Fehérvárcsurgó II. vh.          Béke királynője szobor

Avatás: 1986. május 19.

Alkotó: nem ismert

Fehérvárcsurgón a helyi Hazafias Népfront és a nyugdíjas klub kezdeményezésére a második világháborúban elesett áldozatok tiszteletére emléktáblát készíttettek 1985 őszén. Az emléktáblát a Petőfi Sándor u. 26. szám előtti területre tervezték elhelyezni egy emlékoszlopon.^[1] A táblát egy már meglévő, a volt tűzoltószertár melletti oszlopon szándékozták kialakítani, amelynek elhelyezését a községi tanács tagjai 1986. március 3-án helyszíni bejárással egybekötve tárgyalták meg.^[2] A fehérvárcsurgói második világháborús emlékmű avatását 1986. május 19-én tartották.^[3]

Jegyzetek

[1]

Fejér Megyei Hírlap. 1989. június 5. 4. p.

[2]

Dakó Péter-Erdős Ferenc-Vitek Gábor 2004: Fehérvárcsurgó története 136. p.

[3]

Fehérvárcsurgói második világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[4]

Fehérvárcsurgói második világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[5]

Fehérvárcsurgói második világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[6]

Fehérvárcsurgói második világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[7]

Fehérvárcsurgói második világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[8]

Fehérvárcsurgói második világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[9]

Fehérvárcsurgói második világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

Fehérvárcsurgó – Béke királynője szobor          emlékmű

Avatás: 1943. szeptember 12.

Alkotó: nem ismert

Szovjetunió 1939. szeptember 17-én megindította csapatait a németekkel már háborúban álló Lengyelország ellen, és sok lengyel számára országa elhagyása tűnt a legjobb megoldásnak. 1939. szeptember 18-án Teleki Pál miniszterelnök utasítására megnyitották a lengyel menekülők előtt a lengyel-magyar határt. A menekültek között egyaránt voltak civilek illetve katonák is, 140 kisebb-nagyobb katonai menekülttábort létesítettek, és Budapesten kívül még további 114 településen szállásoltak el polgári személyeket. A lengyel menekültek gondozása terén a hivatalos állami szerepvállalás mellett jelentős szerep hárult a társadalmi szervezetekre is. Már 1939 szeptemberében létrejött a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság gróf Károlyi Józsefné és Szapáry Erzsébet grófnő irányításával.^[1] Gróf Károlyi Józsefné támogatásra talált unokaöccse, gróf Pappenheim Szigfrid személyében, aki az iszkaszentgyörgyi uradalom birtokosa volt. A grófnő kezdeményezését felkarolta a Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság is; a gánti és az iszkaszentgyörgyi bauxitbányák vezetői késznek mutatkoztak a lengyel menekültek alkalmazására. A három település lengyeljeinek szellemi, felekezeti központja Fehérvárcsurgó volt. Hálájukat azzal fejezték ki a község lakossága előtt, hogy 1943. szeptember 12-én szobrot emeltek, amelynek talpazatát a „Béke királynője könyörögj érettünk!" felirattal látták el.^[2] Az alkotást általában Szűz Mária szoborként tartják számon.

Az avatás 50. évfordulója alkalmából a szobrot felújították, és az eredeti állapotnak megfelelően visszakerült a magyar és a lengyel címer is. Az 1993. szeptember 11-én megtartott ünnepségre Bernáth Péter polgármester meghívta Katona Tamás államtitkárt, a lengyel nagykövetet, Paál Hubát, a Fejér megyei közgyűlés elnökét, Takáts Nándor megyéspüspököt, gróf Károlyi Györgyöt és Kapronczay Károlyt, a Belügyminisztérium miniszteri főtanácsadóját, az MTA Magyar–Lengyel Történészbizottságának titkárát is.^[3]

Tíz évvel később, 2003. szeptember 12-re újabb ünnepséget szerveztek, ekkor már a 60. évforduló alkalmából. Bernáth Péter polgármestertől meghívást kapott a megyei önkormányzat, a Lengyel Köztársaság nagykövete, a lengyel testvérmegye marsallja és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.^[4] A település végül a Fejér Megyei Önkormányzattal közös ünnepséget rendezett, és a megemlékezés után a művelődési házba várták az érdeklődőket a magyar és a lengyel nép közötti barátságot bemutató kiállításra, melynek anyagát a székesfehérvári lengyel kisebbségi önkormányzat bocsátotta a házigazdák rendelkezésére.^[5]

A község lakosai pedig 2019-ben nem csak az emlékművet, hanem annak környékét is felújították.^[6]

Jegyzetek

[1] https://archivnet.hu/menekultkerdes_migracio_magyarorszagon_a_20_szazadban/2._a_lengyel_menekultek_magyarorszagi_fogadtatasa_1939_oszen.html [10] 2021. február 18.

[2] Dakó Péter–dr. Erdős Ferenc–Vitek Gábor 2004: Fehérvárcsurgó története. Fehérvárcsurgó–Székesfehérvár. Fejér Megyei Levéltár Közleményei, 31. 99-100. p.

