Emeletes házak

Jelenlegi hely

1 / 8

A falvakban csak az 1960-as évek végén kezdtek el emeletes lakóházakat építeni. A megyénkben készült képek tanúsága alapján Táton emeltek legnagyobb számban ilyen épületeket, valószínűleg Tát-Újtelepen (nem számítva ide a tát-kertvárosi építkezéseket). A földszintes házakhoz hasonlóan ezeket is megpróbáljuk rendszerbe foglalni.

Sátortetős házak: szerintünk ez a legkorábbi emeletes típus faluhelyen. A földszint sok esetben félig földbe süllyesztett alagsor, esetleg műhely, a lakszint az emeleten van.

Szuterénes (alagsoros) házak: kissé önkényes módon azokat az emeletes házakat soroltuk ide, ahol a garázs a földszinten található, függetlenül attól, hogy ott vannak-e egyéb lakóhelyiségek. Ide soroltuk még a két vagy esetenként háromszintes házakat is (utóbbiaknak gyakran beépített a tetőterük).

Tetőtérbeépítéses házak: itt az emeletet a sok esetben a beépített tetőtér képviseli. A felső lakótér használatát a tető hajlásszöge kis mértékben akadályozza

Sorházak, lapos tetős házak: tulajdonképpen csak a sorház lehetne önálló kategória, a lapos tetős magánházak csak ritkaságuk miatt soroltuk ebbe a fülbe.

Egyedi házak: máshová be nem sorolható, különleges kiképzésű épületek.

Telepi házak: itt is külön tárgyaljuk a tát-kertvárosi emeletes házakat.

Lakótelepi házak: természetesen nem követelmény, hogy a lakótelepek emeletes házakból álljanak, de leggyakrabban így képzeljük el őket. Esetünkben a Tát-Kertvárosban és Komáromban található meg ez a sajátos épület- és életközösség.

Sátortetős házak

1. kép Váci Mihály utca

3. kép Maros utca

4. kép Ady Endre utca

5-6. kép Árpád utca

8. kép Ifjúság út

10-11. kép Jókai Mór utca

12. kép Babits Mihály utca

14. kép Bősz Árpád takarító kisiparos háza

15. kép Oláh Béla lakatos kisiparos háza

17. kép Arany János utca

1. kép Babits Mihály utca 2.

2. kép Vörösmarty utca

3. kép Vörösmarty utca 26.

„Szuterénes” és „szintes” házak

A szuterén („magyarosan” szuterin) a souterrain francia szóból ered, jelentése alagsor azaz 'nagyobb, legtöbbször emeletes épületnek a földszint alatti, részben a földbe épített szintje; rendszerint mosókonyha, kazánház, műhely stb., ritkán lakás céljára'. A szuterén helyiségek padlója a talajszint alatt van, ablakai általában méretűek, ellentétben a pincével. A 20. század első felében épült villákban többnyire cselédlakásokat alakították ki a szuterén szinten. Az 1970-es évektől épülő emeletes házak szuterénjében lehet garázs, műhely, kazánház, tárolóhelyiség („pince”), nagyobb méretű konyha vagy mosókonyha, vizesblokk, stb.

Az emeletes házak törvényszerűen többszintesek, minimum kettő, de szuterénnel és tetőtérbeépítéssel együtt akár négyszintesek is lehetnek, ahol az alapterületek szintenként közel azonosak. Ilyen nagy (akár 200-300 négyzetméteres) alapterületen mód van 3-4 szoba, több konyha és fürdőszoba, teraszok és erkélyek, nagyméretű előterek-lépcsőházak kialakítására. Megkockáztathatjuk a kijelentést, hogy ezek a házak sokszor túlméretezetteknek bizonyulnak, mivel az építtető család gyerekei felnőve máshová költöznek, míg a nagy házakban egyedül maradnak az idősődő szülők.

Az alábbi tablón érdekes ablakelrendezésű házat (25. kép), valamint az útnak „hátat fordító” épületet (35. kép) is láthatunk.

3. kép Felszabadulás (Fő) utca

4. kép Felszabadulás (Fő) utca 44, mogyorósbányai elágazás, bádogosmester háza,

5. kép Felszabadulás (Fő) utca

6-7. kép Ady Endre utca

8. kép Vasút köz 6., Farkas Erzsébet és Farkas Márta női szabók háza

9. kép Vasút köz 4., női fodrász háza

11. kép Bajnai út, faiskolai árusítás

16-17. kép Halomka liget

18. kép Halomka liget 33., 35.

