Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap
Megyefényképezés '85

Az élet egyéb színterei

Vissza a virtuális kiállításokhoz

Előző Következő
1 / 13

Végignéztük Bakonybánk, Bakonyszombathely, Réde, Császár, Komárom és Szőny, valamint Tát lakóházait, jártunk a települések utcáin, parkjaiban. Utolsó állomásunk a mindennapi élet egyéb helyszíneiről készült képeket mutatja be, az alábbi csoportosításban:

Bölcsőde, óvoda, iskola
Közigazgatási, rendvédelmi szervek épületei, közművek
Munkahelyek: termelőszövetkezet, állami gazdaság, malmok
Gyógyszertárak, orvosi rendelő, szociális intézmények
Üzletek, vendéglátóhelyek, szálloda
Közlekedés, posta, telefon, takarékszövetkezet
Művelődési házak, könyvtárak, mozik, múzeumok, emlékszobák
Szakrális épületek, emlékek 
Emlékművek
Műemlékekek
Szabadidős helyszínek (szőlő, pincesor, vízpart, kemping)
Temetők

Bölcsőde, óvoda, iskola

Bölcsődék és óvodák

1-2. Az óvoda 1985-ben
3-5.  Az óvoda és udvara, 2008
6-7. Óvoda, Kossuth Lajos u. 120.
8. A Kossuth Lajos utcai óvoda
9. Az V. sz. Óvoda
10. A Komáromi Kőolajipari Vállalat lakótelepének óvodája
11. Elmélyült játék az óvodában (Mosó Masa mosodája? - K.L.)
12-13. A rédei óvoda, ma Réde-Bakonybánk Körzeti Óvoda, Kinizsi u. 15.
14-16. Tát-ófalui óvoda, ma Táti Óvoda 3. számú épülete, telephely, Fő út 118.  A községi óvoda épülete 1912-től 1934-ig járványkórház volt
17-18. A Táti Óvoda 1. és 2. számú épülete, Móricz Zsigmond utca 1., 3.
19. Bölcsőde 1969-ből
20. Tát-kertvárosi bölcsőde (épült 1969-ben), és az óvoda (épült 1970-ben) egyik épülete
21-22. A Táti Óvoda 1. és 2. számú épülete 2022-ben

Általános iskolák

1. kép A volt evangélikus iskola, 1989
2. kép A régi evangélikus iskola, 2004
3-4. kép Az általános iskola bővítése 1977-1978 
5-6. kép Felső tagozatos általános iskola, 2005-ben emeletráépítés volt, ma: Benedek Elek Általános Iskola, Kossuth Lajos u. 55 
7. kép A Benedek Elek Általános Iskola, 2008
8. kép Általános Iskola, Iskola köz 1.
11-14., 25. kép A Petőfi Sándor iskola oromzata, a volt Állami Polgári leány- és Fiúiskola, a Petőfi Sándor iskola díszes homlokzatának részlete
15-16. kép A szőnyi római katolikus elemi iskola
17. kép A Bozsik József Általános Iskola
18. kép Volt kisegítő iskola, Széchenyi út 7.
19. kép 1. sz. Általános Iskola, Széchenyi út
20-21. kép Általános iskola, ma Móra Ferenc Általános Iskola, emelettel bővítve, Rákóczi tér
22. kép A kántortanítói ház (Fő u. 78.), egyben az első táti iskola helye, 1990 
23. kép Régi iskola, ma: Táti III. Béla Általános Iskola B. épülete (alsó tagozat), Felszabadulás (Fő) utca 82.
24. kép Balra: Mező Imre Általános Iskola, ma Táti III. Béla Általános Iskola A. épülete, (Mező Imre, ma: Szent István út 27.
 

Gimnázium

A fényképezett települések közül gimnázium csak Komáromban működött 1985-ben: a Jókai Mór Gimnázium (Táncsics Mihály utca 32.)  

 

Dobi István Gyermekváros

Tanulmány és további fotók: Volt egyszer egy gyermekváros | Magyar Nemzeti Levéltár (gov.hu)

2.  kép Szobrok a Gyermekváros homlokzatán és udvarán: Befogadás, Zsezsemadár

Közigazgatási, rendvédelmi szervek épületei, közművek

Község- és városháza

A helyi közigazgatás épületei nem egy esetben többféle kormányzati rendszer működtetésének helyszínei voltak. (1950-ig elöljáróság vagy városháza, utána tanácsháza, 1990-től pedig polgármesteri hivatal, község- vagy újból városháza). Bakonyszombathelyen a régi épületben van ma is községháza, de már az 1980-as közepére igen előnytelenül átalakították a homlokzatát.  Császár szép községháza ma is eredeti formájában, szépen felújítva fogadja az oda betérőket. A komáromi Városháza eredetileg pénzügyigazgatósági épület volt, az 1920-as évektől lett a városi közigazgatás székhelye. Az épületben  1950-től 1983-ig járási tanács, illetve hivatal is működött, majd 2012-től ismét otthont ad az újjászervezett járási hivatalnak. Alagsorában a ddr. Juba Ferenc Tengerészettörténei Gyűjtemény és az MNL KEM Levéltár Komáromi Fióklevéltára található. Táton a volt Eggenhoffer-kastély volt a nagyközségi tanács épülete, majd az 1980-as évekre elkészült az új épület Tát-Kertváros, egyben pedig Tát nagyközség új központjában.

    

1. kép A tanácsháza az 1970-es években
4. Polgármesteri hivatal, 2008
6-7. kép  Tanácsháza (Kisfaludy Sándor utca 5.)
8-9. kép A művelődési ház nagyterme (Ez a két kép nem erre a tablóra való, elnézést! - K.L.)
10. kép A tanácsháza nagyterme, házasságkötő terme
14. és 16. kép A Városi Tanács neobarokk stílusú épülete és folyosó a Városi Tanács épületében
17. kép Tanácsháza
19-20. kép A volt szőnyi községháza, majd tanácsháza, ma részönkormányzat belső udvara és a szomszédos tér
21. kép A régi szőnyi tanácsháza épülete Komárom, 1985 
23. kép A régi táti tanácsháza a volt Eggenhoffer-kastély épületében 
24.  kép Táti Nagyközségi Közös Tanács, ma: A Város Háza, Kossuth Lajos utca 15.
25. „A” Község Háza
 

MSZMP-székházak

A Magyar Szocialista Munkáspártnak minden településen volt helyi szervezetei, melyek többé-kevésbé látványos épületekben tevékenykedtek. A táti székház az eredeti elképzelések szerint, jelentős társadalmi munkával művelődési háznak épült, végül mégis pártház lett.

