1234. május 14., Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika — II. András magyar király (1205–1235) menyegzőjükre tekintettel menyasszonyának, Beatrixnak, az elhunyt I. Estei Aldobrandino őrgróf lányának 5000 márka ezüstöt adományoz, melyet öt éven át közvetlenül Beatrix kezéhez juttat el. Ezen felül életének minden további évében 1000 márka ezüstöt adományoz neki különös kegyéből személyes kamarájából. Egyidejűleg Guidotto, mantovai püspök ünnepélyesen celebrálja a házasságkötési szertartást, miután mindkét fél kinyilvánította a házasságkötésre irányuló szabad akaratát, illetve II. András szimbolikusan gyűrűt húzott felesége ujjára. Az egyezség nagyszámú jelenlévő előtt zajlott a templomban, akik közül a tizenkét legjelentősebbet az iratban név szerint is feljegyezték. Két magyar főpapot tíz itáliai méltóság követte, akik Beatrix kíséretének tagjai voltak.
Az irat valószínűleg az egyetlen fennmaradt példány azok közül az oklevelek közül, melyeket ez alkalommal Zanebonus de Lonado császári közjegyző állított ki és az egyetlen házassági szerződés, amely az Árpád-házi királyainkkal kapcsolatban fennmaradt. Szokatlan, kettős jellege van, első részében a nagyvonalú jegyajándék részletezése olvasható, a második szakasz pedig a házasságkötési szertartás “jegyzőkönyve”, amely felsorolja a házasuló felekhez intézett kérdéseket, rögzíti a szimbolikus elemeket (gyűrű felhúzása stb.) és a ceremónián résztvevőket is.
A házasság megkötésekor az ekkor megközelítőleg hatvan esztendős András különösen nagylelkű volt fiatal – tizenhét éves – menyasszonyával szemben, nyilván lehetséges közös utódaikra is tekintettel. Egy évvel a házasságkötés után, 1235. szeptember 21-én meghalt II. András, a királyi hatalmat ekkortól ténylegesen a kijelölt utód, Meráni Gertrúddal (†1213) kötött első házasságából fogant fia, a későbbi IV. Béla (1235–1270) gyakorolta. Érthető módon ebben a helyzetben az udvarban amúgy is idegennek számító és várandós új királyné inkább elhagyta az országot. Velencében lelt menedéket, itt nevelkedett fel Beatrix és II. András gyermeke, Utószülött István. Ő az utolsó Árpád-házi király, III. András (1290–1301) apja.
Őrzőhely: Modenai Állami Levéltár
Jelzet: Archivio di Stato di Modena, Archivio Segreto Estense, Casa e Stato, Membranacei, cassetta II, n. 52
Dátum: Székesfehérvár, 1234. május 14.