19. kép Nefelejcs utca

20-24. kép Kossuth Lajos utca

27. kép Ifjúság út

30. kép Tompa Mihály utca

31. kép Tompa Mihály utca 4., Nyers Ferenc autószerelő mester háza

32. kép Váci Mihály utca

35-36. kép Esztergomi út

2-3. kép József Attila utca

4. kép Vak Bottyán utca

5. kép Babits Mihály utca

14-15. kép Béke tér

16. kép Béke tér 23.

17. kép Béke tér 25.

18-19. kép Béke tér

20-23. kép Ságvári Endre (Szép) utca

24. kép Ságvári Endre (Szép) utca 25.

25-26. kép Ságvári Endre (Szép) utca

27. kép Felszabadulás (Fő) utca

28-30. kép Vörösmarty utca

1-2. kép Felszabadulás (Fő) utca

3. kép Árpád utca

4. kép Vasút köz

5. kép Vasút köz 3., Papp János kőműves kisiparos háza

6. kép Vasút köz 5., videotéka?

7. kép Vasút köz, fagylaltozó

8. Halomka liget 19., 21, 23, 25.

9-10. kép Halomka liget

12-15. kép Tompa Mihály utca

16-17. kép Váci Mihály utca

19. kép Madách Imre utca 14.

21. kép Ifjúság utca

22. kép Béke tér

24. kép Arany János utca

1. kép Váci Mihály utca

2. kép Vasút köz

3. kép Halomka liget

4. kép Vörösmarty utca

5. kép Vörösmarty utca 28.

Tetőtérbeépítéses házak

Ez a háztípus részben felidézi a nyeregtetős házak látványát, amennyiben gerincvonaluk merőleges az utcára, csak jóval nagyobb méretben. A képek tanúsága szerint az utcával párhuzamos gericnvonalú házak kisebbségben vannak.

8. kép Dózsa György utca

9. kép Váci Mihály utca

10. kép Kisfaludy Sándor utca 11., Bagócsi Lászlóék háza

11. kép Mocsai út

15. kép Felszabadulás (Fő) utca 61. vagy 51.

16. kép Felszabadulás (Fő) utca 125/b., Dlabik Jánosné zöldség-gyümölcs üzlete

17-18. kép. Felszabadulás (Fő) utca

19-20. kép Árpád utca

21. kép November 7. tér (ma: János lovagok tere) 1., plébánia

24. kép Dózsa György utca

25. kép Vasút köz 8.

27-28. kép Engels utca

11. kép Jókai Mór utca

12. kép Vak Bottyán utca

13. kép Babits Mihály utca

17. kép Ságvári Endre (Szép) utca

18. kép Ságvári Endre (Szép) utca 17.

19. kép Ságvári Endre (Szép) utca

20. kép Móra Ferenc utca 5.

21. kép Móra Ferenc utca

22. kép Felszabadulás (Fő) utca

23-25. kép Vörösmarty utca

26. kép Vörösmarty utca 21.

27. kép Vörösmarty utca

29. kép Arany János utca

30. A 10. számú főút (Bécsi út) és a 11. számú főút (Esztergomi út) találkozásánál lévő újtelepi házak 2000-ben

31. A gáz, a telefonvonalak kiépítése, csatornázás az Újtelep elején, 1990-es évek eleje

Sorházak, lapos tetős házak

A sorház (tulajdonképpen megtöbbszörözött ikerház) az 1970-es évektől terjedt el Magyarországon, elsősorban lakásszövetkezeti kivitelezésben. Bár manapság városban és falun egyaránt előfordul, az 1980-as években még főleg városi jelenség volt, így ritkaság a Császár községben épült Váci Mihály utcai pedagógus- és magánlakások ilyesforma kivitelezése.

HU_MNL_OL_MF_Császár 1-10_B_0205
HU_MNL_OL_MF_Császár 1-10_B_0210

Komáromban is látható (a kép jobb oldalán) ilyen épület a Liszt Ferenc utcában. (HU-MNL-KEML-XXIII.560.d.1.)

A lapostetők a 20. század elejétől terjedtek el, amikortól a felhasználható anyagok, az építési és gyártástechnológiák gyors fejlődése következtében lehetővé vált az épületek (közel) vízszintes tetősíkkal történő, csapadékbiztos lefedése. De lapos tetőnek is van lejtése (2-5%-os), ami a hóolvadéknak és egyéb csapadékokfajtának elég ahhoz, hogy lefollyon a tervezett irányba. Többségük nem járható, tehát a tetőfelület nem hasznosítható, de vannak járható, hasznosítható lapostetők (terasztetők, parkolótetők, zöldtetők). A lapos tető első fénykora Magyarországon az 1920-1930-as évek Bauhaus-szellemben (a 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye, a konstruktív törekvések központja és gyűjtőhelye, amely a nevelési módszerek és az alkotó művészet megújítása révén vált kiemelkedő szerepűvé) és általában a modern vagy art deco stílusban épült házak egyik fő jellemzője volt. A lakótelepek tömeges építésének megkezdésével újból közismertté vált. Viszont ahogy az eddigi képek is mutatják, magánházak esetén nem fordult elő, az építtetők (vagy a tervezők?) ragaszkodtak a magastetőhöz.

