N szekció

Évkör: 1222–1989
Terjedelem: 408,90 ifm
Nyelv: latin és német, kis részben magyar.

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT [1] tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!

Egyéb, nyomtatásban megjelent korábbi segédletek:
Bottló Béla: Regnicolaris levéltár: Repertórium (Levéltári leltárak 42. Budapest, 1968) [2]
Bottló Béla: Regnicolaris levéltár (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 6. Budapest, 1953) [3]
 

Az 1723. évi XLV. tc. alapján 1756-ban Pozsonyban felállított Regnicolaris Levéltárban – az ország levéltárában – gyűjtötték össze az ország rendes nagybíráinak – nádor, országbíró – iratanyagát, valamint az országgyűlések iratait és más közigazgatási és jogszolgáltatási vonatkozású iratokat. A rendi jellegű Regnicolaris Levéltár három levéltárat foglal magában.

Archivum Palatinale

Archivum Judicum Curiae

Archivum Regni

Archivum Palatinale

Évkör: (1542) 1554–1848 (1849)
Terjedelem: 275,34 ifm
Nyelv: latin és német, kis részben magyar.

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT [4] tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!

A Nádori Levéltár a 1554 és 1848 közötti időszakban működött nádorok, illetve helytartók iratait tartalmazza. Az iratanyag nem folyamatos, mert a tisztség gyakran betöltetlen maradt, és nem is teljes mert a nádorok – főként a 16–17. századiak – hivatali iratainak egy része családi levéltárunkban maradt, más része pedig elpusztult. A 16–17. századból elsősorban a nádori adományokkal, a nádorok országos nagybírói működésével és hiteleshelyi funkciójával kapcsolatos iratok – bírói parancsok, tanúvallatások, örökvallások, szerződések, osztályos egyességek megerősítése – maradtak fenn, az ezt követő időszakból pedig általánosabb közigazgatási, politikai és katonai témákat felölelő iratanyagot őriz a levéltár. A mindenkori nádor, mint Pest megye főispánja és a Jászkun kerület főbírája ezeknek a területeknek az ügyeivel külön is foglalkozott.

Az iratanyag rendje nádoronként változik: leggyakoribb a tárgyi rend. A Nádori Levéltár leggazdagabb sorozata József főherceg nádor (1795–1847) N 22–25 törzsszámok alatt őrzött 120,86 fm terjedelmű iratanyaga, amely az 1796–1844 közötti országgyűlésekre, az 1811. évi pénzügyi válságra, a francia háborúkra, nemesi felkelésekre és általános közigazgatási ügyekre vonatkozóan a kutatás bőséges forrásául szolgál.

Vissza a lap tetejére

Archivum Judicum Curiae

Évkör: 1586–1849
Terjedelem: 7,25 ifm
Nyelv: latin és német, kis részben magyar.

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT [5] tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!

A levéltár a nádor után az ország második közjogi méltóságát viselő országbírák bírói és hiteleshelyi működésével kapcsolatos iratokat és jegyzőkönyveket őriz. Az iratanyag nem folyamatos: az 1605 és 1655 között működött országbírák irataiból semmi nem került a Regnicolaris Levéltárba.

Az iratanyag rendje országbírónként változik; leggyakoribb a tárgyi rend.

Vissza a lap tetejére

Archivum Regni

Évkör: 1222–1988
Terjedelem: 112,41 fm
Nyelv: latin és magyar.

Aktuális nyilvántartás:
    Az MNL iratkeresőjében ITT [6] tekintheti meg a szekcióhoz tartozó iratok listáját.
    Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!

Kapcsolódó adatbázisok:
    Az 1715. évi országos összeírás [7]
    Az 1720. évi országos összeírás [8]

A rendi jogok védelmét szolgáló Archivum Regni változatos és sokrétű információt szolgáltató anyagának legjelentősebb részét az országgyűlések és a különféle közigazgatási, gazdasági, oktatási és igazságszolgáltatási kérdések megvizsgálására kiküldött országgyűlési bizottságok iratsorozatai képezik. A Nemzeti Múzeumra, a Tudományos Akadémiára, a Lánchíd építésére vonatkozó iratok mellett békeszerződések, országhatár rendezésével kapcsolatos ügyek, országos összeírások anyaga található itt.

Az iratanyag nagyobb tárgyi egységet képező ladulák, kisebb tárgyi csoportok – fasciculusok – és sorszámok szerint rendezett.

Egyedülállóan értékes az 1267 és 1988 között keletkezett törvények és törvényerejű rendeletek példányait magában foglaló N 45 törzsszámú, 14,07 fm terjedelmű irategyüttes. Kiemelkedő forrásértékkel bír az 1654 és 1750 közötti országos összeírások N 76–79 törzsszám alatt őrzött 4,51 fm terjedelmű sorozata is.

A Regnicolaris Levéltárban a kutatást repertórium, kéziratos raktári jegyzékek és mutatók segítik. Az 1715. évi országos összeírás anyagához (N78 törzsszám) számítógépes adatbázis áll rendelkezésre.