Reklámok

Jelenlegi hely

Előző Következő

1 / 5

Esztergomi vállalkozók, vállalkozások, üzletek

Adorján János okleveles kőművesmester, 1908
Esztergomi Friss Újság

Ámon csemegekereskedés, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Bakács Tamás műkelmefestő és vegyészeti ruhatisztító intézete, 1913
Esztergomi Friss Újság

Berényi János cukrászdája, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Brukner Albert
HU-MNL-KEML-XV.20.

Brutsy Gyula, 1899, 1908
HU-MNL-KEML-XV.20.
Esztergomi Friss Újság

Burány József méhészete, dátum nélkül
HU-MNL-KEML, reponenda

Buzárovits Gusztáv könyvkereskedése, könyvkiadóhivatala, könyvnyomdája és könyvkötészete, 1908
Esztergomi Friss Újság

Del-Ka cipő és harisnya szaküzlet, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Delka cipőbolt, Széchenyi tér. Női- és férfi-, gyermekcipők. Általában az alacsonyabb árfekvésű termékekből tevődött a készlete össze, forgalma ezért is számottevő.
Jó Dobronya László, 12. oldal

Erdélyi Béla sodronyszövet, fonat, szita-áruk és ágybetét készítő, 1913
HU-MNL-KEML-IX.202. 549/1913.

Erdélyi Béla sodronyfonat- és rostakészítőmester, Esztergom. Léván, 1881-ben született. Iskolái elvégzése után a sodronyfonó és rostakészítő ipart tanulta ki. Mint segéd Tatán, Pozsonyban, Nyitrán, Érsekújváron, Győrött, Kolozsvárott, Nagyszebenben dolgozott, ahol szaktudását fejlesztette és 1906-ban Esztergomban önállósította magát. Háború alatt a 26. gyalogezrednél az orosz fronton harcolt. Szakaszvezetői rangban szerelt le. 60 százalékos rokkant. Az ipartestület, a MOVE és a Frontharcos Szövetság tagja. Neje: Klebovich Ilona, gyermekei: Béla és Mária. Iparának üzése mellett gazdálkodással is foglalkozik.
Osváth, 724. oldal

Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Betonárugyára, 1930
HU-MNL-KEML, reponenda

Esztergomi Szívargyár, dátum nélkül
HU-MNL-KEML, reponenda

Esztergomi Szent István Artézi Forrás, dátum nélkül
HU-MNL-KEML, reponenda

Esztergom városi gyógyszertár, 1836
HU-MNL-KEML, reponenda

Éttermek, 1930-as évek
Budapest Badenje

ALBERTI JÓZSEF a Központi Kávéház tulajdonosa Újpesten született 1890-ben. Ugyanott végezte tanulmányait, amelyek befejezése után Budapesten kezdte meg pályáját és ott is élt 1910-ig. Ekkor került Esztergomba a Korona kávéházba főpincérnek, ahol 1919-ig működött, amikor bérbevette a „Három Szerecsen" szállodát és éttermet. Ez abban az időben az egyik legforgalmasabb étterme volt Esztergomnak. 1927-ben megvált a szálloda bérlététől es átvette a Központi Kávéházat, amelyet ő virágoztatott fel és tett népszerűvé úgy a város közönsége, mint a kirándulók körében.
Békássy, 100. oldal

Farkas kalaposmester kalap- és sapka -üzlete, dátum nélkül (csomagolóanyag, zacskó)
HU-MNL-KEML-XV.20.

Farnady Endre cukrászdája, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Farnady Cukrászda. A város legforgalmasabb pontján a Kossuth Lajos utcában működött. Nagy forgalmat bonyolított le. A forgalom mellett kínosan ügyelt a minőség megtartására. A napi készítmények mellett széles áruválasztékot tartott. Marcipános tortái és egyéb készítményei a cukrászipar remekei voltak. A fagylaltok minősége elismert úgy lágy- és gyümölcsfagylaltokból egyaránt.
Jó Dobronya László, 20. oldal

Fehér György órás, ékszerész és látszerész, 1950
HU-MNL-KEML, reponenda

Giegler Ferenc cég, 1913, 1939
Esztergomi Friss Újság
Esztergomi Nyaralók Híradója

