Részletes beszámoló a XV. Levéltári Napunkról
A XV. Levéltári Napunk rendezvényét tartottuk 2023. szeptember 26-án, melyet nagy érdeklődés övezett.
A megjelenteket Gusztiné Dr. Toronyi Judit levéltárigazgató köszöntötte. Elmondta, hogy az idei, immár XV. Levéltári Nap témája a családtörténet-kutatás. Kitért arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár küldetésnyilatkozatában fogalmazza meg azt a törekvését, hogy az őrizetében lévő írott nemzeti örökséget a nagyközönség számára megjelenítse és dokumentálja. Fontos feladatának tartja, hogy a levéltári anyagon keresztül alakítója legyen a nemzet, a kisebb és nagyobb helyi közösségek, valamint nem utolsósorban az egyes emberek azonosságtudatának. Az egyén számára az azonosságtudat, vagy identitás meghatározó eleme a családfa ismerete, aminek feltárásában a levéltáraknak kiemelkedő szerepe van. A kezdeti lépések természetesen az anyakönyvi kutatások, azonban a genealógiai kutatások ezzel nem érnek véget, hanem kiterjedhetnek a család társadalmi állapotának, foglalkozási, iskolázási viszonyainak, a helyi társadalomban betöltött szerepének vizsgálatára is. A levéltárnak jelentős szerepe van azoknak az írott forrásoknak a kutatók rendelkezésére bocsájtásában, amelyek a család történetének minél mélyebb és sokoldalúbb feltárására lehetőséget adnak.
Köszöntőjében elmondta azt is, hogy már több éves hagyományra tekint vissza a családtörténet-kutatást segítő előadás-sorozatunk, ahol a témában jártas levéltáros kollégák ismertetik a családfa-kutatás lépéseit az érdeklődők számára.
Természetesen a rendezvényen a bicentenáriumi évhez kapcsolódóan Madách és Petőfi életének Nógrád vármegyei kötődéséről is szó esett. Rokoni és baráti kapcsolatokra fókuszálva mutatták be az előadók, hogy a két kiemelkedő személyiség milyen emlékeket hagyott az utókornak a vármegyében, és Nógrád vármegye milyen szerepet játszott életükben, önazonosságuk kialakulásában.
Ezt követően Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke elmondta: a vármegyei önkormányzat és a levéltár több projektben is együttműködik. Mint fogalmazott, fontos számukra a megyei identitás erősítése, amely törekvésükben a levéltár vezetőségében és dolgozóiban is partnerre találnak. A vármegyei közgyűlés elnöke hozzátette: a nap témája, azaz a családfakutatás, ehhez a célkitűzéshez nagyon jól illeszkedik.
Skuczi Nándor azt is megosztotta az egybegyűltekkel, hogy már évekkel ezelőtt fontosnak tartotta, hogy Petőfi mellett Madách születésének 200. évfordulóját is méltó módon ünnepeljük meg. Éppen emiatt boldog, hogy törekvéseivel hozzájárulhatott ahhoz, hogy végül a vármegyei önkormányzat hivatala által előkészített, majd szűkebb hazánk két egyéni országgyűlési képviselője által jegyzett és benyújtott országgyűlési határozati javaslatot idén elfogadta a parlament.
Hangsúlyozta, hogy Nógrádban erkölcsi kötelességünk Madách emlékét őrizni, és átadni a fiataloknak, hogy mit nyújtott a Kárpát hazának, de az egész emberiségnek a művével, az Ember tragédiájával. Madách Imre öröksége, személye és szellemisége nem csupán nekünk, nógrádiaknak fontos, hanem minden magyar embernek – húzta alá Skuczi Nándor, aki arra is kitért, hogy a Nógrád Vármegyei Önkormányzat mindent elkövet azért, hogy a palóc emberek büszkék legyenek az örökségükre. Így például Mikszáthra, Madáchra, Balassira, Szondi Györgyre vagy épp a csodálatos természeti környezetre.
A vármegyei közgyűlés elnöke végül szót ejtett arról is, hogy a már említett országgyűlési határozat eredményei közé sorolható továbbá az is, hogy a kulturális kormányzat Madách Imre születésének bicentenáriumához kapcsolódva több rendezvényt is szervezett, illetve szervez. Ezek közül kiemelte a kormányzat által támogatott, a Rákóczi Szövetség és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésben megvalósuló, háromfordulós Madách 200 irodalmi vetélkedőt. Mint mondta, a megmérettetésre a Kárpát-medencei középiskolák háromtagú csapatai szeptember 30-ig még jelentkezhetnek, míg a verseny döntője október 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban zajlik majd le.
