és a hősök emlékének ügyében megadta a szükséges felvilágosításokat, illetve bemutatta a bizottság által kivitelre elfogadott terveket, majd felszólította a képviselő-testületet, hogy minden kényszer nélkül hozza meg határozatát. A képviselő-testület a következő határozatot hozta: „A hősök emlékének megörökítésére vonatkozó és 1923. júl. 19-én 20 kgy. 1923. sz.a. hozott határozatát fenntartja, melynek értelmében az elesett hősök emlékét egy méltó emlékmű felállításával megörökíti. A szükséges összeget ugyan önkéntes adományok útján fogja fedezni, azonban részben az emlékmű céljára szükséges összeg biztosítása, részben pedig az adakozók tájékoztatása céljából megállapítja, hogy minden községi lakos minden hold földje után legalább egy kg búza vagy azzal egyenértékű más termény értékét, illetve azok, kik nem földtulajdonosok, ennek arányában megfelelő összeget tartoznak adóként felajánlani. Azon nem remélt és nem számított esetben, ha mégis találtassanak egyesek, akik ezen minimumképpen meghatározott összeget nem ajánlanak fel adományként, megbízza az elöljáróságot, hogy a minimumképpen megállapított előírt összeget ezen határozatnak törvényhatósági jóváhagyása után az illetőktől közigazgatási úton hajtsa be. A képviselő-testület kiválasztja a bemutatott tervek közül Farkas Béla szobrász 317. számú tervét, melynek kivitelét elhatározza olyképpen, hogy a talapzat műkőből, a szoboralak sóskúti terméskőből készítessék. Ennek költségét 85 k, azaz nyolcvanöt korona értékben állapítja meg. A képviselő-testület utasítja az elöljáróságot, illetve a kiküldött bizottságot, hogy a művésszel a szerződést a "HEMOB" útján kösse meg olyképpen, hogy az emlék legkésőbb 1924. november 1-re elkészítendő.”^[3]

Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jóváhagyásáról^[4] a jegyző 1924. március 1-jén jelentette a képviselőknek, „hogy Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága a község képviselő-testületének e tárgyban 20 kgy./1923. sz. határozatát 15219/1923. sz. határozatával jóváhagyta, a költségekre vonatkozólag azonban utasította a községet, hogy az emlékmű elkészítésénél a takarékossági szempontokat is a község anyagi érdekeit szem előtt tartva a költségeket a lehető legkisebb mértékre redukálja. Ezen határozatából kifolyólag előadó elnöklő községi bíróval személyesen eljárt a hősök emlékét megörökítő magas bizottságnál, valamint az emlékmű elkészítésével megbízott Farkas Béla szobrászművésznél, és a velük folytatott tárgyalások alapján a képviselő-testület utólagos jóváhagyásától feltételezetten úgy állapodott meg, hogy az emlékmű figurális alakját is műkőből készítteti el, miáltal az emlékmű ellenértéke 85 mm búzáról 60 mm búzára redukálódik. Tekintettel arra, hogy a szobrászművész az emlékművet anyagból már elkészítette –vele kötött szerződés alapján – az emlékmű költségeit kisebb mértékre redukálni nem lehet.” A képviselő-testület jóváhagyta a bejelentést, egyben az emlékmű felállításával, az emlékmű helyének rendezésével és megfelelő parkosításával járó költségeket tíz métermázsa búzában állapította meg az eddig tervezett 15 métermázsa búzával szemben.^[5] A határozatot Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1924. április 23-án jóváhagyta.^[6]

A jegyző 1924. október 25-én felszólalásában jelentette a képviselőknek, hogy a hősök emlékszobra elkészült, és november első felében a szerződés szerint Budapesten átvehető. A képviselő-testület kijelölt egy bizottságot a szobor átvételére és ideszállítására.^[7]

1925. április 18-án a képviselő-testületi gyűlésen a jegyző részletesen ismertette a hősök szobrának ügyét és a tervezett leleplezési ünnepélyt. Elkészítette a szoboralapra vonatkozó számadásokat az eddigi bevételekre és kiadásokra vonatkozólag, majd ezek alapján jelentette, hogy a még kint lévő hátralékok előre láthatólag fedezni fogják a még szóba jöhető kiadásokat. Mivel azonban a betűvésési és aranyozási, valamint az ünnepély rendezésével fölmerülő költségeket folyósítani kell még mielőtt a kint lévő hátralékok befolynának, javasolta a képviselő-testületnek a szoboralap részére a községi pénztárból négy-öt millió korona ideiglenes kamat nélküli kölcsönt átutalását. Jelentette még, hogy a hősök terének drótkerítéssel való ellátási költségét a szoboralap pénztára előreláthatólag nem fedezi, s így leghelyesebb volna, ha ezeket a költségeket a község házipénztárából fedeznék, ez mintegy hat-hét millió koronába fog kerülni.^[8] Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága a határozatot jóváhagyta.^[9]

1925. június 1-jén, pünkösd napján leplezték le a hősök emlékoszlopát, az ünnepélyen megjelent József főherceg is.^[10]

Az emlékművel szemben 1992. október 23-án második világháborús emlékművet emeltek.^[11] Két év múlva, 1994. október 23-án ez az alkotás az áldozatok neveit tartalmazó márványtáblákkal egészült ki, a táblákat Csanádi Gabriella kőrestaurátor készítette. A polgármester javaslatára a képviselő-testület pedig úgy döntött, hogy a terület visszakapja régi elnevezését, és a két világháborús emlékmű helyszínét azóta ismét Hősök terének nevezik.^[12]

Az abai képviselő-testület 2018-ban pályázatot nyújtott be az első világháborús emlékmű rekonstrukciójára. A munkálatokat Steppán Zoltán veszprémi építőmérnök végezte.^[13] Hamarosan a második világháborús emlékművet is felújították, az ünnepélyes avatásokra pedig 2019. március 15-én került sor.^[14]

Jegyzetek

MNL FML IV.401.b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Katonai emlékművek. 2234/1928.

MNL FML IV.401.b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Katonai emlékművek. 2637/1928.

Abai képeslap. Országos Széchényi Könyvtár

Üdvözlet Abáról. Országos Széchényi Könyvtár

Abai első világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.

Abai első világháborús emlékmű. Fotó: Dr. Pinczés Sándor/Köztérkép 2018.

Abai első világháborús emlékmű. Fotó: Nagy Pál Bence hadnagy, MH KIKNyP 3. KIK beosztott tiszt, hadisírgondozás és honvédelmi nevelés (Fejér megye) 2016.