2. kép MSZMP-székház, 1960
4. Az 1960-ban átadott MSZMP székház, ma üzlet
 

Rendőőrs, rendőrkapitányság

1. kép A körzeti megbízotti iroda táblája
2-3. kép Takács Ferenc főtörzsőrmester, körzeti megbízott
4-6. kép A Magyar királyi állami Rendőrkapitányság illetve Komáromi Rendőrkapitányság épülete 1985-ben és 2000-ben
 

Laktanyák

A komáromi Frigyes főherceg laktanya építésének körülményeit részletezi az alábbi tanulmány:
A komáromi Frigyes főherceg lovassági laktanya megépítése | Magyar Nemzeti Levéltár (gov.hu)

MNL KEML XV. 20. 30/6 KL
Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék multja és jelene, 632-633. oldal között
MNL KEML XV. 20. 30/7 KL

Tűzoltóságok

A komárom-szőnyi tűzoltólaktanya 1978-ben (HU-MNL-KEML-XXIII.560.d.1.)
A táti tűzoltószertár 1985-ben (HU_MNL_OL_MF_Komárom-Tát_B_0346.jpg) és 2022-ben (Gere Ákos felvétele)
 

Közművek

A komáromi víztoronyba (Térffy Gy. utca) a Koppánymonostor mellett található Szent Pál-szigetről kitermelt víz szűrést követően a nyomásfokozó szivattyúkon segítségével kerül. Az építmény monolit vasbeton kör keresztmetszetű torony, mely csúszózsalus technológiával épült 1974-ben. A víztorony 17,2 méter átmérőjű és 52,2 méter magas. A torony teljes kihasználtság esetén 2500 köbméter ivóvíz tárolására alkalmas. Az 52 méter magas táti víztorony Földy István és Száraz Egon okl. mérnökök tervei alapján épült. 

1.  kép Az Ifjúsági tó, háttérben a víztorony
3. A víztorony építése 1960-1961
4. Víztorony a kertvárosi orvosi rendelővel 

Munkahelyek: termelőszövetkezet, állami gazdaság, malmok

Mivel az ipari jellegű munkahelyek tablóját a második („emberes”) állomáson mutattuk be, így a mindennapi élet színterei közé a császári Rákóczi MGTSZ, a rédei Új Élet MGTSZ, a Szőnyi Tsz és a Komáromi Állami Gazdaság képei, valamint néhány megszűnt vagy még működő malom képei kerültek. (A termelőszövetkezetekről és az állami gazdaságról az első állomás településismertetőiben olvashatnak.)

A császári Rákóczi Tsz

3-4. kép A Rákóczi Tsz Fiat 1880 traktorja
5-6. kép A Rákóczi Tsz Rába Steiger munkagépe
7. kép A Rákóczi Tsz Fiat és Rába Steiger traktorjai
8. kép A Rákóczi Tsz Rába Steiger munkagépe, szántás
9.  kéép A Rákóczi Tsz borkombinátja
10-11.  kép A Rákóczi Tsz szőlőültetvénye
12. kép A Rákóczi Tsz borkombinátja
13. kép A Rákóczi Tsz szarvasmarhái
14. kép A Rákóczi Tsz állattartó telepe
15. kép Claas kombájnok a Rákóczi Tsz-ben
16. kép A Rákóczi Tsz telepének bejárata
17. kép A Rákóczi Tsz telepe
18. kép Permetezés helikopterrel a Rákóczi Tsz szőlőjében
19-20. kép Aratás a Rákóczi Tsz földjén
21-22. kép A Rákóczi Tsz borászata
 
Komáromi Állami Gazdaság, Szőnyi Tsz, Új Élet Tsz, Réde

 

1. kép A Komáromi Mezőgazdasági Kombinát központja (volt Magyar Királyi Méntelep)
2. kép Munka a határban
3.  kép Helikopteres permetezés a Komáromi Mezőgazdasági Kombinátban
4. kép Szüretelő diákok
5. kép Gépi szüretelés
6. kép Körteválogatás a Kombinát gyümölcsösében
7-8. kép A Szőnyi Tsz telepe
9-10. kép A rédei Új Élet Tsz irodája és telepe
 
Malmok
 

1-2. A bakonybánki Alsó vagy Tungli-malom és a bakonyszombathelyi malom maradványai
3-5. A többszörösen átalakított táti malom

 

Gyógyszertárak, orvosi rendelő, szociális intézmények

Gyógyszertárak

1-2. kép Gyógyszertár
3. kép A gyógyszertár 2008-ban
4-6. kép A régi gyógyszertár, Kossuth Lajos utca
8. kép Gyógyszertár,  
9. kép Borostyán Patika, Kossuth Lajos utca 1.,Gere Ákos felvétele

A gyógyszertár új épülete (?),  Kossuth Lajos utca 67. HU_MNL_OL_MF_Bakonybank_Bakonyszombathely_Rede_B_0036.jpg

Orvosi rendelő Tát-Kertvárosban, Legény Pál (Klapka György) utca 2.

HU_MNL_OL_MF_Komárom-Tát_B_489.jpg és Gere Ákos felvétele

Orvoslakások a mentőállomáson (HU_MNL_OL_MF_Komárom 1-6_B_0051.jpg)

Szociális intézmények

1. kép Öregek napköziotthona - ma a Máltai Szeretetszolgálat épülete, Kossuth Lajos utca 12.
2-4. kép Az 1995-ben megnyílt Szent György Szeretetotthon és Szent jános Ispotály, Szent György tér 1.

Üzletek, vendéglátóhelyek, szálloda

A falvak és a kisebb városok áruellátását, a vendéglők, presszók, éttermek kocsmák működtetését a különféle területi ÁFÉSZ-ek (általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet) igyekeztek kielégíteni. Az „egységek” sok esetben régi, erősen leromlott épületekben működtek, de az 1980-as évek közepére már új épületek is kinőttek a földből. Viszont ha egy községben új ABC-áruház épült, többnyire megszüntették a falu más pontján működő „kisboltokat”.  Korszakunkban kezdtek nagyobb számban nyílni faluhelyen a szerződéses („gebines”) vendéglők, kocsmák, és a „maszek” (vállalkozói) boltok: fagylaltozók, virágüzletek, butikok.