Álljon itt egy Komárom szőnyi városrészében készült kép (Ősz utca), ahol több lapos tetős ház is látható. (HU_MNL_OL_MF_Komárom 1-6_B_0174.jpg)

Egyedi házak

Ezen a tablón olyan épületek láthatók , amelyeket nem lehetett belegyömöszölni az előző típusokba.Különösen az 1. képen látható (fotóműterem?), a 3. kép mediterrán hangulatú együttese, valamint a 6. képen („toronyszoba”) és a 7. kép jobb oldalán látható ház.

1. kép Beke Ferencék háza a Rákóczi Ferenc utcában
5. kép Nefelejcs utca
6. kép Kossuth Lajos utca

Tát-Kertváros emeletes házai

Mivel az itt épült emeletes, általában négylakásos házak központi terv alapján készültek, az emeletes házak között külön típusba soroltuk őket. Két változatuk van: a franciaablakos és loggiás. Az előző olyan ablak vagy üvegezett ajtó, amely egészen a padlóig megnyílik (franciaablak). Ha néhány arasznyi kilépő is társul hozzájuk, franciaerkélyt kapunk. A loggia a lakóépületek erkélyszerű, ám a fal síkjából nem kiugró része - az épülethomlokzatba bemélyedő nyitott térrész. Egy-egy házban négy lakás van, kettő a földszinten, kettő az emeleten. („négyes bányászlakás"). Az emeleti lakásokba külső lépcsőn lehet feljutni. Az épületek ma világosszürkék, de ez a több évtizedes por műve is lehet. A képeken jól megfigyelhető, hogy - akárcsak a földszintes kertvárosi házaknál - a lakók szükségleteiknek megfelelően igyekeztek átformálni a lakásokat. Ez legjobban a loggiák többségének beüvegezésén, beépítésén látszik. Ezen kívül loggia nélküli, belső lépcsőházas, négylakásos házak is épültek a kertvárosban.

Franciaablakos házak

1-8. kép Hunyadi utca
9-19. kép Legény Pál (Klapka György) utca
27. kép A Hunyadi utca 1978-ban

Loggiás házak

A 21. képen a földszinti lakás feltehetően eredeti kiképzésű bejárata látható. A loggia teljes megszüntetése illetve beüvegezése figyelhető meg a 28. képen. Kis ülőpad a bejárat mellett... (31. kép)

1-10. kép Zola lakótelep, Néphadsereg út
13-21. kép Flórián utca
22. kép Legény Pál (Klapka György) utca

Belső lépcsőházas épületek

1-9. kép Zola lakótelep, Néphadsereg út
10-11. kép Zola lakótelep, Radnóti Miklós utca
12-20. kép Zola lakótelep, Hunyadi utca

Lakótelepek

Kifejezetten lakótelepszerű, azaz több emeletes sáv vagy pontházakból álló épületcsoport Komáromban és Tát-Kertvárosban épült. Utóbbi feltehetően Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia író és kritikus nevét viseli, akárcsak az utca, de magyaros formában („Zola Emil”). A komáromi lakótelepek neve: Csillag illetve Tópart

1. kép Mártírok útja - Beöthy Zsolt utca sarok, 1978
2. kép Gábor Áron utca a Mártírok útja felől, a komáromi gyermekváros házai (?), 1978
3. kép Tópart lakótelep
4. kép József Attila utca - Kelemen László utca sarok, 1980
5. kép Bem József utca
6. kép Bem József utca, a Csillag lakótelep építése
7. kép Bem József utca
8-9. kép Csillag lakótelep
10. kép Csokonai Vitéz Mihály és Arany János utca kereszteződése
12. kép Vág utca
13. kép Csillag lakótelep
14. kép Csokonai Vitéz Mihály és Arany János utca kereszteződése
15. kép Fürst Sándor utca
17. kép Bem József utca
18. kép Csokonai Vitéz Mihály utca, 1982
19. kép Épülő házak a Madách Imre utcában, előtérben a Kendőt lebegtető fiatal lány szobra (Integető, helyi elnevezése: Abigél, Pándi Kiss János, 1965. május 29., lásd alább)
20-26. kép Zola Emil fasor

https://s3.eu-central-1.amazonaws.com/kozterkep/photos/d8752fdcce91a472e9a8c8bfc4053334_1.jpg