A spanyolnátha áldozatai

Bojtos Gábor

 

A spanyolnátha Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

 

Adatbázisunkban felsoroltuk az összes influenzával és spanyolnáthával kapcsolatos haláleseteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy listánk teljes lenne, mivel a halálokok megnevezése nem volt sem pontos, sem következetes. Számos elnevezést használtak az orvosok, egy településen belül akár hatféleképpen titulálták ugyanazt a betegséget: spanyol betegség, spanyolnátha, spanyolkór, spanyolláz, spanyoljárvány, spanyolos tüdőlob. Az első világháború végén kitört pusztító influenzajárvány leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás és a mellhártyagyulladás voltak. Az ezen elnevezéssel illetett halálokokat  azonban nem vettük fel a listánkba, hiszen pontosításra nem volt lehetőségünk. Néhány példával illusztrálva a fenti dilemmát: pl. Oppenheim Ottóné Ochs Leopoldina (Szolnok, halotti anyakönyv, 696/1918.), Sugár Lajosné Medgyessy Edit (uo. 1031/1918.) és Dr. Szabó Lajos (uo. 39/1919.) esetében is a sajtó a spanyol betegség áldozatairól írt, míg az anyakönyvben mindhárom esetben tüdőlobot tüntettek fel a halálozás okaként. A tiszakürti Léderer-féle uradalomban elhunyt 16 orosz hadifogoly anyakönyvi bejegyzésében tüdőlob szerepel, míg az iratok spanyol betegséget említenek.
Három települést ki kell emelnünk: Törökszentmiklóson már 1918 áprilisában megjelent az influenza az anyakönyvekben (is), Jászalsószentgyörgyön 1922 áprilisában, Újszászon pedig még 1922 szeptemberében is spanyollázat, illetve influenzát jegyeztek be a halál okaként.
Számos településen – legalábbis az anyakönyvek szerint – nem volt halálos áldozata az influenzának: Alattyán, Csépa, Jánoshida, Jászszentandrás, Kuncsorba, Pusztamonostor, Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszavárkony, Vezseny.


Elnevezése és eredete:

Az influenzavírus ezen genetikai változata nem Spanyolországból származott – ez biztosnak mondható. Spanyolország azonban semleges maradt a világháborúban, így nem léptettek életbe a hadviselt országok mindegyikére jellemző szigorú cenzúraszabályokat. A gyorsan terjedő betegségről a sajtó szabadon számolhatott be. Az országban egyébként „francia influenzának” vagy „nápolyi katonának” nevezték a betegséget.
A szakértők még ma sem tudják, honnan származik a több hullámban „támadó” járvány. Az azonban megállapítható, hogy „a háború óriási Petri-csészévé változtatta a világot, amelyben a vírus szabadon terjedhetett és fejlődhetett”.


Lefolyása:

A betegség lázzal, fejfájással és végtagfájdalommal jelentkezett, szövődményeként igen gyakran tüdőgyulladás és légzési elégtelenség lépett fel.


Intézkedések:

Mint minden járvány esetében, most is a karantén, a hatósági elkülönítés, a nyilvános helyek látogatásának tilalma és mindenféle csoportosulás betiltása látszott célravezetőnek.
1918 októberében Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja körrendeletet bocsájtott ki, amelyben a következő rendelkezések megtételére utasította az elöljáróságokat a „rohamosan terjedő” spanyol betegséggel kapcsolatban: tanintézetek, mozik, színházak bezárása, táncmulatságok és nyilvános előadások betiltása, nagyobb lakodalmak megtartásának mellőzése, vasúti utazás kerülése. Azaz: figyelmeztették a lakosságot, hogy maradjanak távol a nyilvános helyektől és gondoskodjanak a tiszta környezetről, a fertőtlenítésről, a megfelelő higiéniai körülményekről. A rendelet kiemelte az orvosi jelenlét, a közélelmezés fontosságát is.


Áldozatok száma:

Csak becsülni lehet – világszerte 20 és 100 millió fő közé teszik az influenza következtében elhunytak számát.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1666 fő esett áldozatul a járványnak.

 

A vármegye települései közül – az 1910-es népszámlálás adatait figyelembe véve és arányosítva – Besenyszög, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Tószeg, Törökszentmiklós és Újszász voltak a legérintettebbek.
A diagram alapján megállapíthatjuk, hogy októberben és novemberben tetőzött a járvány, majd decembertől kezdve egyre kevesebb áldozatot követelt. 1920 elején ismét megjelent és pusztított a vármegyében, ám ekkor már enyhébb lefolyásúnak bizonyult a spanyolnátha.

 

A járvány következtében több nő hunyt el, mint férfi, és nagyon magas volt a mortalitási arány a fiatalabb korosztályokban. A 20-40 éves korosztály veszteségeit e járvány egyedi jellemzőjének mondhatjuk. Egészségügyi szakértők szerint az idősebb felnőttek részleges védelmet kaptak az 1889-1890-es influenzajárvány, az úgynevezett „orosz influenza” miatt.

 

Források:

 

001-004 MNL JNSzML IV.417. A tiszai felső járás főszolgabírájának iratai, 4637/1918.

005 vármegyei főorvos jelentése I. 10/1919. mmgy Alispáni bizalmas iratai 35. d. szeptember,Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai

006-008 MNL JNSzML IV.411. I.10/1919. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai, Vármegyei tiszti főorvos havi jelentései, 1918. október

009-011 MNL JNSzML IV.411. I.10/1919. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai, Vármegyei tiszti főorvos havi jelentései, 1918. november

012-013 MNL JNSzML IV.411. I.10/1919. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai, Vármegyei tiszti főorvos havi jelentései, 1918. december

014-019 Haladás cikkek

 

Irodalom:


Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten. Budapesti Negyed, 2009/2. 208-232.

Major Zénó: Adalékok az 1918-as bajai spanyolnátha járványhoz. Múltbanéző. Az MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára elektronikus folyóirata 3. 2011.

Vincze János Farkas: Az 1918-19. évi spanyolnátha-járvány Jász-Nagykun-Szolnok vármegye középiskoláiban. In: Gutta cavat lapidem. Az esőcsepp kivájja a követ. Hallgatói tanulmányok a neveléstörténet tárgyköréből. A Kiss Áron Neveléstörténeti Tehetségműhely publikációi. Szerk. Fizel Natasa. Szeged, 2016. 84-108.

https://www.bbc.co.uk/programmes/b0blmn5l

https://www.youtube.com/watch?v=U6Ccdk5wPvk

https://index.hu/tudomany/2018/03/10/szaz_eve_tort_ki_a_jarvany_amiben_tobben_haltak_meg_mint_a_xx._szazad_haboruiban/

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_marcius_11_a_spanyolnatha_elindul_vilagpusztito_utjara/

 

Szakmai előadások:

https://www.youtube.com/watch?v=38JCXQivcjg