A könyv és a szerzői jogok napja

Szerző: Szima Viktória

A könyv és a szerzői jogok napja

1995-ben az UNESCO katalán javaslatra ünnepnappá nyilvánította április 23-át, mivel ezen a napon hunyt el a világirodalom két kiemelkedő alakja: William Shakespeare és Miguel de Cervantes (ez a nap Katalónia védőszentjének, Sárkányölő Szent Györgynek ünnepe is). A könyvnap célja, hogy mindenki felfedezze az olvasás szépségét és sarkalljuk egymást a könyvek forgatására. Ezen a jeles ünnepen ismét muzeális ritkaságaink közül választottunk ki egy érdekes művet: Johann Adam Weber (1611–1686) Ars conversandi certis regulis comprehensa (A társalgás művészete) című kötetét (online verzió: https://books.google.hu/books?id=nnozBzGUKC4C&pg=PP7&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=3#v=onepage&q&f=false). A művet 1675-ben adták ki Salzburgban, a kötet szerzője a höglwörthi kolostor (Felső-Bajorország) ágostonrendi kanonoka volt.

A höglwörthi kolostor egy Salzburg közelében található tó szigetén áll, a napjainkban Anger településhez tartozó ágostonrendi apátság könyvtárának és levéltárának magyarországi vonatkozásai is voltak. A höglwörthi rendnek csupán két tagja folytatott tudományos munkát: Johann Adam Weber prépost, a kánonjog és a teológia doktora, valamint (Weber idejében) Andreas Oswald Hieber (másként Hüber), aki főként prédikációs kötetei révén ismert.

Weber életrajza részben még feldolgozatlan, annyi bizonyítható, hogy 1611-ben látta meg a napvilágot. A höglwörthi kolostor előtt megfordult a Brixen melletti Neocellae apátságában, de Würzburgban, illetve Baumbergben is hosszabb időt eltöltött az ágostonrendi szerzetes. Höglwörthben többek között adminisztrátori tisztséget töltött be. Számos kérdés foglalkoztatta, például a politika, de gyakran elmélkedett az emberekkel való bánás művészetéről is. Összesen tizenhét művet hagyott hátra, elsődlegesen állam- és politikaelméleti munkákat. Mindezeken felül őt tartják az apátság egyik legnevesebb adminisztrátorának.

Főbb művei:

• Ars conversandi certis regulis comprehensa, 1675
• Ars regia sive ars regendi se et alios, ex regulis Archonticis hoc est ex selectis et illustribus sapientae regnatricis dictaminibus, tum ethicis, tum politicis …, 1686.
• Iter coeleste sive excursio animae devotae ad Deum, 1667.
• Speculum naturae humanae sive discursus curiosi et fructuosi de iis, quae ad naturalem hominis constitutionem pertinent. Viennae Austriae, Lackner, 1672.
• Spiritus Principalis sive dotes boni principis, aphorismis historiis 1674.

Weber tudományos tevékenysége mellett meg kell említeni, hogy ő volt I. Lipót német-római császár lelki tanácsadója, Max Gandolph salzburgi érsek lelki vezetője.

A kortársai szívesen forgatták Weber munkáit, hazánkban is volt olvasóközönsége, így kötetei a magyarországi könyvlistákon is gyakoriak, elsősorban katolikus könyvtárakban. Weber munkái Magyarországon (kiváltképp Erdélyben) több előkelőség könyvtárába bekerültek, például Csáky István országbíró (1635–1699) gyűjteményében is megtalálható volt Weber Spiritus principalis című munkája. Az említett műben Weber újfajta megközelítésben, a teológiától és vallásos moralizálástól gyakorlatilag leválasztva – vagyis a korban modernebbnek számító szemléletben – tárgyalta a politikát. A tudós prépost Ars Conversandi című, katolikus erkölcs teológiai megközelítésű retorikai értekezése szintén rendkívül elterjedt volt a korabeli Magyarországon. A Rákóczi szabadságharc kuruc hadbiztosának, Bercsényi Miklósnak ungvári bibliotékájában négy Weber-mű is megtalálható volt, Telekessy István egri püspök 1699-ben készült könyvjegyzéke szerint szintén tartott Weber-kötetet (Ars discurrendi).

Weber művei ifj. Teleki Mihály (1671–1720) fordításai jóvoltából igen hamar magyar nyelven is elérhetővé váltak. A Fejedelmi lélek (Spiritus principalis) című erkölcstani-államelméleti értekezése (másként „királytükör”) magyarul az erdélyi udvarban jelent meg. Ifj. Teleki Mihály feltehetően apjának, id. Teleki Mihálynak a kérésére ültette át magyarra a művet 1689-ben. A könyv paratextusát a szerző Apafi Mihálynak címezte, a kötet előszava: „Fejedelmi lelek avvagy a jo fejedelemnek szükseges ajandeki, mellyeket rövid szakaszokban foglalván, historiákkal és politiai elmélkedésekkel világositván, deák nyelven adott-ki Weber Adam Janos Sz. Agoston regularis canonokja, Tyrolisban uj Cella collegiumnak professusa, Szent Irás és Sz. canonok magyarázó doctora, római császár ö felsége tanácsossa, az hölgwerthumi praepostságnak p. t. administrátora. Es deák nyelvböl magyarra forditott Iffiú Szeki Teleki Mihaly”. Weber kötete nem maradt hatás nélkül Apafi környezetében, és Gáti Magdolna kutatásai alapján jelentősen hozzájárult az erdélyi fejedelemség „társadalmi alakzatainak” kiformálódásához.

Forrás:

• Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
• Bitskey István: Telekesy István egri püspök könyvjegyzéke 1699-ből
• Bubryák Orsolya: Egy polgári mecénás a 17. században. Weber János eperjesi főbíró (1612-1684)
• Gáti Magdolna: A höglwörthi Ágoston-rendi apátság könyvtára és levéltára az 1803. évi szekularizáció idején;
• Gáti Magdolna: „Sokann hazudnakis, es a mibe vetke nintsis rá foghják…”;
• Gáti Magdolna: Az ajánlás beszédaktusának politikája ifj. Teleki Mihály Fejedelmi lélek című fordításában;http://byzantium.eotvos.elte.hu/wp-content/uploads/ECCE.IV_.115.134.pdf.