Jelenlegi hely

VESZPRÉMI TÉRKÉPVÁNDOR – AZ ÓVÁRI UTCA MEGNYITÁSA

2023.11.24.

A 20. század elején a formálódó Veszprémben igény mutatkozott a Jeruzsálemhegy és a városközpont között egy közvetlenebb összeköttetés megteremtésére, a városon át történő közlekedés egyszerűbbé és gyorsabbá tételére.

A hajdani Iskola utca (ma Dózsa György utca), Ranolder utca (ma Iskola utca) és a Toborzó utca kereszteződésénél álló, 1860-ban Ranolder János veszprémi püspök által alapított Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézetétől és templomától indulva a Püspökkert északi határa mentén, a Kapuváry-ház hosszanti kertjének szomszédságában a Korona szállóig vezető új utcát 1909-ben nyitották meg. Az új utca megnyitását tovább erősítette a Színháznak a Korona Szálló és a Püspökkert közti területen 1908-ban történt felépítése is. Az utca a városért és különösen a kőszínházért oly sokat fáradozó dr. Óvári Ferencről kapta a nevét. (Óvári Ferencet ebben az évben a város díszpolgárává is választották.) Az új utcának a Szabadság térbe való becsatlakoztatása érdekében a Korona Szálló és a Kapuváry-ház között álló Kovács-házat, amely elzárta a kijárást, el kellett bontani. Ez az épület Kovács Gyula miniszteri osztálytanácsos tulajdonában álló emeletes ház volt, amely a Szabadság tér 12. szám alatt állt.

A kép baloldalán látható a Kovács-ház a Kapuváry-házzal összeépítve (MNL VeML XV.81.a. VK-990)

Az ún. Kapuváry-házat (ma Szabadság tér 1.) Kapuváry Antal veszprémi kanonok 1793-ban emeletes, manzárdtetős házként késő barokk stílusban építtette. Családi címere a Szabadság téri homlokzaton ma is látható. 1885-ben a város az épületet a városháza elhelyezésének céljából vásárolta meg.

Az útban lévő Kovács-ház 1909. évi lebontása után a Kapuváry-háznak az Óvári utcára néző tűzfala nem nyújtott valami szép látványt. Végül 1915-re sikerült rendezni az épület déli oldalát, a földszinten üzletportál, az emeleten nyolc ablak került kialakításra, az attikában pedig a város címerét helyezték el, ami az 1885 óta itt funkcionáló városházára utalt.

A Kapuváry-ház földszintjén már a városházává válás előtti birtokos Hunkár Mihály birtoklása idején kávéház működött. 1898-tól Penitsek Áron Városi Kávéháza néven, majd Otthon Kávéház néven lett ismert a városi közönség számára. 1911 őszén Winter Sándor divatáruháza foglalta el a helyiséget. 1929-ben az Egyházmegyei Könyvnyomda könyv- és papírkereskedése, 1936-tól Regényi József óra-ékszer-látszer-rádió-fotó szaküzlete került ide.

A Püspökkert északkeleti részén álló fogadót (később „Vendéglő a Koronához”) Padányi Biró Márton püspök a 18. század közepén megvásárolta és vendégfogadóvá alakíttatta.

Koller Ignác püspök az épületet déli irányba bővítette, így a vendégfogadó alkalmassá vált kocsival és lóval érkező vendégek elszállásolására is. 1883-tól a városi színház megépítéséig az épület dísztermében színielőadásokat is tartottak. A Korona Szállót 1889–90-ben átalakították, kávézóval, fedett verandával bővült. 1907-től a szálló és a színház közti épületrész emeletére költözött a Kaszinó, amely a második világháború végéig működött. 1909-ben, miután az Óvári Ferenc utcát megnyitották, a szálló sarokházzá vált, északi szárnyát emelettel bővítették.

A Korona Szálló és Kaszinó szerves folytatásaként épült Színházat a korszak egyik legelismertebb építésze, Medgyaszay István tervezte, aki többévi kutatását követően egyedi stílusát vasbetonba öntve alkotta meg terveit a szecesszió és a magyar népi művészet ötvözésével. Az építkezés 1907 júniusában kezdődött, az elkészült épületet 1908. szeptember 17-én adták át a nagyközönségnek. A kivitelezésben fő szerepet vállaltak Csomay Kálmán veszprémi építőmester és a veszprémi iparosok. A belső és külső díszítések, az északi homlokzaton elterülő nagy elliptikus üvegablak festményei a veszprémi kötődésű Nagy Sándor festőművész munkáját dicsérik. Az épület déli oldalán lévő eredeti főbejárat felett helyezték el a Csodaszarvas motívumot ábrázoló sgrafittóját. A színház 1920 óta viseli nagy költőnk, Petőfi Sándor nevét.

A Veszprémi Térképvándor alkalmazásban is megtalálható korabeli képeken a Kapuváry-ház, a Korona Szálló és a Petőfi Színház alakváltozásait is figyelemmel kísérhetik.

Felhasznált irodalom:

Molnár Jánosné: Alakuló központ. Száz éve kezdett formálódni az Óvári utca. In: Napló 65. (2009) 52. sz. 16.

Molnár Jánosné: Mesélő házak. Veszprém, 2019.

Püspökkert. (Veszprémi Kaleidoszkóp III.). Szerk. Márkusné Vörös Hajnalka. Veszprém, 2015.