[3] MNL FML XXIV. 1301b. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). Fehérvárcsurgó. 1993. augusztus 13.

[4] MNL FML XXIV. 1351a. Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal iratai. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). Fehérvárcsurgó. 2003. április 30.

[5] Fejér Megyei Hírlap. 2003. szeptember 11. 2. p.

[6] https://www.feol.hu/velemeny/a-csurgoi-szobor-hirdeti-beke-kiralynoje-konyorogj-erettunk-3281592/ [11] 2020. június 2.

[12]

A Szűz Mária szobor készítése. MNL FML XV.33. 63. d.

[13]

A Szűz Mária szobor készítése. MNL FML XV.33. 63. d.

[14]

A Szűz Mária szobor készítése. MNL FML XV.33. 63. d.

[15]

A Szűz Mária szobor avatása. MNL FML XV.33. 63. d.

[16]

A Szűz Mária szobor avatása. MNL FML XV.33. 63. d.

[17]

A Szűz Mária szobor avatása. MNL FML XV.33. 63. d.

[18]

A Szűz Mária szobor avatása. MNL FML XV.33. 63. d.

[19]

A Szűz Mária szobor avatása. MNL FML XV.33. 63. d.

[20]

A Szűz Mária szobor avatása. MNL FML XV.33. 63. d.

[21]

A Szűz Mária szobor avatása. Magyar Nemzet. 2011. március 19. 32. p.

[22]

Fejér Megyei Hírlap. 1964. július 17. 3. p.

[23]

A Szűz Mária szobor 1984-ben. MNL FML XV.33. 13. d.

[24]

Meghívó a Szűz Mária szobor leleplezésének 50. évfordulójára. MNL FML XV.33. 63. d.

[25]

Meghívó a Szűz Mária szobor leleplezésének 50. évfordulójára. MNL FML XV.33. 63. d.

[26]

Meghívó a Szűz Mária szobor leleplezésének 50. évfordulójára. MNL FML XV.33. 63. d.

[27]

Meghívó a Szűz Mária szobor leleplezésének 50. évfordulójára. MNL FML XV.33. 63. d.

[28]

A Szűz Mária szobor felállításának 50. évfordulója ünnepsége 1993-ban. MNL FML XV.33. 65. d.

[29]

A Szűz Mária szobor felállításának 50. évfordulója ünnepsége 1993-ban. MNL FML XV.33. 65. d.

[30]

A Szűz Mária szobor felállításának 50. évfordulója ünnepsége 1993-ban. MNL FML XV.33. 65. d.

[31]

Fejér Megyei Hírlap. 2003. szeptember 11. 4. p.

[32]

Meghívó a Szűz Mária szobor leleplezésének 60. évfordulójára. MNL FML XV.24d.

[33]

Meghívó a Szűz Mária szobor leleplezésének 60. évfordulójára. MNL FML XV.24d.

[34]

Meghívó a Szűz Mária szobor leleplezésének 60. évfordulójára. MNL FML XV.24d.

[35]

A Szűz Mária szobor felállításának 60. évfordulója ünnepsége 2003-ban. MNL FML XV.33. 65. d.

[36]

A Szűz Mária szobor felállításának 60. évfordulója ünnepsége 2003-ban. MNL FML XV.33. 65. d.

[37]

A Szűz Mária szobor felállításának 60. évfordulója ünnepsége 2003-ban. MNL FML XV.33. 65. d.

[38]

A Szűz Mária szobor felállításának 60. évfordulója ünnepsége 2003-ban In: Dakó Péter – Erdős Ferenc – Vitek Gábor 2004: Fehérvárcsurgó története. Fehérvárcsurgó–Székesfehérvár. Fejér Megyei Levéltár Közleményei, 31. 157. p.

[39]

A Szűz Mária szobor felállításának 60. évfordulója ünnepsége 2003-ban In: Dakó Péter – Erdős Ferenc – Vitek Gábor 2004: Fehérvárcsurgó története. Fehérvárcsurgó–Székesfehérvár. Fejér Megyei Levéltár Közleményei, 31. VIII. képmelléklet

[40]

Fejér Megyei Hírlap. 2003. szeptember 13. 3. p.

[41]

Magyar Nemzet. 2011. március 19. 32. p.

[42]

Fejér Megyei Hírlap. 2019. szeptember 17. 12. p

[43]

Fejér Megyei Hírlap. 2021. szeptember 17. 2. p.

[44]

A fehérvárcsurgói Szűz Mária szobor. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[45]

A fehérvárcsurgói Szűz Mária szobor. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[46]

A fehérvárcsurgói Szűz Mária szobor. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[47]

A fehérvárcsurgói Szűz Mária szobor. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[48]

A fehérvárcsurgói Szűz Mária szobor. Fotó: Kovács Attiláné 2026.

[49]

A fehérvárcsurgói Szűz Mária szobor. Fotó: Kovács Attiláné 2026.