Háber bazár, 1939
Esztergomi Nyaralók híradója

Harangozó Mátyás szállítmányozó, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Három Szerecsen nagyvendéglő, 1940
HU-MNL-KEML, reponenda

Három Szerecsen Vendéglő, Leitner József. Gyermekkoromban láttam emblémáját, három szerecsen mosolygott az arra járókelőkre. Régen a mai Árkádok helyén volt. A szó igazi értelmében fogadó volt. Ezt az új idők embere nem is tudja elképzelni. Lóistállók, fiákerek számára fészer, kocsiszín volt benne. Talán az 1700-as évek végén építhették. Igazi fogadó. Hangulatosak voltak boltíves falai és az éttermi rész berendezése. Padozata hajópadló. Az egész fogadó a kor szellemiségét tükrözte. Restaurálva talán még ma is ékszerdoboza lenne városunknak. A vidék tájjellegű borai, csapolt sörök, rövid ital szolgálta az italválasztékot. Hagyományos konyhája és ételválasztéka a mindenkori igényekhez alkalmazkodott. Tarka abroszain ízlésesen felrakva, tálalva bor és a sörkorcsolyák, sóskifli, sós stangli, sósperec és a töpörtyűs pogácsa, szardínia, ringli, páros debreceni, kemény tojás, hónapos retek, póréhagyma, körözött. A kiszolgálás figyelmessége, udvariassága, előzékenysége a mai vendéglősök és felszolgálók számára példamutató volna. Figyelmességükre jellemző, hogy a hideg sört mindig füles pohárban szolgálták fel, hogy nehogy megfázzon a keze a kedves vendégnek.

Jó Dobronya László, 15. oldal

Heber Ferencz cserepes mester, dátum nélkül
HU-MNL-KEML, reponenda

Herczegh G. Lajos úri divat, utazási cikkek és sport-áru üzlete, 1914
HU-MNL-KEML, reponenda

Holop Mihály mű- és kereskedelmi kertészete, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Hunnia Könyvnyomdavállalat, dátum nélkül
HU-MNL-KEML, reponenda

Kemény Lajos, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Kemény Lajos. Széchenyi tér sarkán. Divatáru szaküzlete, a földszinti és az emeleti részben is folyt az értékesítés. A divatcikkek széles skálája volt a boltban található. A kiszolgálás figyelmes, előzékeny, udvarias volt. Forgalmának kedvező alakulását is ennek köszönhette. Angol fiókos rendszer (üveges, vitrinformájú asztal) a divatáruk kultúrált bemutatását szolgálta.
Jó Dobronya László, 10. oldal

Kispipa étterem - restaurant, 1934
HU-MNL-KEML, reponenda

Kis Pipa Étterem, ct Tóth Pál. Családias étterem volt, hangulatáról Bangó Pál és zenekara gondoskodott. A zene az étkezés elmaradhatatlan kísérője volt. Jó átmenő forgalommal rendelkező üzlet volt. Ezt az előzékeny és udvarias felszolgálásnak és a jó konyhájának köszönhette. Italválasztéka tájjellegű borokból, frissen csapolt sörökből, röviditalokból tevődött össze. Színvonalát 1945-ig megőrizte.
Jó Dobronya, 15. oldal

TÓTH PÁL vendéglős. Rédicsen 1909-ben született. Pályáját Alsólendván kezdte meg, ahonnan az egri Kaszinó-szállóhoz, majd Nyíregyházára, Budapestre és Esztergomba került. Ezután önállósította magát, s a postaközben lévő kispiacon megnyitotta vendéglőjét, amely azóta Esztergom és környéke Esztergom és környéke úri közönségének találkozó helye.
Békássy, 143. oldal

Korona-bioskop állandó mozgófénykép-színház, 1908
Esztergomi Friss Újság

Kossuth-vendéglő, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Központi Étterem és Sörcsarnok, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Kührner Antal építész vállalkozó cementlap, műkő és cementcső telepe, 1908
Esztergomi Friss Újság

Láhny Mihály vas- és gépkereskedő, 1930, 1913
HU-MNL-KEML, reponenda
Esztergomi Friss Újság

Magyar Király Szálloda, 1930-as évek, 1939
Budapest Badenje
Esztergomi, Nyaralók Híradója

