Emlékművek | Magyar Nemzeti Levéltár

Jelenlegi hely

Előző Következő

1 / 1

VISSZA A KIÁLLÍTÁS FŐOLDALÁRA

A szarajevói pisztolylövés eldördült, megkezdődtek a harcok. A háborúban elesett, eltűnt katonák emlékére hozzátartozók, családtagok, rokonok emlékműveket kezdtek állítani. Már másfél évvel az első világháború kitörése után, amikor egyre sűrűbben érkeztek haza a hősi halálról, eltűnésről szóló értesítések, felmerült a szervezett formában történő tisztelgés a hősök emléke előtt.

1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy tett javaslatot egy törvény elfogadására, hogy annak alapján minden település állítson emléket a világháborúban elesett hőseinek. E kezdeményezéssel azonosult gróf Tisza István miniszterelnök, aki beterjesztette a képviselőház elé a 1917. évi 8. törvénycikket. E törvény kimondja, hogy

"1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.

2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel."

1924 májusában a nemzetgyűlés törvénybe iktatta (az 1924. évi 14. törvénycikk) a hősi halottak emlékének megünneplését, és a Hősök Emlékünnepét, május utolsó vasárnapját a nemzeti ünnepek közé sorolta.

A galériát összeállította: Berényiné Kovács Gyöngyi

A dokumentumok előkészítésében közreműködött: Tóth Bence Péter

Jelzet:

MNL PML IV. 408-b 358/1925. 37. f.

Keletkezési hely:

Budapest

Keletkezési idő:

1924. február 15.

Megjegyzés:

A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság felhívása - A HEMOB egy, az első világháborúban elesett magyar katonák emlékének megörökítésére és ápolására felállított szervezet volt, mely valamikor 1914–1915 fordulója körül alakult. Koordináló szerepet töltött be, minden erejével a háborús kormány propagandájának, ideológiájának támogatására törekedett. Művészegyesületeket és szervezeteket szólított fel emlékművek tervezésére, pályázatokat hirdetett, mintakatalógusokat adott ki. Nemcsak a háborús emlékek koncepciójának kidolgozását, a megvalósítás társadalmi ellenőrzését vállalta magára, hanem a művek forgalmazását is. A HEMOB-nál több száz típustervből (szoborkatalógusból) választhattak a megrendelők.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 408-b 16302/1923. 2. f.

Keletkezési hely:

Monor

Keletkezési idő:

1923. január 24.

Megjegyzés:

Monori határozat emlékműről: A monori képviselő-testületi határozat szerint Kallós Endre szobrászművész 228. számú műve, amely két huszárt ábrázol, nyerte meg a bizottság tetszését. A mű magassága 3,5 méter. Terméskőből készült felállításának költsége 1.800.000 korona volt. Leírás: A községi szoborbizottságok feladata a hősi emlékmű megterveztetése, költségvetésének összeállítása, a szoboravató ünnepség megszervezése és a szobor környékén emlékpark létesítése volt. A szoborbizottságok igyekeztek lelkiismeret-furdalást, lokálpatriotizmust ébreszteni a lakosságban, emlékeztettek arra, hogy a környéken már minden falu lerótta kegyeletét a hősök előtt emlékműállítással.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 408-b 358/1925. 19. f.

Keletkezési hely:

Bia

Keletkezési idő:

1925. január 14.

Megjegyzés:

Főszolgabírói jelentés emlékművek állításáról: Biai járás főszolgabírájának jelentése - A HEMOB még a Pest megyei pátyi emlékmű felállítását elvégezte, ezután felbomlott.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 408-b 30402/1924. 2. f.

Keletkezési idő:

1924. május 17.

Megjegyzés:

Hozzájárulás szeszfőzde bevételéből: Szigetújfalu község képviselőtestületének határozata, miszerint a községnek, mint erkölcsi testületnek a községi szeszfőzdéből több mint 3.000.000 korona nyeresége lesz, melyet teljes egészében a szoboralapnak ajánlanak fel. A társadalmi egyesületek 8.000.000 koronát gyűjtöttek. A hősi emlékmű összesen mintegy 20.000.000 koronába került.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML V. 1030- CB-2 H16 1924-1927. 45. f.

Keletkezési idő:

1926. október 5.

