IV. B. 402. Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 1872–1949

A megyei törvényhatóság működésének alapelveit az 1870. évi 42. tc. (A köztörvényhatóságok rendezéséről) állapította meg, amelynek 18. paragrafusa értelmében „a törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli, s amennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatósága nevében a bizottság gyakorolja”. A bizottság működését fennállása során többször szabályozták, 1886-ban a 21. tc., 1929-ben a 30. tc. megalkotásával. 1945-ben a 14. és a 1030. ME számú rendelet alapján szervezték újjá. Megszüntetéséről a törvényhatóságot mint intézményt felszámoló 1949. évi alkotmány és az 1950. évi első tanácstörvény rendelkezett.

A törvényhatósági bizottság a megye legtöbb adót fizető polgáraiból (virilisek), választott tagokból, vezető tisztviselőkből (alispán, főszolgabírók, polgármesterek és más, a törvényben megnevezett tisztségviselőkből) állt. 1945-től a bizottság tagjait az egyes pártok delegálták.

A bizottság jogkörét és feladatait a fent említett törvények figyelembe vételével alkotott vármegyei szabályrendelet írta elő. A bizottság részben közgyűlés, részben bizottság és választmány formában működött. A közgyűléseken a főispán elnökletével a bizottság hatáskörébe utalt ügyekben döntöttek, és erről jegyzőkönyvet vezettek. Minden jelentősebb városi és községi ügyben a bizottság jóváhagyására volt szükség. A megye és a városok vezető tisztviselőit is a közgyűlés választotta meg.

A soron lévő feladatok operatív intézésére a közgyűlés bizottságokat választott (vasúti, épület és fogház, székházbővítési, kórházi, közegészségügyi, közművelődési), amelyek munkájukról időről időre számot adtak a törvényhatóság közgyűlése előtt.

A fond iratanyaga 12 állagra tagolódik. Az a) állagban találhatók a Békés megye történetének legértékesebb forrásai közé tartozó közgyűlési jegyzőkönyvek. A jegyzőkönyvekben történő tájékozódást (hiányoznak: 1894., 1916., 1919., 1925., 1933., 1938., 1939., 1942., 1943., 1944. évek jegyzőkönyvei) a kötetek végén található betűrendes mutatók, valamint az 1891–1896. és az 1898. évekhez készült mutatókönyvek segítik. A segédletek feltüntetik a közgyűlési határozatok számát és a hozzájuk tartozó ügyiratok iktatószámát.

A b) állagban a közgyűlési iratok vannak elhelyezve az 1872–1897. évkörből. 1898-tól az iratok az alispáni fondban találhatók. Így a jegyzőkönyvekben a közgyűlési sorszámok mellett az alispáni iktatószámokat tüntették fel.

A c–l) állagok a törvényhatósági bizottság által kiküldött, de nem állandó jelleggel működő bizottságok iratait őrzik.
 

a) Közgyűlési jegyzőkönyvek       1872–1949
    94 kötet = 6,07 ifm 
    1–91. kötet      Jegyzőkönyvek       1872–1949
    92– 94. kötet   Mutatókönyvek       1891–1898

b) Közgyűlési iratok

       1872–1897
    58 doboz = 6,96 ifm 
    1–57. doboz    Iratok       1872–1897
    58. doboz        Alispáni úton elintézett ügyek iratai       1872–1879

c–l) Nem állandó jelleggel működő bizottságok iratai

       1886–1906
    3 doboz = 0,32 ifm 
    c) Vasúti bizottság iratai       1899–1906
    d) Épület és fogház bizottság iratai       1899
    e) Székházbővítési bizottság iratai       1901
    f) Építkezési bizottság iratai       1902
    g) Kórházi bizottság iratai       1886–1905
    h) Közegészségügyi bizottság iratai       1903–1906
    i) Közművelődési bizottság iratai       1898–1899
    j) Földmívesiskolai bizottság iratai       1899
    k) Törvényhatósági ipartanács jegyzőkönyvei       1903
    l) Békés Vármegyei Közkórház építkezési bizottsága jegyzőkönyvei       1899, 1906

 Összesen: 61 doboz, 94 kötet = 13,39 ifm