Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséhez (1873–1906). Válogatta, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta Halász Hajnal, Katona Csaba, Ólmosi Zoltán. Bp., Magyar Országos Levéltár, 2004. 268 p.

[1]A szerkesztők II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetésének történetét mutatják be a Magyar Országos Levéltár dokumentumai, az Országgyűlés jegyzőkönyvei és a temetések eseményeit bemutató sajtóanyag alapján. II. Rákóczi Ferenc és társai temetése sokkal több volt egy kegyeleti aktusnál. Politikai nézetek, akaratok ütköztek egymással, amelyben a korszak hőskultuszt építő, kuruckodó képviselőinek felfogása feszült szembe az uralkodó, Ferenc József és körének a lázadó, rebellis Rákóczit elvető, időhúzó magatartásával.

A megoldást végül is a király és a hazai ellenzék közötti 1904-es megegyezés hozta meg, amely felgyorsította az eseményeket. A kötet végigvezeti az olvasót Simonyi Ernő 1873-as parlamenti felszólalásától kezdve, Thaly Kálmánnak a hamvakat meglelő törökországi utazásán, a napi politikai intézkedéseken, a sírokat feltáró és hazahozó bizottságon át a temetési szertartások lebonyolításáig. A csontok hazaszállítása és a felfokozott hangulatban megtartott díszes ünnepségek értékelése még ma sem mentes a politikai felhangoktól, és akkor még inkább az volt. Ezért is fontos, hogy Kossuth hamvainak hazahozatala után Rákóczi és társai is hazatértek.

A kötet használatát személy- és névmutató, illetve a dokumentumokban szereplő személyek életrajzi adatait tartalmazó melléklet is segíti.