Katonaállítás

Jelenlegi hely

1 / 1

Az 1848 tavaszán-nyarán Magyarországon állomásozó cs. kir. sorezredek megbízhatatlansága és a közelben állomásozó orosz csapatok miatt egyre sürgetőbbé vált az önálló haderő megteremtése. 1848. július 11-én az országgyűlés elfogadta Kossuth Lajosnak azt a javaslatát, amely 200 ezer újonc kiállítására és felszerelésére fordítandó 42 millió forintnyi hitel elfogadására vonatkozott. A törvény részleteinek kidolgozását az országgyűlés Mészáros Lázár hadügyminiszterre bízta. A katonaállítási törvénynek csak elvi jelentősége volt, hiszen annak végrehajtásához uralkodói beleegyezésre volt szükség. Az pedig egyre késett. A szeptember második felében elrendelt katona-összeírás megkezdéséig mindössze annyi előrelépés történt, hogy a Batthyány-kabinet elrendelte négy honvéd zászlóalj felállítását, amelyből végül kettő alakult meg.

A nemzetőrség és az ún. önkéntes sereg (tkp. a honvédsereg) között a különbség az volt, hogy amíg a honvédségbe bárki jelentkezhetett vagyoni és más előfeltételek nélkül, addig a nemzetőrséghez való csatlakozást vagyoni cenzushoz kötötték.

Jelzet:

IV. 104-b. 1108/1848. PPS vm alispánjának iratai.

Megjegyzés:

Kossuth Lajos levele Dátum: Buda, 1848. július 1. Kossuth Lajos pénzügyminiszter levele Nyáry Pál, Pest-Pilis-Solt vármegye első alispánjának Perbál község pénzügyi felajánlásáról. Tudta-e? A védelmi és egyéb kiadások megszervezése sok pénzt igényelt, amit valahonnan elő kellett teremteni. Mivel az államkassza szinte üres volt, a pénzügyminisztérium első lépésben 5 millió forint értékű papírpénzt (fedezet nélküli, csak évek múlva beváltandó államjegyet) kívánt kibocsátani. A kormány számított az anyagiak előteremtésében a hazafiúi lelkesedésre is. 1848. május 23-án jelent meg a pénzügyminiszter kiáltványa az ország lakosaihoz. Ebben Kossuth Lajos felhívta az ország lakosságát, hogy kölcsönökkel, ezüst-és arany neművel vagy bármi egyébbel segítsék a kormány munkáját, a pénzügyi alapok megteremtését. Pest megye lakossága is részt kívánt venni ebben a munkában. Magánszemélyek, települések kezdtek pénzt, illetve arany-és ezüst ékszereket gyűjteni. Az adományok kezelésére és beszedésére külön választmányt hoztak létre.

Jelzet:

IV. 108. PPS vm Újoncozási Bizottmányának iratai 1848-1849. 103. f.

Megjegyzés:

Honvédek jegyzéke Dátum: Sári, 1849. július 19. Sári községben sorshúzással besorozott 19 éves polgárok jegyzéke. Tudta-e? Egy korabeli fiatalember a hadsereg kötelékébe léphetett nemcsak sorozással, hanem önkéntes jelentkezéssel vagy éppen sorshúzás által.

Jelzet:

XV. 3.

Megjegyzés:

Kossuth-bankó Dátum: 1848. Tudta? Pest megye választmánya 1848. május 27-i ülésén a tagok a következő üzenetet küldték a pénzügyminiszternek: „Megyénk nemessége a törvény szerint csak november 1-én beállandó közteherviselési kötelezettségét a haza jelen aggasztó körülményei tekintetéből megelőzvén, jövendő beszámítás mellett 400,000 pengőforintot megajánlott. Miröl is midőn minister urat az e tárgyban hozott határozat felterjesztése mellett tudósítanók, egyszersmind azt is jelentjük, mikép arról is intézkedtünk, hogy az adózók mind az évi adótartozásukat, mind pedig a hátralévőséget rövid idő alatt befizessék. Intézkedtünk továbbá az iránt is, hogy az önkéntes adakozások minél nagyobb számban befolyjanak, ez iránt annak idejében jelentést tenni el nem mulasztandók.”

