MAGYARÓVÁR 95 éve lett rendezett tanácsú város. A hónap dokumentuma.

2016.01.21.

Az 1354-től kiváltságos mezővárost Magyaróvárt, 1872-ben az országos községrendezés során, nagyközséggé minősítették. A település várossá alakulásának igénye 1918-ban merült fel, a Hirtenbergi Tölténygyár kezdeményezésére. Magyaróvár község képviselőtestülete július 6-án tárgyalta az ügyet. A kérdés megosztotta a képviselőket: voltak, akik a várossá válást csak a Mosonnal történő egyesülés után tudták elképzelni; mások viszont önállóan. Anda Gyula képviselőtestületi tag például indítványozta: „A képviselőtestület lelkesen kimondja, hogy Magyaróvár nagyközségnek rendezett tanácsú várossá átalakulását szükségesnek és sürgősnek tartja.”  Jóváhagyás céljából folyamodtak Moson vármegye közgyűléséhez is, és elképzelésüket felterjesztették a belügyminisztériumba. Érveik között szerepelt az is, hogy Magyaróváron működött az ország legrégibb gazdasági főiskolája, öt országos kísérleti állomásnak adott otthont a település, valamint kegyesrendi főgimnáziummal, polgári leányiskolával, járásbírósággal, adóhivatallal, takarékpénztárral rendelkezett. Továbbá főhercegi uradalmi központ is működött a településen és itt épült fel az ország legnagyobb lőporgyára, amely 13000 munkást foglalkoztatott.

A proletárdiktatúra idején, 1919 májusában határoztak arról, hogy a megyeszékhelyként funkcionáló Magyaróvár rangját emeljék. Ezen rendelkezést azonban, az 1919 augusztusi eseményeket követően, törvénytelennek nyilvánították.

            Konkrét lépéseket 1920 őszén tettek az ügy érdekében. Többek között a mezőgazdasági kamarák területi szervezése, illetve központjainak kijelölése miatt Moson vármegye és Magyaróvár község küldöttséget indított Dr. Réthey Ferenc főispán vezetésével a belügyminiszterhez. A tárgyalásokon szó esett a nagyközség várossá történő minősítéséről is, amely ötletet támogatásra méltónak találtak a minisztériumban.  A Mosonvármegye karácsonyi száma már örömhírként közölte, hogy a belügyminiszter engedélyezte Magyaróvár rendezett tanácsú várossá való szervezését.

            A nagyközség képviselőtestülete utolsó ülését 1921. január 5-én tartotta meg, értekezlet minőségben. Ezt követően 1921. január 22-én már Magyaróvár rendezett tanácsú város elöljárói gyűltek össze, és ideiglenesen Proszonits Istvánt, korábbi főjegyzőt választották meg polgármesternek. Városvezetői funkciójában 1921 áprilisában erősítették meg, munkáját pedig 43 virilis és 43 választott képviselő segítette.

            Magyaróvár számára számos előnnyel járt a városi rang megszerzése: saját szabályrendeletet alkothatott; a közgyűlés, valamint a városvezetés egyenértékűvé válhatott a járási főszolgabírósággal; gazdasági- és mérnöki hivatalt, illetve helyi közlekedési vállalatot alapíthatott. Az önkéntes és gyári tűzoltóságot hivatásossá szervezhették, a megszűnt állami lőporgyár területén pedig, megindulhatott a magángyárak működése. Ez volt az alapja annak, hogy  Magyaróvár, majd Mosonmagyaróvár iparvárossá válhatott.

Nem szabad elfelejtenünk azon tisztviselők áldozatos tevékenységét sem, akik a várossá válás előkészítő munkájában részt vettek: Hegyi Gyula főispán, Anda Gyula és Ruff Andor képviselők, Götz Ferenc utolsó városbíró és Proszonits István. Az ő érdemük elsősorban az, hogy 95 évvel ezelőtt Magyaróvár elindulhatott egy komoly fejlődési úton.

 Beregszászi Balázs

 

Utolsó frissítés:

2019.08.07.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges