IV. 1603 Miskolc város főbírájának iratai

MNL

Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Levéltár

IV. 1603

Miskolc város főbírájának iratai

(Szolgabírói címmel felruházott városi főbíró)

1861, 1867 – 1871

                5 doboz 1 kötet   0,65 fm

A szabadságharc bukását követő önkényuralmi korszaknak az 1860-ban kiadott Októberi Diploma vetett véget. Az 1848/49-ben hivatalban volt önkormányzatok 1861-ben újra megkezdték működésüket. Így történt ez Miskolc város főbírájának esetében is; Jekelfalussy Lajos főbíró lépett hivatalba. A feloszlatott országgyűlést követően az alkotmányos igazgatás menete ismét megszakadt, s csak a kiegyezési tárgyalások megkezdésekor alakultak újjá a hivatalok. 1867-ben Miskolc főbírája Farkas Károly lett. 1871-ig volt hivatalban, ekkor az 1871. 18. tc. alapján a rendezett tanácsú város közigazgatását újjászervezték, a főbírói ügyköröket a városi tanács, mint testület vette át (IV. 1905).

Miskolc város főbírája a tárgyalt korszakban címzetes szolgabíró volt. A címnek az ad jelentőséget, hogy mint szolgabíró közvetlenül a megyei közgyűlés és az alispán alá volt rendelve, a megye területi hatóságai, így a központi főszolgabíró kiiktatódtak az igazgatási láncolatból. A szolgabírói cím a főbírói hatáskör bővítését és gyakorlatának módját is meghatározta. A címzetes főbíró igazgatási és törvénykezési jogkört gyakorolt személyében, a városi tanács közbeiktatása nélkül. Ez mindenképpen egyszerűsítette és gyorsította a mezővárosi keretekből kinőtt Miskolc ügyintézését. A szolgabírói hatáskör főként az 1848 után szaporodó sommás perek rövidutas elintézésénél jelentett könnyebbséget; az iratanyag nagyobb részét ezek a periratok jelentik.

A kutatásnál szem előtt kell tartani, hogy a korszakban a városi tanács is működött, a hatásköri elhatárolás nem volt egyértelmű, így a párhuzamos kutatás elengedhetetlen. Ugyancsak ajánlott a városi közgyűlés és a megyei felügyelet iratainak átnézése.

A főbírói iratok „fsz.” jelzéssel sorszámos rendszerben, iktatószám rendben, középszinten rendezettek. A korabeli segédletek sorozatából csak az 1861. évi iktató és mutató maradt fenn. Az iratok nagy részén a városi tanács, a városi törvényszék iktatószámai is szerepelnek, így ajánlott a teljes iratanyagot átnézéssel kutatni.

Az iratanyaghoz raktárjegyzék készült.

Az iratok kutatótermi jelzete: a fondszám, az iktatószám és az évszám.

A segédlet kutatótermi jelzete, illetve teljes átnézés esetén az iratanyag kutatótermi jelzete: a fondszám, a megnevezés, az évszám és a raktári szám.