Magyar Király Szálló. Kossuth Lajos utcán (jelenleg kollégium), ct. Sörös Ede volt. Jó érzékkel megáldott üzletember. Konyhája híres volt. Az épület első részében étterem, emeletén szállodai szobák voltak. Báli szezon alkalmával vagy egyéb rendezvények alkalmával nagy terem állt a kedves vendégek rendelkezésére. A kereskedők vasárnap délelőtt szívesen látogatták az üzletet, az elmaradhatatlan marhahúsból készült zónapörkölt külön specialitása volt az egységnek. Délután, este élőzene szórakoztatta a betérő vendégeket. A magyar királyi szálloda és étterem színfoltja volt a városnak. A tulajdonos figyelmessége, kedvessége törzsvendégeket, asztaltársaságokat hozott létre.
Jó Dobronya, 16-17. oldal

SÖRÖS EDE szállodás és vendéglős. A veszprémmegyei Bakonyoszlop községben 1890-ben született. Középiskolái elvégzése után a vendéglős ipart választotta életpályának. Működött a budapesti Hungária-szállóban, a Hálókocsi társaságnál a M. F. T. R.-nál stb. Budapesten önálló vendéglős is volt, majd Esztergomban a Szent István fürdő-szállodát vette bérbe az Esztergomi Takarékpénztártól és azt kitűnően vezeti.
Békássy

Sörös Ede, a Magyar Király Szálloda és étterem bérlője, vendéglős, Esztergom. 1890-ben Bakonyoszlop községben született. Iskoláit Budapesten végezte s utána a vendéglősipart sajátította el. Szaktudását az ország előkelőbb üzemeiben fejlesztette. — 1933 óta a Magyar Király Szálloda és étterem bérlője Esztergomban. A világháborúban a 32-es távirdaezreddel az összes frontokon megfordult. Számos kitüntetés tulajdonosa. Az Ipartestület vendéglős szakosztályának elnöke, a mestervizsgázó biz. elnöke, az országos vendéglős bizottság tagja. Neje: Kégl Teréz, gyermekei: Teréz és Ede.

O'sváth, 879. oldal

Megbízható kereskedők és iparosok, 1908, 1913
Esztergomi Friss Újság

Toldy János építési vállalkozó, Esztergom. 1869-ben, Esztergomban született. Középiskolái elvégzése után, 1869-ben alapította meg építési vállalatát, ezt megelőzőleg 1886-ban a kőművesmesteri, 1889-ben pedig az ácsmesteri szakvizsgálatokat tette le sikerrel. Számos köz- és magánépítkezés vezetése fűződik nevéhez. Az ipartestület alelnöke, törvényhatósági bizottsági tag, részt vesz a város számos kulturális és szociális egyesületének működésében.
O'svát, 909. oldal

TOLDY JÁNOS vállalkozó. 1869-ben Esztergomban született és ugyanott végezte középiskoláit is. Építési vállalkozási cégét 1894-ben alapította. Pályáját a pozsonyi hídépítésnél kezdte, majd Eggenhofer József cég üzletvezetője lett, 1886-ban kőművesmesteri 1889-ben ácsmesteri vizsgát tett. Azóta számos nagy építkezést bonyolított le, így Dorogon a kompressor-házat, a sodronypályát, nagyöntődét, sporttelepet, zenepavillont, versenyuszodát, Esztergomban az irgalmas nővérek polgári iskoláját és a Katolikus Legényegyletet. Törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tag, az Ipartestület alelnöke.

Békássy, 142. oldal

Molnár József malom cukrászdája, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Mráz József kertészete, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Mrella Imre gőzmosodája, 1913
Esztergomi Friss Újság

Pétör mester söröző, 1940
HU-MNL-KEML, reponenda

Rákóczi vendéglő, 1939
Esztergomi Nyaralók híradója

Rochlitz Artur gyógyszertára, 1913
Rochlitz Artur örökösei Szent István gyógyszertára, 1939
Esztergom és Vidéke, 1913
Esztergomi Naralók Híradója, 1939

Scheiber József és fia, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Scheiber Rezső és Társa, dátum nélkül és 1939
HU-MNL-KEML-XV.20.
Esztergomi Nyaralók Hradója