ABC-áruházak

1-2. kép ABC, ma Mecsek Füszért Zrt. 327. Coop ABC áruháza, Kossuth u. 32.
3-6. kép ABC-áruház belseje a Kossuth Lajos utcában
7-8. kép COOP ABC a főút mentén
9-10. kép ABC, ma Mecsek Füszért COOP-áruháza, Rákóczi u. 6.
11-13. kép Bevásárlóközpont, ma COOP üzlet Felszabadulás (Fő) út 97., az épület első említése 1851-ből származik
13. kép Emléktábla az ABC-n
14-15. kép ABC-áruház, Mező Imre (Szent István) utca

Szaküzletek

1. kép A húsbolt belseje
2-5. kép Gázcseretelep a Váci Mihály utcában
6-8. kép Zöldségbolt a Kossuth utcában a mai takarékszövetkezet helyén
9. kép Húsbolt, 1985-ben a Kossuth mozi
10. kép Az iparcikkbolt 1960 körül
11. kép Baromfibolt a Mártírok útján
12. kép Zöldség-gyümölcs üzlet a Táncsics utcán
13. kép Zöldség-gyümölcs üzlet a Széchenyi úton
14. kép Üzletsor a Széchenyi úton
15. kép Háztartási bolt, Széchenyi út 35. 
16. kép A tokodi Aranykalász Tsz baromfihús-boltja (Felszabadulás [Fő] utca)

A Komárom Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmányeladóhelye

„Maszek” üzletek

 

Virágbolt, Felszabadulás (Fő) utca (HU_MNL_OL_MF_Komárom-Tát_B_0071a.jpg)
Drogéria, Felszabadulás (Fő) utca (HU_MNL_OL_MF_Komárom-Tát_B_0078a.jpg)

Táti vendéglátóhelyek

1. kép A depói Holdampf csárda 1930-ban. Itt szerezte Fráter Lóránt híres betyárnótáját: Száz szál gyertyát
3. kép Autócsárda, Felszabadulás (Fő) út
4-5. Autós Csárda, az egykori Tornyos Papp-féle ház, majd „Kricsma”
6. Az egykori Schupp- majd Töldezsán-féle Strand vendéglő, 1980-ban Halásztanya
7-9. Halászcsárda, ma: Öreg Halász Étterem és Fogadó Felszabadulás (Fő) út 2.
10. kép Szegfű italbolt, Felszabadulás (Fő) utca
11. kép Oázis Grill, Árpád u. 119.
12. kép Fagylaltozó, Vasút köz
14. kép Viktória étterem

Szálloda

Hotel Béke, Komárom, Bajcsy-Zsilinszky utca 8., 1963

Posták, telefonfülkék, takarékszövetkezetek, közlekedés

Posta, telefon, takarékszövetkezet

A postahivatal az 1980-as években  még igen sokfunkciós intézmény volt: levél-, csomag- távirat-, sőt dísztávirat-feladás, pénzforgalom, telefonálási lehetőség („meghívással”, azaz a hívó fél beballagott a hivatalba, megkérte hivatali dogozót, hogy kapcsolja neki például Kisbér valamelyi előfizetőjét - és türelmes várakozás után ez meg is történt).  De újságot, képes levelezőlapot is csak itt lehetett vásárolni.

Az 1980-as évek közepén még igen rossz volt a telefonhelyzet, különösen a falvakban. Igen ritka dolog volt, hogy magánszemélynek telefonja legyen, többnyire a tanács, a boltok, orvosi rendelő,  iskola , termelőszövetkezet, a körzeti megbízott rendelkezett ilyennel. Ezt jól érzékelti mindjárt az első kép, ahol a fülkében még a „kurblis”, azaz induktoros, helyi telepes (LB) segélykérő telefon egy modernebb kivitele látható, vagy a 6. kép, amelyen a császári posta kézi kapcsolású telefonközpontja („LB20-as vertikális kapcsoló”) látható. Bővebben: LB24-es telefon (szetszedtem.hu) LB 20-as vertikális kapcsoló :: Postamúzeum :: MúzeumDigitár:Budapest (museum-digital.org)

„Útba esik jövet, menet a takarékszövetkezet” - szólt a régi hirdetés. Bakonyalján és Császáron a Bakonyvidéke Takarékszövetkezet, Komáromban és a szőnyi városrészben a Pannon Takarékszövetkezet, míg Táton az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségei működtek. 
 

1. kép A volt Bezerédy-kúria, ma községi könyvtár előtti fülke, Kossuth Lajos utca, 
2. kép Takarékszövetkezet
3. kép Posta az evangélikus templom mellett
4-5., 7. kép Posta a Kisfaludy Sándor utcában 
6. kép Gyurkovics Ibolya postai dolgozó
8-9. kép A régi Takarékszövetkezet a Kossuth Lajos utcában, és a régi Takarékszövetkezet belseje
10.  kép A Petőfi Sándor utca 14. szám alatti posta 1962-ben
11. kép  A Pannon Takarékszövetkezet 
12-13. kép A volt O[rszágos] T[akarék] P[énztár] fiókja, ma lakóház, Petőfi Sándor u. 14. 
14. kép Takarékszövetkezet
15. kép Régi postahivatal, Felszabadulás (Fő) utca
 
Buszmegállók
 

1. kép Buszmegálló az 1922-ben épült Stróbel-kastély (ma COOP-áruház és Bánki Donát emlékszoba) előtt
2-3. kép A Kossuth Lajos utca Kisbér felől jőve
4. kép A Széchenyi úti buszmegálló
6. Autóbuszpályaudvar Komáromban
7. Bem utca
8. Autóbusz-megálló a mogyorósbányai elágazásnál, Nyergesújfalu felé, Felszabadulás utca
 
Vasút
 
A kisebb vonalak, amelyek a bakonyalji községeket, valamint Császárt szelték át, megszűntek, a vasútállomások épületei („felvételi épüleletek”) azóta pusztulnak. Tátnak ismét van vasútja, és természetesen mind a komáromi, mind a komárom-szőnyi vasútállomás üzemel, hiszen a Budapest-Hegyeshalom fővonalon fekszik.   
 

