Magyar Nemzeti Levéltár

Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Levéltára

IV. 809

Borsod vármegye alispánjának iratai

1872 – 1923

Az alispáni hivatal felállításáról és hatásköréről az 1870. évi 42. tc. intézkedett. Az alispáni tisztség a feudális kori közigazgatásból öröklődött át a polgári korba. (Jogelőd alispáni iratokat ld. IV. 758, 760). A törvény értelmében az alispán lett a vármegyei törvényhatóság első tisztviselője. Ő vezette a hivatalszerűvé vált vármegyei közigazgatást, főnöke volt a tisztviselői karnak, és intézkedett minden olyan ügyben, amely nem volt a testületi szervek hatáskörébe utalva. A testületi ülések elé utalt ügyek előkészítésében is részt vett. A közgyűlésnek évente és negyedévenként jelentéseket készített, ezek a jelentések a megye közigazgatási mellet a gazdasági, társadalmi életre is adatokkal szolgálnak. Borsod megye alispáni hivatala 1923.-ban megszűnt, helyét Borsod-Gömör-Kishont törvényesen is egyelőre egyesített vármegyék alispáni hivatala vette át (IV. 904).

Az alispáni iratanyag két állagra osztott:

a./ Elnöki iratok

b./ Közigazgatási általános iratok

a./ Az elnöki iratok a legfontosabb ügyek iratait tartalmazzák, köztük, a felsőbb hatóságok rendelkezéseit és az azokra tett intézkedéseket, bizalmas jellegű jelentéseket és a fellebbezéseket. Az iratanyag igen hiányos. Az iratok eredeti iktatószám rendben középszinten rendezve dobozokban vannak, a segédletek kötött állapotban. Az iratokhoz készült korabeli iktató és mutatókönyvek nem megbízhatóak, így az anyag csak átnézéssel kutatható.

b./ Az általános iratok a korabeli iktatás rendjében középszinten rendezve dobozokban vannak, a segédletek kötött állapotban. Az iktatott iratok sorozata mellett tárgyi külön csomókban gyűjtötték a terjedelmesebb ügyek iratait, ezek darabjegyzékét a levéltári raktári jegyzék tartalmazza.
A külön csomók között található a megye 1898-1924 között alkotott szabályrendeleteinek gyűjteménye – lajstromát ld. a levéltári raktárjegyzék mellékleteként –, és az 1869-1927 között íródott alispáni jelentések gyűjteménye. Külön sorozatot alkotnak a községek éves költségvetései és zárszámadásai, a községek betűrendjébe rendezve.

A korabeli iktatás évenként eggyel kezdődő alapszámos rendszerű, ahol az alapszám az ügyben keletkezett iratok legutolsó évének első iktatószáma. 1884-ben az alapszám jelzésére sorkönyv alkalmazását vezették be, a korábbi évekre az iktatókönyv vonatkozási szám rovatából állapítható meg az alapszám. Az iktatókönyvek mellett a kutatást korabeli név-, hely-, tárgymutatók segítik.

Az iratanyaghoz raktári jegyzék készült, melléklete a szabályrendeletek lajstroma.

Az iratanyag kutatótermi jelzete: a fondszám, az állag, az alapszám, az évszám (IV. 809/b. 20/1872.). darabszintű átnézés esetén, valamint a nem iktatott sorozatoknál: a fondszám, az állag, a megnevezés, az évszám, a doboz raktári száma (IV. 809/b. Aggtelek számadások 1921. 484. doboz).

Az iktatók, mutatók és sorkönyvek kutatótermi jelzete: a fondszám, az állag, a megnevezés, az évszám, a kötet raktári száma (IV. 809/b. Mutatókönyv 1872. 692. kötet).

Kiegészítő kutatásként ajánlott a korszak testületi iratainak (IV. 803), a főispán iratainak (IV. 801) és a Közigazgatási Bizottság iratainak (IV. 813) átnézése.

A korszakban hivatalban volt alispánok

Bay Bertalan             (1869)-1883

Melczer Gyula           1884-1894

Lévay József              1894-1895

Tarnay Gyula            1895-1913

Bónis Bertalan          1913-1918

Zsóry György            1918-tól