Múltbanéző 11. (5)

AMIRŐL A FILMHÍRADÓK SZÓLTAK 2.

1941. november – „Hármas ikrek”

A 20. század elején a mozikban a filmek előtt vetített filmhíradók szerepéről korábban már volt szó.[1] A Filmhíradók Online weboldalon elérhető négy, Kiskunfélegyházát érintő híradórészlet közül most a másodikat (1941. november) tesszük meg vizsgálatunk tárgyává. Ezúttal a „szenzációs” hír, amivel a vidéki város az országos filmhíradó által a figyelem középpontjába került: hármas ikrek születtek Félegyházán, akiknek Horthy István lett a keresztapjuk.

Hármas ikrek Félegyházán

Az ikrek születése mindig különlegességnek számít. Kiskunfélegyházán 1940-ben 1032 gyerek látta meg a napvilágot (551 fiú és 481 lány), ebből 10 esetben ikrek, egy esetben pedig hármas ikrek jöttek világra.[2]

Ha egy kisebb-nagyobb közösségben nagy ritkán többes ikrek születnek, az mindig kuriózum. Fokozottan igaz ez az 1940-es évekre, amikor még csak természetes úton foganhattak meg a babák. Kiskunfélegyházán például a polgári anyakönyvezés 1895-ös bevezetése óta először 1940-ben születtek hármas ikrek, ők a Dora-lányok.[3]

A hármas ikrek születéséről először a Kiskunfélegyházi Közlöny 1940. december 29-i számának anyakönyvi rovata adott hírt, ahol is a három kislány nevét (Dora Mária, Dora Rozália és Dora Julianna) vastagabb betűvel szedték, mint a többi újszülöttét.

1. A Dora-ikrek neve a helyi újság anyakönyvi híreiben (Kiskunfélegyházi Közlöny 1940. december 29. 4. o.)

Az 1940. december 23-án, Karácsony előtt született babák életében az első nyilvános szereplést a keresztelő jelentette, amelyre 1941. január 15-én a kiskunfélegyházi Szent István templomban került sor. Szinte adta magát az ötlet, hogy a nem mindennapi gyermekáldást nem mindennapi keresztszülőkkel kössék össze. Mivel az ikrek édesapja, Dora István a MÁV kocsirendezőjeként dolgozott, kézenfekvőnek tűnt, hogy a MÁV elnökét, Horthy Istvánt[4], a kormányzó fiát kérjék fel erre a tisztségre. Horthy István és felesége[5] szívesen el is fogadták a megtiszteltetést, de személyesen nem lehettek jelen a ceremónián. Erre valószínűleg azért nem került sor, mert Horthy Istvánné két nappal a félegyházi keresztelői ünnepség után, 1941. január 17-én adott életet saját fiának, ifj. Horthy Istvánnak. A keresztszülőket Szilberky Béla igazgató-helyettes képviselte az egyházi szertartáson, ő adta át a Dora családnak Horthyék 100 pengős ajándékát is. A keresztelést dr. Major Antal káplán végezte.[6]

2. Fénykép az ikrek keresztelőjéről (A Kiskunfélegyházi Szent István Plébánia 125 éve (1885-2010) (szerk.: Kállainé Vereb Mária, Kőfalviné Ónodi Márta) Kiskunfélegyháza, 2010. 107. o.)

A Dora család a Léva utcában (ma Tó utca) lakott. Az édesanya, Drozdik Teréz nagy családról gondoskodott, hiszen az ikreken kívül még hét élő gyermekük volt. Legidősebb fiuk, a 21 éves István 1941-ben katonai szolgálatát töltötte, a 18 éves Erzsébet a háztartásban dolgozott, a 17 éves Mihály és a 15 éves Ferenc gazdasági cselédként kerestek pénzt, a 10 éves József még iskolába járt, az 5 éves Sándor és a 4 éves János pedig még otthon volt az édesanyjukkal.

A kis újszülöttek szépen gyarapodtak, hiszen súlyuk két hónapos korukban 4 kg, 3,80 kg és 3,50 kg volt.[7]

A babák és a család több helyről is kapott támogatást: a Stefánia Anya és Csecsemővédő Intézet, valamint Karpelesz László kereskedő kelengyeajándékot küldtek; Gerinczy István, a Félegyházi Takarékpénztár igazgatója és dr. Klazsik Imre orvos pedig pénzt (15, illetve 30 pengőt) adományoztak Doráéknak.[8]

