Múltbanéző 12. (12)

A Kertészeti képzés gyökerei KECSKEMÉTen

Rövid ismertető

Az olvasó a kecskeméti kertészeti képzés megteremtésének előzményeit és körülményeit ismerheti meg a cikk alapján, melyet korabeli fotók, és levéltári tervrajzok, térképek, valamint eredeti dokumentumok sora színesít. A munka a „kezdetektől”, azaz a XIX. század közepétől követi végig az iskolateremtés, -építés küzdelmeit, főbb állomásait.

A gyümölcs- és zöldségtermesztés oktatása kezdetben még teljesen összefonódott az általános mezőgazdasági (szak)képzés ügyével, majd a II. világháborút követően attól fokozatosan különválva kereste helyét. A háborút követő újjáépítés, tanügyi átszervezés számtalan visszássága között található néhány ígéretes kísérlet is. Ezek egyike volt egy új iskolatípus, a középfokú kertészeti szakképzés meghonosításának ötlete Kecskeméten, melynél ide illőbb oktatási formát kitalálni sem lehetett. Az új típusú iskola szervesen ízesült volna Kecskemét gazdasági gyökereihez és társadalmi igényeihez egyaránt. Emellett beilleszthető lett volna a már kialakult iskolarendszer keretei közé és léptékében is alkalmasnak látszott feladatának ellátására, arra, hogy a parasztifjaknak, gazdák gyermekeinek korszerű szakismereteket közvetítsen, megadva a felsőbb fokú tanulmányok folytatására is a lehetőséget. A törekvés fő motorja Kecskemét hírneves növénynemesítő szakembere, kertészeti tanára, Mészöly Gyula volt. Az iskola létrehozására tett erőfeszítések ekkor még nem hoztak nyilvánvaló sikert, de fontos alapul szolgáltak a három évtizeddel később kibontakozó felsőfokú képzés számára.

A Kecskeméti Magyar Királyi Mezőgazdasági Középiskola tangazdaságának elhelyezkedése és tanépülete
(MNL BKML XV. 15.a. Kecskeméti épületek tervrajzainak gyűjteménye. 649.)

A teljes cikk a Neumann János Egyetem online tudományos szakfolyóiratában, a Gradusban olvasható itt:
http://gradus.kefo.hu/current/2017_AGR_023_Szabo.pdf