1. kép A bakonybánki vasútállomás épülete a Tatabánya-Pápa vonalon
2-3. kép Vasútállomás, 2007. március 3-án közlekedett utoljára személyvonat ezen a megállóhelyen
4. kép A megálló épülete
5-6. kép A vasútállomás a Tatabánya-Pápa vonalon
7. Császár állomás a vágányok felől, 2016
10. Vízház a komáromi pályaudvaron
11. A komáromi vasútállomás rendező pályaudvara
12. A komáromi pályaudvar napjainkban
13-17. kép A szőnyi vasútállomás 
18. Szőny megállóhely
19. 2010. december 12-től, menetrendváltással újra járnak a személyvonatok a korábban megszüntetett vasútvonalon
20. A régi vasúti megállóhely
 
Járművek
 
Jónéhány képen feltűnnek autók, autóbuszok, teherautók, motorkerékpárok - főleg persze kelet-európai gyártmányok. Nem  fő témái a képeknek, de manapság már ezek is korfestő elemek...
 

1. kép Kossuth Lajos u. 55., a felső tagozatos általános iskola előtt
3. kép Kossuth Lajos utca
4. kép Beke Ferencék háza előtt a Rákóczi Ferenc utcában
6. kép Petőfi Sándor utca 100. előtt
8. kép Tél utca 
9. kép Táncsics utca
10. kép Felszabadulás (Fő) utca
11. kép Felszabadulás (Fő) utca, a Halászcsárda előtt
12. kép Ady Endre utca
13. kép Árpád utca 9. előtt
14. kép Árpád utca
15. kép Vasút köz
19. kép Jókai Mór utca
20. kép Vak Bottyán utca 26. előtt

 

Művelődési házak, könyvtárak, mozik, múzeumok, emlékszobák

Az 1980-as években még elsősorban az ismeretterjesztő előadás és a könyv volt az ismeretszerzés fő eszköze, a televízió és a rádió mellett, ezért minden településen működött művelődési ház és könyvtár. A mozik szerepe már csökkenőben volt a tévé és az itt-ott megjelenő videó miatt. Településeink közül Komáromban volt jelentős múzeum, ezen kívül néhány máig vagy a korban jelentősnek tartott személy emlékszobája (Pálos Rozita, Bánki Donát, Dobi István) egészítette ki sort. 

Művelődési házak

1. kép A volt vitéz Hunkár-kastély ma óvoda és kultúrház, Kossuth Lajos utca 
2-5. kép A művelődési otthon az 1970-es években, a művelődési ház 1985-ben,  a Közművelődés Háza 2008-ban
6-7. kép Mozi, ma művelődési ház (átalakítva), Rákóczi tér 1.
 
Könyvtár
 

1-2. A községi könyvtár régi épülete az egykori munkásotthon épületében, Vörösmarty utca
3-5. A Jókai Mór Városi Könyvtár és olvasóterme
 
Mozik
 

1-2. kép A mozi - Kossuth Filmszínház - épülete a Kisfaudy Sándor utcában
3-4. kép A Duna mozi épülete 1985-ben és ma, Felszabadulás (Fő) utca
 
Múzeumok, emlékházak, emlékszobák
 

1-3. kép A Klapka György Múzeum kőtára,  kiállítóterme, falusi szobabelső a múzeumban
4. kép A szőnyi Kállay-gyűjtemény. Kállay Ödön (Komárom, 1879. október 1. – Szőny, 1960. május 27.) Szőny jegyzője és történetírója. Lakásán római régiségeket tartott. Kezdetben csak magánszorgalomból, az első világháború után azonban Alapy Gáspár komáromi polgármester megbízásából gyűjtötte a régiségeket. Terveik szerint ideiglenesen az új városházán, majd a kultúrpalotában nyert volna elhelyezést a gyűjtemény. amely a Nemzeti Múzeumba, majd a tatai Kuny Domokos Múzeumba került.
5. kép Dobi István (Ószőny, 1898. december 31. – Budapest, 1968. november 24.) politikus, országgyűlési képviselő. 1948 és 1952 között Magyarország miniszterelnöke, 1952-től 1967-ig az Elnöki Tanács elnökeként Magyarország államfője. Szülőhelyén, a Komárom Megyei Múzeumi Szervezet, a Komárom Megyei Tanács VB határozata alapján Dobi István-emlékházat rendezett be (megnyitó: 1970. okt. 25-én). Az állandó kiállítás Dobi István életútjának írott és tárgyi emlékeit mutatta be és 1992-ben szűnt meg.
 
Bánki Donát-emlékszoba
 
Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát) (Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét, és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet. Bánki Donát nevét viseli a bakonybánki iskola, június 6-án emléknapot tart a falu, valamint emlékmű és technikai park is őrzi az emlékét.  
 
 
 
 
Videó a felújított emlékszobáról:
https://bakonybank.hu/images/website/bd_emlekszoba.mp4
 
Pálos Rozita
 
Pálos Rozita (Bakonyszombathely, 1926. november 11. - Tatabánya, 1985. szeptember 11.) költő. Eredeti neve Pawelcze Rozália, családja a 18. században költözött Lengyelországból Magyarországra. Tanítói oklevelet szerzett, élete végéig szülőhelyén, Bakonyszombathelyen tanított. Verse először a Veszprémi Naplóban jelent meg, később antológiákban szerepeltek művei. Életében két kötete jelent meg.
 
 
Pálos Rozita
 

 
Pálos Rozita költő szülőháza
Bakonyszombathely múltja és jelene, 209. és 201. oldal
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szakrális épületek, emlékek

 

Római katolikus templomok

Bakonyalja

Szent Bertalan templom, Bakonybánk. A korábbi, 15. századi templom 1739-ben leégett. 1748 után barokk stílusban újjáépítették, bővítették. Hajója és szentélye síkmennyezetes. Berendezése 20. század eleji historizáló, orgonája késő barokk. Tornya és főhomlokzata 1900 körüli.

Szent Imre templom, Bakonyszombathely. Barokk stílusban, 1760 körül építtette gróf Esterházy Imre és Klára 1760 körül, 1913-ban pedig gróf Esterházy Béla újíttatta fel. A szentélyhez kétoldalt négyzet alaprajzú sekrestye, illetve grófi kápolna, a hajó Ny-i oldalához poligonális záródású kápolna és karzatfeljárat csatlakozik. Orgonája 1830-ból való.
 
Harangláb, Bakonyszombathely. Téglából falazott, kettős, profilos fejezettel lezárt pilléren egyszerű gerendaszerkezet, melyben a függőleges tartókat fűrészelt idomú díszítéssel hangsúlyozták. Két végén farazatos, fémlemezborítású nyeregtetejének gerincén kettős kereszt látható. A harangláb mellett léckerítéssel kerített kőkereszt áll. A mai Bakonyszombathely a korábbi Német- és Magyarszombathely községek egyesítéséből alakult. A harangláb a hajdani Németszombathely területén állt.
 