Jelzet:

IV. 104-b. 1557/1848

Megjegyzés:

A Hadügyminisztérium pecsétje Dátum: 1848 Tudta? Jellasics támadása után magyar kormány elrendelte a katonáskodásra alkalmas polgárok összeírását. A szeptember második felében meginduló újoncozás eredményeként 50 ezer katonát állított ki az ország. A szervezés decentralizált módon folyt. Az országgyűlés szeptember 16-i határozata szerint minden 127 lakos után 2 újoncot kellett kiállítani és felszerelni. Az ehhez tartozó kulcsszámokat a hadügyminisztérium megküldte a megyéknek és az önálló szabad királyi városoknak. A megyék feladata volt a területükön található települések lakosságszámának megfelelő kvóta kidolgozása és az újoncozás lebonyolítása. A megyék székhelyei voltak a központjai egy-egy megalakuló honvédzászlóaljnak is, egyben a megyéknek kellett gondoskodni a felszerelésről, ruházatról, és ha mód volt rá, a fegyverzetről is.

Jelzet:

IV. 108. PPS vm Újoncozási bizottmányának iratai 1848-1849. 39. p.

Megjegyzés:

Honvéd-jegyzék: Pest megyéből az 1849-ik évben a honvédseregbe besorozott személyek betűrendes jegyzékének kezdő oldala. Tudta-e? Sorozásnál az egészségügyi alkalmasságon túl szempont volt, hogy családfenntartó-e a besorozandó, nős vagy nőtlen, egyedüli fiúgyermeke-e a családnak. A megyei vezetés minden járás fő-és alszolgabírájának megküldte az arra a járásra vonatkozó kulcsszámokat. A járások ennek megfelelő számú újoncnak való fiatalembert soroztak be, általában fölös számmal, mint ahogy azt a hivatalos utasítás rendelte. Erre azért volt szükség, hogy a későbbi egészségügyi és más vizsgálatokon kihullottak se befolyásolják a kívánt létszámot. Az egyes települések ún. nyugtatványt (értsd: elismervényt) kaptak azokról a besorozottakról, akiket véglegesen alkalmasnak találtak katonai szolgálatra. Így történhetett, hogy 1849-ben Pest megyének 1735 újoncot kellett kiállítania, de 2088 név szerepel a megye által készített újoncállítási listán.

Jelzet:

IV. 108. PPS vm Újoncozási bizottmányának iratai 1848-1849. 62. p.

Megjegyzés:

Honvéd-jegyzék: Pest megyéből az 1849-ik évben a honvédseregbe besorozott személyek betűrendes jegyzékének záró oldala. Tudta-e? Pest megyéből – az országos átlaghoz hasonlóan – a forradalmi hadsereghez csatlakozók kb. 80-85%-a az agrárnépesség soraiból került ki. Ezek közül is a legtöbben a nincstelenek (zsellér, házas zsellér, cseléd) álltak katonának. A városi népességből az alsóbb néposztályok tagjai (pl. mészáros legények, kőműves legények, kovács legények, asztalos segédek stb.) szintén nagy számban jelentkeztek katonának, de nem kevés mesterember is részt kívánt venni a szabadságért folytatott harcban. Ezeknél alacsonyabb számú volt az értelmiségiek aránya. A Pest megyei településekről is csatlakoztak a honvédsereghez a jurátus (joghallgató) ifjúság képviselői, ügyvédek, papnövendékek. A katonákat vezető tiszti állomány a vagyonosok, nagybirtokosok osztályából került ki. Alacsonyabb társadalmi osztályból származók általában altiszti (káplár, őrmester) rangig vitték.