A hét dokumentuma

Az aradi vértanúk börtönhelye – az aradi vár a 18. században

Ungarisch

A középkori Arad mezőváros kedvező helyen alakult ki: a Maros partján feküdt, így fontos stratégiai helynek számított. A városkát az oszmán hódoltság időszakában megerősítették. A 16. század végén egy kisebb erődöt is építettek, amely köré cölöpsáncot emeltek. A zentai csatát (1697) követően a Habsburg hadvezetés ebből a négyszögletű palánkvárból alakította ki az újabb aradi várat, amelyet új sáncokkal vettek körül és új bástyákkal erősítettek meg, és falait egy vizesárok-rendszer fogta körbe.

Hála és köszönet – himlőoltás a 18. sz. végén a Magyar Királyságban

Ungarisch

A himlő, vagyis a fekete (öreg vagy hólyagos) himlő (latinul variola, variola vera) már több ezer éve megjelent az emberek között. Európába Ázsiából hurcolták be, és évszázadokon keresztül újra és újra pusztított. Akik megfertőződtek, azok magas lázban szenvedtek, majd a testükön hólyagos kiütések jelentek meg, amelyek helye a leszáradás után is megmaradt, így csúfítva el a beteg testét és az arcát.

„Ez a bátyja annak a gazembernek, aki Pestet összelőtette”

Ungarisch

Hentzi 1849-ben életének 64. évében járt, vezérőrnagyi rangot viselt, és mérnökkari képzettségének köszönhetően néhány hónap alatt képes volt az elavult védművekkel rendelkező budai várat egy hosszabb ostromnak ellenállni képes erősséggé változtatni.

 

„Zágráb egyházának a fénye”

Ungarisch

A régi körmendi Batthyány-levéltár iratainak 18. századi rendezésekor több sorozatot alakítottak ki. A 2021-ben az Országos Levéltárba került oklevelek nagyrészt az ún. Heimiana (a Himfi család egykori levéltára), a Memorabilia, az Acta Antiqua, a Majoratus és a Senioratus sorozatok részei – 36 jelzet nélküli, vegyes iratot kivéve (búcsúlevél, vámjegyzék, számadások, útlevél, házassági szerződés stb.): ezek közül bukkant elő Szegedi Lukács zágrábi püspök 1510.

Reseta cenzor magánvéleménye a pesti forradalomról

Ungarisch

Reseta János 1776-ban született Székesfehérvárott, és a gimnázium elvégzése után a pesti bölcsészeti karon tanult. Itt 1830-ban a német nyelv és irodalom egyetemi tanárává nevezték ki, ahol egészen 1849 őszéig oktatott. 1832-től a pesti könyvbíráló hivatal cenzora volt. Működése során kapcsolatba került a reformkor ismert költőivel, íróival: ő vizsgálta meg a megjelenésre beküldött kézirataikat.

A levéltár mint gyászház

Ungarisch

Az – egyes időszakokban M. Kir., majd Magyar – Országos Levéltárnak az ilyen elnevezésű fennállása (1874–2011) alatt a megbízottakat is beleszámítva 16 vezetője volt, közülük 12 már elhunyt. Az intézmény első embere előbb mint országos levéltárnok, 1893-tól országos főlevéltárnok, majd 1919-től mint főigazgató tevékenykedett, és – legalábbis 1942-ig – jellemzően hosszabb országos levéltári szolgálati idő után, rangidősként nyerte el a vezetői kinevezést.

Hol vannak a gyökereink? Kataszteri iratok és térképek a családtörténet-kutatásban

Ungarisch

A 19. század második felében Magyarországon kétféle földnyilvántartási rendszert hoztak létre. Az egyik az ingatlan-nyilvántartás, a telekkönyvezés, a másik az 1849-ben bevezetett földadó-kataszteri nyilvántartás volt. Az előbbi az Igazságügyi Minisztérium, az utóbbi a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott.

Seiten

RSS - A hét dokumentuma abonnieren