Szentháromság templom, Réde. A barokk stílusú, 1767-ben épült templom eredetileg a kastély kápolnája volt. Hajója csehsüveg boltozatú, szentélye félgömbkupolás. Berendezése barokk és késő barokk, gróf Esterházy Imre síremléke 1792-ből származik.
 

1-2. kép Szent Bertalan apostol templom
3. kép Evangélikus templom
4. kép Szent Imre templom
5., 7. kép  A római katolikus templom napjainkban.  A templombelsőt Maulbertsch köréből származó festők képei díszítik.
6. kép A római katolikus templom főoltára, 1884 
8-9. kép HU_MNL_OL_MF_Bakonybank_Bakonyszombathely_Rede_B_0055.jpg Az 1800-as években épült harangláb
10. kép Szentháromság templom
 
*
 

Császár

Szent Péter és Pál templom. Épült 1771–1775 között (építész: Fellner Jakab). 1921-ben, illetve 1971–1976 között felújították. Szentélye és hajója csehsüveg boltozatú. Falképeit 1775–1776-ban Dorffmeister István készítette. Gazdag berendezésének érdekessége a hajó alakú szószék. Orgonája 1793-ból való.
 

1. kép A császári plébániatemplom homlokzata
2. kép Templombelső a bejárat felől
3. kép Templombelső a szentély felől
4. kép Szentély
5. kép Főoltárkép - Péter és Pál apostol búcsúja
6. kép Mennyezetkép - Pál apostol prédikációja a pogányok között
7. kép Mennyezetkép - A kulcsok átadása
8. kép Mennyezetkép - Szentháromság
9. kép Főoltár
10. kép Mellékoltárok: Háromkirályok imádása, Golgota
11. kép Mellékoltárok: Patrona Hungarie, Nepomuki Szent jános
12. kép A császári plébániatemplom szószéke
13. kép Gyertyatartó: Angyal, Mihály arkangyal, Keresztelőkút
14. kép Húsvéti gyertyatartó, Zománcdíszű kehely
15. kép A császári plébániatemplom kapuja
16. kép Szentélykorlát
17. kép Templomi padok
18-21. kép A Szent Péter és Pál katolikus plébániatemplom, Kossuth Lajos utca 107.
21. kép Mise a katolikus templomban

A katolikus templom 1971-től 1976-ig tartó felújítására emlékeztető tábla

HU_MNL_OL_MF_Császár 1-10_B_0086.jpg
 
*
 
Komárom
 
Jézus Szíve templom. Tervezte Körmendy Nándor építészmérnök. Az 1937-ben épült háromhajós templom  58 m hosszú és 16 m széles. Modern stílusban épült, felszentelésére 1937. szeptember 12-én került sor. Tornya eredetileg 42 m magas volt, műszaki okok miatt azonban le kellett belőle bontani 9 métert. Főoltárát Schima Endre győri iparművész kovácsoltvas munkái díszítik, a szószék kerámiaképeit Kovács Margit készítette. A főoltár mögötti falfestési Kontuly Béla festőművész alkotása. 
 

10-12. kép  A Jézus Szíve r.k. templom (1937), Schima Endre kovácsoltvas kapuja a templomon, külső részlet
 
*
 

Komárom-Szőny

Mária Mennybevitele templom. Építtette gróf Zichy Miklósné, Berényi Erzsébet grófnő 1777-ben (építész: Fellner Jakab). 1891-ben, 1958-ban és 1971-ben felújították. Hajója és szentélye csehsüveg boltozatú, bejárati oldalán karzattal. A belső térben pilasztereken, a nyílások fölött füzérdíszes stukkódíszítés látható. Falképeit 1973-ban Nemcsics Antal festette. Berendezése a 18. század második feléből származik, orgonája 1781-ből. 
 

7. kép Bajcsy-Zsilinszky utca és a templom
8-9. Nagyboldogasszony templom
10. A szőnyi római katolikus templom 
 
*
 

Tát

Mindenszentek templom

Szentháromság kápolna. Késő barokk, huszártornyos épület 1818-ból, 19-20. századi belső díszítőfestéssel.

 

2. kép Mindenszentek templom, Felszabadulás utca
4. kép A templom és plébánia a Duna felől, 2004
5. kép A templom belseje 1941 után
6., 8. kép Templombelső, a főoltár körüli falfestményt Kákonyi Asztrik restaurálta 
7. kép  A templom az 1900-as évek elején
9. kép Medveczky Jenő freskója, 1941 után.
10. kép A Jézus Szíve oltár
11. kép Mária-oltár
12. kép Süttői vörös márványból készült keresztelőkút vörösréz fedéllel
13-14. kép Az 1818-ban épült kápolna a hagyomány szerint Szent István egyik pihenőhelye volt a gerecsei vadászatok alatt 
 
*
 
Szobrok, feszületek
 
A feszület a megfeszített Krisztus ábrázolása a szobrászat eszközeivel. A kereszten függő Krisztust a kereszt nélkül korpusznak (latinul: test), míg a feszületet a korpusz nélkül kereszt néven említik. Útszéli, útmenti keresztnek nevezzük mindazokat a szabadtéri kereszteket, amelyek nem az egyház liturgikus cselekményeinek színhelyén (templom, temető, kálvária) állnak. Ilyen építményeket nemcsak útszéleken, falvak, városok bejáratainál találhatunk, hanem más hangsúlyos vagy nevezetes helyeken is.  Az (út menti) keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála, de gyakran szerencsétlenségek színhelyének megörökítése is. Intézmény, testület vagy a hivő lakosság is kinyilvánítjhatja hitbuzgalmát keresztek állításával.
 
Nepomuki Szent János-szobor, Bakonyszombathely
A római katolikus templom előkertjében, magas posztamensen álló barokk szobor amely jobb kezében birétumot (a római katolikus papság által használt fejfedőt) tart. Készült a 18. század közepén. Korábbi helye a Baross Gábor u. 7. számú ház kertje volt, ahonnan 2005-ben helyezték át.
 
Kőkereszt, Császár
A lépcsős vörös márvány alépítményen hasáb alakú, felül ívesen lezárt, feliratos talapzaton álló klasszicista kereszt fémkorpusszal, a kereszt tövében Szűz Mária alakja látható. A felirat szerint György Imre szombathelyi kanonok, császári plébános sírhelye fölé állították 1804-ben. A fémből készült korpusz 1902 után keletkezett.
 