Megjegyzés:

Emlékművek árai: A Képzőművészek és Iparművészek Országos Gazdasági Szövetsége felhívása az egyes emlékművek forma és méret szerinti kivitelezési költségével - A Képzőművészek és Iparművészek Országos Gazdasági Szövetsége vette át a HEMOB helyét. E szervezet közvetítette a műveket az egyes megrendelők számára, bonyolította a szerződéskötést, zsűrizést. Az irányítása alatt lévő Hősi Emlékművek Bíráló Bizottsága 1925-től jóváhagyta a terveket „…felfogásában nem a gyászt, hanem a hős lendületét kell éreztetni, vagyis a műnek lelkesítőnek kellett lennie.”

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML V. 1030- CB-2 H16 1924-1927. 45. f.

Keletkezési idő:

1926. szeptember 11.

Megjegyzés:

Dunaharaszti község meghívója: A Képzőművészek és Iparművészek Országos Gazdasági Szövetsége felhívásra a községek újból hozzáfogtak a szoboralap gyűjtéséhez. Dunaharaszti községben az ún. „Jól mulatni vágyó ifjak” elhatározták, hogy minden mulatságuk alkalmával magukra önkéntes adót rónak ki, s azt a hősi emlékmű felállításához adják, de így is csak néhány százezer korona gyűlt össze.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 449 -b. 1313/1926.15. f.

Keletkezési idő:

1925. december 2.

Megjegyzés:

Acsai hősök emlékének megörökítése: A lakosság két harangot közadakozásból vásárolt, mivel az előző „szégyeletes állapotban” volt. 1925-ben jégverés sújtotta a települést. A lakosság közmunkával új iskolát és vásári cédulaházat épített. Végül a jegyző a következő ígéretet tette az 1926. évi hősi áldozatok napjára közadakozásból: „Ha csak egy emléktábla lesz, de meg kell neki lennie.”

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML No

Keletkezési idő:

1924. szeptember 4.

Megjegyzés:

A ceglédi emlékmű megrendeléséről: Cegléden az oszlopzat megtartása mellett a szoboralakokra új pályázatot írtak ki. Horvay János szobrászművész alkotását nem vette át a község vezetősége, túl eredetinek tartották. A munkát végül Damkó József (Németpróna, 1872. okt. 15. – Bp., 1955. dec. 11.): szobrász és iparművész készítette el. Az Iparművészeti Iskolában Stróbl Alajos mesteriskolájában, majd a párizsi Julian Akadémián tanult. Éveket töltött Rómában. Sok középületünket díszítik naturalista stílusú, allegorikus szobrai (Parlament, Mezőgazdasági Múzeum, Széchenyi Fürdő stb). Ő mintázta 1909-ben II. Szilveszter pápa síremlékét (Róma). Az MNG huszonkét szobrát őrzi.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML IV. 408-b. 41859/1927. 4. f.

Keletkezési idő:

1927. augusztus 20.

Megjegyzés:

Pályaterv kiállítás: A Műcsarnokban hősi emlék pályaterv kiállítást rendeztek, a Pest megyei községek részvételével. A dokumentum átnézetet közöl arról, hogy kiknek küldték már szét a meghívót. 1926-ban Nagy Sándor festőművész kiállítást rendezett Gödöllőn a már elkészült hősi emlékek terveiből, vázlataiból. „Messze községek elöljáróságai, alföldi városok küldöttségei jönnek megszemlélni ezt a kiállítást, hiszen ma már minden község versenyzik, hogy mennél szebb hősi emléket állítson a háborúban elesett fiainak” – tudósított a korabeli sajtó.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

saját fénykép

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Ráckeve első világháborús emlékműve - „A magyar múlt megjelenítése” A sebesült katona mellett, gyakran nem a bajtársak, hanem a múlt és jelen harcainak folytonosságát bizonyítandó, történelmünk győztes katonái állnak. A katonaalak mellett Lehel vezért kürtjével ábrázolja. Gyakori volt az emlékműveknél az ország történetéből vett héroszok megjelenítése.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML XV. 14.

Keletkezési idő:

1931

Megjegyzés:

A ráckevei hősi emlékmű és környezete képeslapon.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML V. 171-b-3. 65. f.