A legnagyobb segítséget azonban egy új ház felépítése jelentette. „A keresztelés után vitéz Horthy István kezdeményezésére Szilágyi Ferenc szegedi üzletigazgató gyűjtést indított a nagycsaládú kocsirendező gondjainak enyhítésére s két hónap alatt 3400 pengő gyűlt össze a Dora család javára. A szegedi üzletigazgatóság Varga József mérnököt bízta meg a pénz átadásával és a család gondviselésével. Varga mérnök javaslatára az összegyűjtött 3400 pengőből új ház építését határozták el, mert Doráék háza [...] bizony düledezőben volt. A 3400 pengő azonban nem lett volna elég s most dr. Rozsnyai Béla [félegyházi] polgármester sietett a hármas ikrek szüleinek megsegítésére s a Családvédelmi Alapból[9] 2200 pengőt szavazott meg az építési költségekre. Így épült fel azután egy szép új ház a Léva utca és a Károlyi utca sarkán, benne három szobával, konyhával, kamrával. [...] Néhány nappal ezelőtt jött az értesítés, hogy v. Horthy István, MÁV elnökigazgató nagyszámú vasutas küldöttség keretében leutazik Kiskunfélegyházára, hogy meglátogassa keresztlányait s hogy átadja a vasutasság adományaiból épült szép piros cserepes új házat a boldog szülőknek. Szerdán délelőtt megerősített szerelvények hozták a szegedi üzletvezetőség területéről a küldöttség tagjait, akiknek száma közel járt az ezerhez. Horthy István MÁV elnökigazgató sínautón délelőtt 10 óra után érkezett meg Kiskunfélegyházára vitéz Endre László Pestvármegye alispánja, Pestvármegye és a MÁV igazgatósága vezetőinek kíséretében, ahol az állomáson a város képviseletében dr. Rozsnyai Béla polgármester fogadta és üdvözölte. Innen a város fogatán Doráékhoz hajtattak. Doráék háza körül ekkor már ott állott a vasutasság hatalmas küldöttsége, szorongásig megtöltve a Károlyi és a Léva utcát, amelyet a magas vendég tiszteletére diadalkapu díszített. Vitéz Horthy István megérkezése után kezdetét vette a családi ünnepség, amelyet a MÁV dalárda a Himnusz hangjaival nyitott meg. Dr. Rozsnyai Béla polgármester üdvözlő szavai után Horthy István MÁV elnökigazgató mondott avatóbeszédet, majd átadta a vasutasság ajándékát, az új házat a hármas ikrek szüleinek, akik meghatottan mondottak köszönetet a gyönyörű ajándékért. A beszédek elhangzása után Horthy István bement a házba, megtekintette keresztlányait s közvetlenül elbeszélgetett a 10 gyermekes szülőkkel. Töviről-hegyire megvizsgálta az új házat. Megtekintette a szobákat, kamrákat, a konyhát s körüljárta az egész házat, hogy meggyőződjön annak jóságáról. Meglátott a MÁV elnöke mindent, ami Doráéknak van, de azt is, ami még kellene, hogy a 10 gyermeket kisebb gonddal, kevesebb bajjal nevelhessék a hazának. Endre László alispánnal és a küldöttség tagjaival folytatott beszélgetés során megígérték a még hiányzó berendezési tárgyak megadását is. Így Endre László alispán egy szobabútort, dr. Rozsnyai polgármester pedig ágyneműt stb-t ajánlott a szülőknek, akik hálásan fogadták a nemes ajándékokat.

A három 10 hónapos kis iker [...] pedig az ablak előtt lévő, három gyerekre méretezett gyerekágyban pirospöttyes ruhácskában nézte a sok-sok vasutas bácsit, akik közül egy, a Keresztapa, gyermekjátékokat és nekik való csemegéket nyomott kezükbe, amelyeknek elköltéséhez mindhárman azonnal hozzá is láttak. Mosolyogva kérdezte a Keresztapa Doránét, hogy miről ismeri meg a három kislányt [...]. Hát az egyik kicsit szöszkébb, a másik elevenebb, a harmadik ugrálósabb – mondja a három kislány édesanyja, akinek szeme megkülönbözteti mindhármukat.

Vitéz Horthy István és kísérete a vasutasság és a nagyszámú közönség lelkes éltetése közben léptek ki a Dora házból, ahonnan a megyeházára vezetett útjuk. A házavatás után vitéz Horthy István és kísérete a Kiskunmúzeumot látogatták meg, ahol közel fél órát töltöttek a múzeum megtekintésével. A városházán dr. Rozsnyai Béla polgármester villásreggelin látta vendégül vitéz Horthy Istvánt és kíséretét, akik 12 óra után a vasútállomásra hajttattak s visszautaztak Budapestre.”[10]

3. Az új ház átadásáról szól az 1941. novemberi filmhíradó-részlet is (http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4403)

Félegyháza a későbbi időkben is produkált szenzációs iker-történetet. 1983. január 24-én ötös ikreknek adott életet egy félegyházi édesanya, ők a Tarjányi-ikrek. S hogy még egy párhuzamot vonjunk az 1941-es eseményekkel, a Tarjányi-ikrek névadó szülei is neves emberek: a két magyar űrhajós, Farkas Bertalan (és felesége) valamint a félegyházi születésű Magyari Béla (és felesége) vállalta el ezt a tisztséget.[11] Erről azonban már az újságokon kívül a televízió adott hírt, nem pedig a moziban vetített filmhíradó.

Jegyzetek