Szentháromság-szobor, Komárom-Szőny
Az egykori Gyürky-kastély parkjában álló, ívelt alaprajzú, volutás, párkánnyal lezárt, feliratos talapzatra helyezett szoborkompozíció. A felirat felett kettős címer, alatta oltárasztal látható. A talapzat alsó volutáin, két térdeplő, lanternát tartó angyal helyezkedik el. A talapzat párkányán emelkedik a felhőkoszorúkkal és puttókkal díszített oszlop, tetején a Mária Mennybevitele szoborkompozíció a Szentháromság ábrázolásával. Az oszlop két oldalán Szent Flórián és Néri Szent Fülöp szobrai állnak. Talapzatának feliratai szerint a komáromi földrengés emlékére állíttatta gróf Zichy Miklósné, Berényi Erzsébet 1763-ban.
 
 

 

1. kép Kiss József (1818. június 17 - 1883. november 28.) evangélikus tanító síremléke
2. kép Nepomuki Szt János szobra, 1760-1770-es évek, 1872-ben felújítva
3-4. kép Feszület a katolikus templom előtt, Kossuth Lajos utca 107.
5. kép A Kossuth Lajos utca eleje a feszülettel
6-8. kép Szentháromság-szobor a kórház mellett, 1985, 1920-as és 1950-es évek
10. kép Nepomuki Szent János új szobra az 1842-es talapzaton
11. kép  A Bajnai út kanyarulatánál álló, 1840 körül emelt kőkereszt
12-13 kép A templom előtti kereszt, 1883

*

Református templomok

Császár. Az 1748-ban épült késő barokk templomot 1785-ben bővítették és átalakították, tornya 1798-ban készült. 1989-ben újították fel. Az utcavonaltól beljebb, szabadon álló templom. Hajója síkmennyezetes, három oldalán fakarzattal. Berendezése a 19. század elejéről származik. Orgonáját 1901-ben építették.

Komáromi és komárom-szőnyi református templomok

2-3. kép A református templom tornya (Kisfaludy u. 7. )
7. kép A református templom bejárata 
8-9. kép Az 1927-ben épült református templom és bejárata
11. kép Református templom
14-15. kép Református templom, Kossuth Lajos utca
 
*
 

Evangélikus templomok

Bakonybánk evangélikus temploma 1902-ben iskolának épült, 1930-ban templommá bővítették 

Bakonyszombathely

1-2. kép Evangélikus templom, 1902-ben iskolának épült, 1930-ban templommá bővítették 
3-4. Az evangélikus templom és az oltár 1920 körül
5-7. Az evangélikus templom, mellette az egykori evangélikus iskola és templombelső, 2008
 
*
 

Zsinagóga

A szőnyi zsinagóga 1909-ben épült, elsősorban a füzitői keményítőgyár alkalmazottai részére, és 1944-ben a község főterének rendezésére hivatkozva bontották le.

 

 

*

Parókiák

3. kép: A komáromi evangélikus egyházközség épülete
4-5. kép: Késő barokk stílusban építtette gróf Zichy Miklósné, Berényi Erzsébet 1788-ban. Kéttraktusos elrendezésű épület, L alakú folyosóval, belső terei donga- és tükörboltozatúak.

1. kép Evangélikus parókia
2. kép Református parókia
3. kép: A komáromi evangélikus egyházközség épülete
4-5. kép: A plébániát Késő barokk stílusban építtette gróf Zichy Miklósné, Berényi Erzsébet 1788-ban. Kéttraktusos elrendezésű épület, L alakú folyosóval, belső terei donga- és tükörboltozatúak.
6-7. kép Római katolikus plébánia

A templomok, épületek leírásának forrása: Magyarország Műemlékjegyzéke. Sorozatszerkesztő Haris Andrea és Somorjay Sélysette. Szerkesztette Bardoly István és Haris Andrea. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006

Emlékművek

Tanulmányok sokasága keletkezett arról, hogy mikor mire kíván emlékezni és emlékeztetni egy társadalom vagy egy kormányzat, és mire nem... Így az emlékműveknek is megvan a maguk sorsa, legrosszabb esetben akár az elpusztítás is. A fényképezett községekben és Komáromban az 1848-49-es forradalom és szabdságharc valamint első világháborús hőseinek emléket állító obeliszkeken és szobrokon túl a szocializmusra jellemző és a rendszerváltás után emelt  monumentumok is láthatók.

Hősi emlékművek

1-8. kép Első és második világháborús emlékmű, Mechle Béla alkotása 1929-ből
9. kép A komáromi 5-ös lovas tüzérség első világháborús hőseinek emlékműve 
10. kép Az 1848-as komáromi csaták hőseinek emlékműve
11. kép 1849-es emléktábla
12. kép Az Aradi vértanúk terén felállított emlékmű
13. kép Részlet a Komáromi vár védőinek kopjafás emlékparkjából. Felállítás: 1983. március 15. Készítette: Cs. Kiss Ernő és Winkler József fafaragó
14. kép Első világháborús emlékmű. Zsákodi Csiszér János alkotásának felállítására 1931-ben került sor. A szobortalapzatra felvésték a hősi halottak neveit. Hogy biztosan minden név felkerüljön az emlékműre, a Komárommegyei Hírlap 1931 januárjában közzé tett egy listát, amely csapattestek szerint felsorolta az elesett katonákat, egyúttal kérték a lakosságot, hogy a névsort - ha szükséges - egészítsék ki. (http://komaromkatonai.blogspot.com/2013/10/az-i-vilaghaboru-hosi-halottainak.html)
15-16. Első világháborús emlékmű, 1930. szeptember 14., Sződy Szilárd műve
17. kép Második világháborús emlékmű, 1995
 
Dobi István emlékműve. Tar István szobrászművész alkotása
 

Felszabadulási emlékmű, 1975 

HU_MNL_OL_MF_Bakonybank_Bakonyszombathely_Rede_B_0051.jpg részlete

Bánki Donát-emlékmű

„A Bakonybánkon született Bánki Donát (1859 - 1922) gépészmérnök emlékét őrizze az itt látható víziturbina találmány”

HU_MNL_OL_MF_Bakonybank_Bakonyszombathely_Rede_B_0015.jpg és részlete
 
Jókai-emlékmű 
 
Szandai Sándor szobrát 1954-ben, az író halálának ötvenedik évfordulója alkalmából állították fel. 1971-ben térrendezés miatt  a tér jobb szélén állították újból fel.
 