Schenkengel Antal, 1908
Esztergomi Friss Újság

Schenkengel Antal varrógép, kerékpár és műszaki kereskedő (bejegyzett cég), Esztergom. Született 1888-ban Esztergomban. Középiskoláit Győrben végezte. Pályafutását, mint banktisztviselő kezdte 1905-ben és 1925-ig tevékenykedett, amikor állásáról leköszön és átvette édesatyja által 1880-ban alapított műszaki kereskedelmi cég vezetését, amelynek 1936-ban tulajdonosa is lett. A világháború alatt a 31. nehéz tábori tüzérekkel az orosz, olasz és francia frontokon vett részt s mint hadnagy szerelt le. 2 kis ezüst, bronz v. é. és a Károly császárkereszt tulajdonosa. Az esztergomi Hajós Egyesület alapító és igazgatósági tagja. A TESz. járási titkára, több társadalmi és szociális egyesület munkájában vesz részt.

O'sváth, 869

Schmideg-féle Gólya Áruház, 1913
Esztergomi Friss Újság

Schrank Béla és Ödön udvari szállítók, 1934
HU-MNL-KEML, reponenda

Az 1840-es években alapított Schrank Béla és Ödön Likőrgyár 21 dolgozóval működött.
Egom ipartörténete, 40. oldal

Schwartz Samu üveg- és porczellán üzlete (azelőtt Fraenkel József), 1880-as évek
HU-MNL-KEML-XV.20.

Schwarcz Samu, 1909
MNL-KEML-V.3.b. 8341/1909.

Sipeki Sándor, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

Steiner F. Jenő órás és ékszerész, 1932
HU-MNL-KEML, reponenda

Sternfeld Rezső, dátum nélkül
HU-MNL-KEML-XV.20.

Stromf Ignácz papírkereskedés, 1909
MNL-KEML-V.3.b. 8341/1909.

Szathmáry Béla órásmester és ékszerész, dátum nélkül és 1913
HU-MNL-KEML, reponenda
Esztergomi Friss Újság

Szatzlauer János és Fia cukrászdája, 1939
Esztergomi Nyaralók Híradója

SZACZLAUER JÁNOS cukrász Nagyszombaton 1845-ben született. Iskolái elvégzése után Bécsbe került a hires Demmel cukrászdába, majd később egy nagy bécsi cukrászüzem vezetője lett. Tíz év után 1878-ban letelepedett Esztergomban. Már kezdetben olyan nagy forgalmat bonyolított le, hogy nemcsak Nagymagyarország minden nagyobb városába, hanem külföldre, sőt Konstantinápolyba is szállította hires készítményeit. 1928-ban novemberben nagy ünneplésben volt része, amikor 50 éves iparos jubileumát ünnepelte a város közgyűlési termében. Ez alkalommal a város vezetősége és iparostársai meleg szeretettel vették körül. Fia Sz. Gyula, aki 1880-ban született atyja iparát tanulta ki és tudását Bécsben, Berlinben és más külföldi nagy város üzemeiben fejlesztette, majd 1909-ben társul lépett atyja üzletébe, melyet azóta vezet. Résztvett a világháborúban és három évig tartó katonai szolgálatot teljesített.

Békássy, 139. oldal

Szatzlauer Gyula cukrászmester, Esztergom. 1880-ban Esztergomban született. Középiskolái elvégzése után a cukrász iparban nyert szakképzettséget. Utána Ausztriában,Bécsben, Berlinben és Budapesten gyarapította szaktudását, majd 1909-ben átvette édesatyja üzletének vezetését. A cukrászdát még édesatyja, néhai Szatzlauer János 1878-ban alapította. A megye és a város legrégibb és legjobban felszerelt cukrászüzlete. Régebben külföldre is szállított elsőrangú készítményeiből. Ipari kitüntetése: a Falu Szövetség aranyérme. A világháború alatt a 26. gyalogezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Az Ipartestület tagja, a város virilis képviselője és a Takarékpénztár igazgatósági tagja. Neje: Laiszky Berta, gyermekei: Kató és Gyula.

O'sváth, 892. oldal

Sziklai Ödön kereskedő és tájkertész, 1913
Esztergom és Vidéke

Till Mihály bádogos üzlete, 1909
HU-MNL-KEML-V.3.b. 8341/1909.

Torma üveges és képkeretező üveg, porczellán üzlete, dátum nélkül (csomagolóanyag, csomagolópapír) és 1939
HU-MNL-KEML-XV.20.
Esztergomi Nyaralók Híradója