Ezután az előadások következtek.
Lipthay Endre, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa A Lipthay család történetének kutatási lehetőségei a források tükrében címmel tartott előadást.
A Lipthay család ősi nemesi család, nevezetes családtagok voltak Lipthay István Szécsény várának helyettes kapitánya (1660), Lipthay Antal báró (1745-1800), altábornagy, a bárói ág alapítója. Talán legismertebb családtag Szécsényből báró Lipthay Béla, aki Lovrinban (Erdély) született 1892. május 28-án. Édesapja báró Lipthay Frigyes, a magyar főrendiház örökös tagja, édesanyja szárhegyi gróf Lázár-Bors Margit, országosan elismert nyúltenyésztő volt. Felesége szerémi hercegnő, Odescalchi Eugenie (1898-1985), akivel 1918-ban kötött házasságot.
Az előadásban a kisfaludi és lubellei Lipthay család történetének eddigi kutatási eredményei kerültek bemutatásra, különös tekintettel Nagy Iván munkásságára és a 19-20 századi forrásokra. Emellett felvázolásra kerültek a családtörténetnek, a családfákon túlmutató, modern szaktudományos megközelítés irányait és tematikáját tekintetbe vevő tovább lehetőségei is.
Ezután Kovács Krisztián levéltáros MNL Nógrád Vármegyei Levéltára Egy nógrádi köznemesi család felemelkedése és hanyatlása - A Ráday família históriája című előadást hallgathattuk meg.
Az előadó a Ráday család 13. századtól nyomon követhető felemelkedését és hanyatlását mutatta be. Miként emelkedtek a várjobbágyságból a néhány faluval rendelkező nemesség -, majd jó házassági kapcsolataik révén a nagybirtokos köznemesség-, végül pedig az arisztokrácia soraiba, melynek anyagi terhei egyben meg is pecsételték a família sorsát a 19. század első harmadában.
A Pest vármegyei Ráda községből eredő család a 13. század közepén a várjobbágyság soraiból a köznemességbe emelkedvén, már kezdetben több ágra szakadt; egyes hajtásai kisnemesként egy-egy részt birtokolván a névadó jószágból. Házassági stratégiájának köszönhetően a 14-16. század folyamán egyre szélesebb körben igyekezett kapcsolatokat kiépíteni Pest vármegye területén, egészen a 16. század közepi oszmán térhódításig. Ezután a család képviselői előbb Heves vármegyébe – Eger várába húzódva – igyekeztek birtokaik sorsát szemmel tartani; majd innen, nógrádi eredetű (ludányi Bay) családba házasodva még északabbra kerültek a viszonylagos nyugodtabb Ipoly menti végekre. Ráday I. András volt az, aki a 17. század első felében birtokszerzéseivel megteremtette a család 18. század első feléig fokozatosan növekvő birtokállományát. Az oszmánok elleni felszabadító harcok a Ráday birtokokat sem kímélték. Ráday I. Pálnak szinte a semmiből kellett életet lehelni a család birtokaiba a 18. század legelején. A Rákóczi szabadságharc után megkezdődhetett a családi gazdaság konszolidálása, melyben nagy szerepe volt Pál feleségének Kajali Klárának. Pál, majd még inkább fia, I. Gedeon a 18. század közepére már a Kajali hozományként a családhoz került Pécelt tette meg családi rezidenciának, jelentős könyvtárat hozva létre az itteni kastélyban. I. Gedeon fia, II. Gedeon szerezte meg II. József türelmi rendelet után a családnak a bárói majd grófi címet. Az arisztokrata lét ugyanakkor jelentős anyagi áldozatokat is kívánt. A 18. század végére, de még inkább a 19. század elejére megszaporodott hitelek, az erőn felül fenntartott gazdasági alkalmazottak nagyszámú köre, a birtokok egy jó részének nem saját kezelésben tartása, mind hozzájárultak a család 19. század ’30-as éveire megfigyelhető hanyatlásához. Mindezt tetézte a családi birtokállomány négy felé törése III. Pál (II. Gedeon fia) halála után, majd a 19. század közepén-második felében a családi központok (Ludány, Pécel) elvesztése, amely végleg megpecsételte az 1937-ben fiágon kihalt család sorsát.