Fortepan /FŐFOTO 215400.jpg

Tát: Trianoni emlékmű és Bányász emlékmű

A nemzeti összetartozás táti emlékhelye (Szervátiusz Tibor alkotása), 2013-ban állították fel.

Gere Ákos felvételei

Műemlékek

A műemlék (művészeti emlék) jogi meghatározás szerint olyan közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott műemléki érték, amelyet miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánítottak (2001. évi LXIV. tv. 7. § 15. pont). Lehet kiemelten védett vagy védett. Ennyi talán elég is a jogszabályokból. Az alábbiakban bemutatott szobrok, épületek nem mindegyike tartozik a jogszabályilag meghatározott műemléki kategóriába. Az 1985-ben fényképezett Komárom megyei településeken találunk erődöket, kastélyokat (ezek közül a bakonyszombathelyi és rédei kastély leégett), kúriákat, magtárakat. (A templomokat külön részben tárgyaltuk.)

Római kor

1. és 3. kép Római mérföldkő
2. kép Római lelet a kőtárból (sírkő)

Erődök, Komárom

Csillagerőd, épült 1850–1870 között
Téglalap alaprajzú, külső fallal épített erőd, mind a négy sarkán egy-egy bástyával. Három oldalán a falak belső oldalán több méter vastag sánc fut végig. A két déli bástya mindkét szárnyában, illetve a két északi bástya déli nyaktagjában oldalazó kazamaták találhatóak. A sáncok által határolt területen belül áll az erőd eredeti épülete, egy ovális alaprajzú „reduit” (belső erődítmény), amely az erőd bejárata felé nyitott. Az épület tetején földtöltés óvja a boltozatokat. A 19. század elején a már Csillagerődnek nevezett támpontot újból korszerűsítették, az akkori osztrák erődítési  elveknek megfelelően. Az erődítmény egyetlen ostromára az 1848–1849-es szabadságharcban került sor: az osztrák csapatok sikertelenül támadták. Csak a fegyverletétel után vonultak ki belőle a magyar honvédek. 1945-ig a katonaság kezelésében maradt. 1945 után először szükséglakások voltak benne, majd raktárak, nagykereskedés, gombatelep.

Igmándi erőd, épült: 19–20. század
U alakban megtört, tízszög alaprajzú erődítmény, melynek torokoldalán ötszög alaprajzú elővédmű található. Egyszintes, minden helyisége boltozott. A boltozott termek födémjeit is több méter vastag földtöltések óvják, melyek tetején löveghangárokat, keresztsáncokat, gyalogsági és tüzérségi lőállásokat alakítottak ki. Az erőd 1871–1877 között épült, az új osztrák erődítési elveknek megfelelően. 1945-ig kaszárnya, illetve raktár volt. Utána a Szovjetunióból, hadifogságból hazatért katonák gyűjtő- és vizsgálóhelye lett. Később szociális, kulturális, illetve ipari célra vették igénybe a kazamatáit. Jelenleg részben múzeumi, részben raktározási célokra használják a helységeit. 
 
Monostori erőd, épült: 19–20. század
Az erőd egy központi udvart körbevevő, szabálytalan, sokszög alaprajzú védművek egysége. Az erőd területén földalatti folyosókkal összeköttetésben álló önálló elemek találhatók: a
bejárat és parancsnoki épület, a keleti oldalazó féltorony, a pékség, a déli kaponier (fedett átjáró), a délnyugati sarokvédmű, a nyugati kaponier, az északnyugati sarokvédmű, a Dunai-bástya, a tiszti épület, a kórház, az istálló és a lőoktató terem. Az ezek által határolt nagyméretű belső udvar beépítetlen. Az erőd épületei egy, illetve négyszintesek, külső homlokzataik zömében szabálytalan sokszögűre kifaragott, de egymással pontosan érintkező faragott kő burkolatúak. A komáromi Homokhegyen az első erődítményt a napóleoni háborúk idején építették, majd az 1848–1849-es szabadságharc alatt egy háromszintes, kazamatázott vár építését kezdték el. 1850 és 1871 között egy új erődítményt emeltek, amelynek építése azonban nem fejeződött be. Az erőd felépülése után harci cselekményekben nem vett részt. Utászlaktanya és hadszertár volt, majd a második világháború után szovjet katonai raktár lett. Az 1970-es évek elejétől a Szovjet Déli Hadseregcsoport legnagyobb lőszerraktárává vált. Az erődöt szárazárok veszi körbe, melynek külső falában végig egy (néhol kétszintes) lőréses boltozott kazamata fut, ahonnan az árkot fedezni lehetett.
 

1. kép Az Igmándi erőd sánca, Térffy Gyula és a Szamos utca kereszteződése
2. kép Az Igmándi erőd keleti kapuja
 

Kastélyok, kúriák

Esterházy-kastély (Nagykastély) maradványa, Réde 
Az egykori kastélypark területén álló ún. Nagykastély középrizalitjának földszinti maradványa: a fal középtengelyében kosáríves záradékú kapunyílás, amit copf díszítésű kettősoszlopok által tartott, gazdag tagolású párkány zár le. Mellette kétoldalt egy-egy félköríves záradékú szoborfülke. A Nagykastélyt gróf Esterházy (I.) Imre lovastábornok építtette a 18. század második felében. 1947-ben leégett, maradványait 1952-ben lebontották, csak a középrizalit földszinti része maradt meg. 

 

1-2. kép Volt Bezerédy-kúria, ma községi könyvtár, Kossuth Lajos utca 
3-5. kép Az 1922-ben épült volt Stróbel-kastély ma COOP-áruház és Bánki Donát emlékszoba, Kossuth Lajos utca 
6-8. kép Volt vitéz Hunkár-kastély, ma óvoda és kultúrház
9-11. kép Az 1944-45-ben leégett bakonyszombathelyi Esterházy-kastély 
12-14. kép Kastélypark (?) 
16-18. kép A rédei Esterházy-kastély maradványa
19. kép A rédei Esterházy-kastély bejárata: Fekete-kapu
20-22. kép  Kastélypark 
 
Gyürky-kastély (Selye János Városi Kórház), Komárom-Szőny
Parkban, szabadon álló, U alaprajzú, háromszintes, manzárdtetős épület, íves kerti és főhomlokzati középrizalittal a középső szárny előtt. Belső terei síkfödémesek belső terek, a díszteremben stukkók látahtók. Az utcavonalon két, téglalap alaprajzú pavilon közötti kovácsoltvas kapun léphetünk be az előkertbe. Építtette gróf Gyürky Viktorné, báró Solymossy Irma Mária 1912–1913 között (építész: Ferdinand Fellner és Hans Hellmer). 1945-ig a család tulajdonában volt az épület, 1946-tól kórház. Belső tereit az új funkciónak megfelelően átalakították. Felújítva 1995-ben. A kórház alapítója Dr. Pataky László szülész-nőgyógyász főorvos volt. Minisztertanácsi határozat alapján 1946. február 8-án 45 belgyógyászati, 45 sebészeti, 30 szülészet-nőgyógyászati, 24 bőr- és nemibeteg, valamint 16 fertőző osztályos ággyal megkezdte működését. 1953–ban tanácsi kezelésbe került az intézet, s ekkor 40 ágyas gyermekosztállyal bővítették összesen 200 ágyas kórházzá.
 

1-3. A szőnyi Gyürky-kastély 
4. A volt kastély immár kórházként működik, 1947
5-14. Komárom Városi Tanács Egyesített Megelőző Intézményei, ma Selye János kórház 
16. kép A Tornyos villa 2005-ben. Fotó:Török Csaba
15. kép A Szúnyogvár
18-22. kép Az Eggenhoffer-kúria „átalakulásai”, Felszabadulás (Fő) utca 59. 
 

Lakóház, Réde

Intézőház (1879), később orvosi rendelő, szolgálati lakás, 2015-től a „Rédei 24 Fenyő” vadászati és természetrajzi gyűjtemény otthona, Kinizsi u. 38.

1. kép HU_MNL_OL_MF_Bakonybank_Bakonyszombathely_Rede_B_0070.jpg
2-3. kép HU_MNL_OL_MF_Bakonybank_Bakonyszombathely_Rede_B_0071.jpg és részlete

Magtárak

Bakonyszombathely
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, klasszicista sítlusú háromszintes magtárépület, mindkét végén felülkontyolt nyeregtetővel. Homlokzatai lábazattal, a földszint és az emelet között osztópárkánnyal és főpárkánnyal, a hosszoldal két végén rizalitszerűen három kváderes falsávval tagoltak. A bejárat feletti kőtáblán kronosztikonos felirat látható az építés idejével: 1834.

Komárom-Szőny
A raktárépület tervezésével Berényi Erzsébet bízta meg Fellner Jakabot 1759-ben. Az épület óriási méreténél fogva folyamatosan biztosította a gabona raktározását. A téglány alaprajzú, szabadon álló épület 38 x 14 m alapterületű és 13 m magas. Az északi és déli hosszabb homlokzatának keleti végén egy-egy pincelejárat, míg a középtengelyben egy-egy bejárat található. Az alapját kőből, a falait téglából építették. A falakat a sarkokon külön merevítő támok erősítik, illetve a nyugati oldalon középre is került egy támpillér. Az épület érdekessége, hogy oldalfalába egy római szarkofág előlapját falazták be. Jelenleg bútoráruház.
 
Tát
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, négyszintes, klasszicista nyeregtetős épület. Főhomlokzatán pilaszterekkel tagolt timpanonnal lezárt középrizalit, a bejárat feletti márványtáblán építési felirat. Fafödémekkel négy szintre osztott belső tér, eredeti tartószerkezetekkel és lépcsőkkel. Épült Andrássy József, a megye főispánja kezdeményezésére, közadakozásból, 1846-ban.
 

1-2. kép Magtár, épült: 1834-ben, Baross Gábor u. 19., 
3-4. kép Magtár, ma Magtár Bútoráruház
5-9. kép Az 1846-ban épült uradalmi magtár
10. Az 1768-ban épült szemináriumi (urasági) magtár
 

Utcai csorgó, Császár

HU_MNL_OL_MF_Császár 1-10_B_00297.jpg

Jézus-dombormű, Komárom, Vilt Tibor alkotása

Komárom, Bajcsy-Zsilinszky utca 25., volt Klapka György Általános Iskola, ma Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda
 
Az erődök, kastélyok, egyéb épületek leírásának forrása: Magyarország Műemlékjegyzéke. Sorozatszerkesztő Haris Andrea és Somorjay Sélysette. Szerkesztette Bardoly István és Haris Andrea. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006

Szabadidős helyszínek (szőlő, pincesor, vízpart, kemping)

Talán a szőlő nem feltétlenül a pihenés helyszíne, de a pincesor már igen, akárcsak a vízpart és a kemping. A képek szerint mind Császáron, mind Táton van pincesor, a maga kellemességeivel. Fürdő volt és van Komáromban, valamint a Duna parton, a szabadstrandon is lehetett 1985-ben fürdeni. Sajnos, a táti képek között nincsenek vízparti felvételek, így az ottani víziéletről nincs dokumentumunk...

Szőlő, pincesor

Az 1. képen érdekes látvány az egyre csökkenő magasságú fő- és melléképületek sora. A 2-3. képen látható présház felirata: MEGISZ-LAK P. G. 1975

1. kép A Kismajorba vezető út
2-3. kép Újszőlő
4. kép A legrégebbi pincesor a már átalakított présházakkal 1985-ben
5. kép Présházak, pincék

Vízpart, fürdő, kemping

1-2. kép Duna-part
3-5. kép Termálfürdő, Táncsics utca
6. kép A Monostori Duna-ág
7. kép A termálfürdő medencéje
8. kép ÁFÉSZ-étterem a Termál kemping mellett
9-10 kép Ifjúsági (Rüdiger) tó
11. kép Üdülőrészlet a koppánymonostori fenyvesben
12. kép Szabadstrand
13-14. kép Termálfürdő
15-16. kép Kemping
17. kép KOMÉP üdülő
18. kép A KEMPING étterem
19. kép Horgásztó

Temetők

1. kép HU_MNL_OL_MF_Bakonybank_Bakonyszombathely_Rede_B_0021.jpg Római katolikus temető
2. kép Római katolikus temető a ravatalozóval
3-6. kép Római katolikus temető
7. kép Római katolikus temető
8. kép Ravatalozó
9. kép Sírok a temetőben
10-12. kép A Tatai úti református temető
13. kép A táti temető halottasháza 2000-ben. Az átalakítás és a bővítés költségeinek felét Buseck testvérváros polgárai adományozták.