V. B. 184. A Gyulai Községi Polgári Fiúiskola Iskolaszékének iratai 1876–1939

Az 1868. évi XXXVIII. tc. elrendelte az általános tankötelezettséget, és részletesen intézkedett a népiskolai közoktatásról. A népoktatási intézmények közvetlenül a község hatósága alá tartoztak. A község e hatóságát az általa választott iskolaszék által gyakorolta. A községi iskolaszék szervezetét, működését és ügyrendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályrendelettel állapította meg.
           
A közoktatásról 1876-ban újabb törvény – XXVIII. tc., a népiskolai hatóságokról – született, amely értelmében minden megye egy-egy tankerületet képezett, élén a tanfelügyelővel. A tanfelügyelő tagja volt az 1876. évi VI. tc-vel létrehozott megyei közigazgatási bizottságnak. A törvény részletesen szabályozta a bizottság oktatásüggyel kapcsolatos teendőit, így a népiskolák feletti felügyeletet is.

Az iskolaszékeknek legalább öt, a községi képviselő-testület által választott tagja volt, rajtuk kívül minden helybeli hitfelekezet lelkésze, az iskola (iskolák) tanárainak képviselője (15 tanító után kettő, harminc után három) vett részt az üléseken hozzászólási és szavazati joggal. Megbízatása három évre szólt. Az iskolaszék szótöbbséggel választott saját kebeléből elnököt, jegyzőt, gondnokot. Havonta ülést tartott, amelyről jegyzőkönyv készült. Az iskolaszék feladatai közé tartozott: tanítók megválasztása, iskolalátogatások, iskolai mulasztások ellenőrzése, tandíjügyekben döntés, az iskolai törvények pontos betartásának felügyelete, az iskolai alap kezelése, az iskolaépület és a taneszközök megfelelő állapotának ellenőrzése. Az iskolaszék fegyelmi ügyekben elsőfokú bíróságot képezett. Évente jelentést tett a községnek és a megyei tanfelügyelőnek.

Gyulán 1874. júliusában alapították meg a községi polgári fiúiskolát, és augusztus 2-án alakították meg – Ambrus Lajos elnökletével – az iskolaszéket. Az akkor 31 tagú testület felügyelete alá tartoztak a város tanyai iskolái és az óvodák is. A községi iskolaszék – amelynek működéséről az évente kiadott polgármesteri zárjelentésekből is tájékozódhatunk – 1907-ig állt fenn. Megszűnésének oka az volt, hogy 1903-ban megnyílt a gyulai római katolikus gimnázium, amely – egy időre – szükségtelenné tette a polgári iskolát. Néhány év után azonban a város társadalma részéről igény jelentkezett a polgári újraindítására. Egy 1912-ben megindult kezdeményezést a világháború kitörése hiúsított meg. A háborút követően, 1920-ban a Gyulai Általános Ipartestület nyitott egy társulati fiú polgári iskolát, amely éveken át délutánonként, kölcsöntantermekben működött. 1928-ban a város átvette az intézményt az ipartestülettől és elhatározta, hogy új iskolaépületet emeltet neki. Az alapkövet 1929. április 27-én tették le, az avatásra – gróf Klebersberg Kunó közoktatásügyi miniszter jelenlétében – 1930. február 24-én került sor. 1928. július 1-jével újraszervezték az iskolaszéket is.

A fond anyaga iskolaszéki jegyzőkönyvekből és jegyzőkönyvi kivonatokból, egy 1895. évi iskolai rendtartásból, valamint egy könyvtári leltárból áll. Jogelődje és jogutódja nincs.

1 doboz – 0,12 fm

 1. d. Iskolaszéki jegyzőkönyvek és       1876–1889
  jegyzőkönyvi kivonatok       1928–1939
  Iskolai rendtartás       1895
  Könyvleltár       é. n.