Szepessyné Dr. Judik Dorottya főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltára Családi gyűjtemények Beniczkytől Szontaghig - Hungarikakincsek a szlovákiai levéltárakban előadásában elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltára prioritásai közé tartozik a külföldi közgyűjteményekben a Nógrád vármegyei vonatkozású családi gyűjtemények, egyes családi iratok kutatása és feltárása. Így került elő a Besztercebányai Állami Levéltár anyagából a nógrádi kötődéssel is bíró Szontagh család anyaga, illetve a Beniczky család történetére vonatkozó iratok. Ennek kapcsán az előadásban először a szlovákiai levéltári rendszer, illetve az online is kutatható szlovák digitális gyűjtemények kerültek ismertetésre. Ezt követően a Madách-családhoz több szállal kötődő Szontagh- és Beniczky családokra vonatkozó, kevésbé ismert iratokat mutatta be.
Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi docens, Miskolci Egyetem Madách Imre kapcsolati hálója, barátságai című előadásában Madách Imre kapcsolati hálóját, ezen belül a levelezéséből feltáruló baráti kötődéseit vizsgálta meg a hálózati elemzés módszertanának segítségével. A levélszövegekből feltárultak gyermek- és felnőttkori barátságai, a nyelvészeti (szociopragmatikai) módszerrel végzett szövegelemzés során pedig kiderül, hogy nyelvi szinten is lehet igazolni a szoros kötődéseit és a távolabbi kapcsolatait, s ezek hatását életére. Eközben kirajzolódott Madách Imre személyiségének néhány jellegzetes vonása, s érzékelhetővé vált, hogy milyen ember, milyen barát volt Madách Imre. Az előadásban több olyan személyről is szó esett, aki Nógrádhoz kötődik, így nemcsak Madách Imre élettörténete kerül fókuszba, hanem az életeseményekkel kapcsolatban a XIX. század közepének Nógrád vármegyei vonatkozásai, a politikai és a kulturális események és azok szereplői is megjelentek. Szó esett az egyetemi évek ismeretségeiből a legszorosabb barátságról, a gróf Lónyay Menyhérthez, a későbbi miniszterelnökhöz fűződő viszonyáról. Szontagh Pál, a későbbi jegyző, szolgabíró, országgyűlési követ az egyik legfontosabb baráti szereplő Madách Imre életében. Az előadásban előkerült a Balassagyarmaton született genealógussal, Nagy Ivánnal történő levélváltás. A Tragédia kapcsán az Arany Jánoshoz fűződő viszonyt is megemlítem. A drámai költemény ismertté válása után további baráti kapcsolatok rajzolódtak ki Madách életében: szólt a Jámbor Pállal, a Bérczy Károllyal, a Szász Károllyal folytatott levelezésről, az ebből rekonstruálható kapcsolatról. Az előadásban megemlékeztt Lisznyai Damó Kálmánról, Madách Imre barátjáról, a nógrádi költőről, aki szintén ebben az évben lenne 200 éves.
Sebestyénné Batta Ágnes levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltára Petőfi nógrádi barátairól szólva elmondta, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára emlékezve igyekeztünk összegyűjteni a levéltárunkban fellelhető dokumentumokat, amelyek itteni kapcsolati hálójára vonatkoznak.
Petőfi kétszer járt a történelmi Nógrád vármegye területén: 1845-ben és 1847-ben, erről az Útirajzokban és az Úti jegyzetekben számolt be. Mindkét alkalommal meglátogatta ismerőseit, és új barátokra is szert tett. Losoncon Steller Antal ügyvédnél, és annak lakótársánál, Karády Ignácnál vendégeskedett. Steller a későbbiekben tizenkét éven át Nógrád vármegye tiszti főügyésze volt, Karády Ignác pedig a Kossuth-gyerekek nevelőjeként vált ismertté.
Két „múzsához”, Plachy Vilmához és Weisz Rozáliához Petőfi verset is írt itt-tartózkodása alatt (P…y Vilma kisasszonyhoz, és A varróleány címmel). Az előadás ismertette a további életükre vonatkozó, eddig fellelt információkat.
Az előadás végén szót ejtett Petőfi táblabírói címéről, és Lisznyai Damó Kálmán költőről, aki Nógrádban valószínűleg beterjesztette a javaslatot a nemesi közgyűlésnek.
A rendezvény ideje alatt megtekinthető volt családtörténeti kamarakiállításunk, melyben látható volt 1609. évi nemességet adományozó oklevél II. Mátyástól, és Petőfi Sándor Nógrád vármegyei táblabírói kinevezése is 1847-ből.
A Nógrád Vármegyei Hírlap online tudósítása rendezvényünkről:
A rendezvény köszöntői meghallgathatóak a Nógrád Vármegyei Hírlap podcastjén:
Új hozzászólás