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Kiskunlacházai szoborcsoport: A világháborúban elesett hősök emlékszobra - „Magyar család”- katona családjával. Pásztor János alkotása. A szomorú tekintetű leendő özvegy, és az édesapjára őszinte tekintettel felnéző kisgyermek a majdani második világháborús katona alakját eleveníti meg.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

Saját fénykép

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Bényei emlékmű: I-II. világháborús emlékmű Bényén - Harcba induló katonaalak. Pándi Kiss János bényei szobrászművész alkotása. A fiától búcsúzó idős parasztasszony alakjában az állítók önmaguk (halhatatlanságuk) megörökítésére törekedtek.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

Saját fénykép

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Dányi emlékmű: Hősök emlékműve Dányon - „Hős halála” Farkas Béla szobrászművész alkotása. A haldokló magyar katonát magához emelő Jézust ábrázoló hősi emlékmű a művész egyik késői műve. A szobrot az idő egy kissé már megviselte, a katona magyar címeres pajzsa előtt szorongatott kard pengéje már hiányzik.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

Saját fénykép

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Emlékmű Dunakeszin: Sebesült katonát ábrázoló emlékmű Dunakeszin - Pongrácz Sigfrid és Reichenberger József realista stílusú műve. Szoborcsoport, amely két részre bontható: egy magában álló sebesült katonára és az édesanyára (más feltételezések szerint Mária, Magyarország patrónája) két gyermekével. A sebesült katona a soha haza nem térő hőst, az utóbbi alakok a gyászoló özvegyet és árvákat ábrázolják. A katona jobb kezében zászlót és a kereszténységet jelképező keresztet tart. Lábainál tölgyfaágak hevernek. (A tölgyfa erőt fejez ki a művészetben.)

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

Saját fénykép

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Tápióbicskei szoborcsoport: Hősi emlékmű, Tápióbicske, Rákóczi u. 92. Katolikus templom kertje - A fentről presszionált szoborbizottságok rendre ragaszkodnak a hősies figurához. Többalakos, sebesülteket, haldoklókat, zászlót, fegyvert átvevő katonaalak. Kalotay Kreipel Ottó volt a mű megalkotója.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

Saját fénykép

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Turul szobor az elesettek emlékére: Első világháborús emlékmű, Perőcsény, Kossuth Lajos utca, templom alatti szikla - Az 1917-es törvény azért fontos, mert sokan trianoni emlékműként tartják számon a turult, holott egyáltalán nem az! Van egy-két trianoni turul is, de ez elenyésző, egyáltalán nem ez a jellemző, hanem a túlnyomó többségük az első világháborús hősöknek állít emléket az 1917-es törvény értelmében.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

MNL PML XV. 14. Dunaharaszti 3.

Keletkezési idő:

1934

Megjegyzés:

Képeslap a dunaharaszti emlékműről és a „Hősök ligétéről” - Földváry Aurél, az akkori főjegyző társadalmi mozgalmat indított el. A falu lakosai egyként sorakoztak fel a kezdeményezés mögé, amelynek eredményeképpen létrejött a község szívében az akkor “…országos viszonylatban is egyedülálló gyönyörű, virágdíszes Hősök-ligete…” A mai Eötvös utcától északra, a Vörösmarty utca és a vasút által határolt homokbányából kezdték feltölteni az ingoványt. Ezt követte a parkosítás, aminek keretében az 1914−18-as I. világháború haraszti hősi halottai mindegyikének emlékére egy-egy fát ültettek a tér útjai mentén és a fa elé ovális alakú, domború, zománcozott táblát helyeztek el. A táblán a hősi halott neve, születési és halálozási évszáma szerepelt. A liget elkészülte után a hősi emlékművet korábbi helyéről áthelyezték a Hősök terére.

Címkék:

I. világháború

Jelzet:

Saját fénykép

Keletkezési idő:

d.n.

Megjegyzés:

Gyömrői hősi liget: Gyömrői emlékmű - A főleg családi, baráti, ismerősi kezdeményezések hősi emlékművek felállítására általában az egyházi és síremlékszobrászat, illetve az Erzsébet királynő emlékére telepített ligetek, fasorok hagyományait folytatták. A hősi ligetekben, hősök kertjében annyi a fa, ahányan elestek vagy eltűntek. Gyömrőn kis kőoszlopokkal emlékeztek meg a hősi halottakról.

Címkék:

I. világháború