V. B. 179. Gyula Város Házipénztári Hivatalának iratai 1925–1950

Az 1871. évi XVIII. tc. kimondta, hogy a községek pénzgazdálkodását a megyei törvényhatóság által jóváhagyott helyi szabályrendelet alapján kell végezni. Az 1886. évi XXII. tc. úgy intézkedett, hogy a pénztári kezelés és számvitel módját a belügyminiszter által megállapított irányelvek és a községek sajátos viszonyainak tekintetbe vételével a törvényhatósági szabályrendelet szögezi le.

Gyula város 1873. évi szabályrendelete értelmében a pénztári tisztség két önálló hivatalra oszlott: az egyik a város összes pénztárát kezelte, a másik az állami adót és a honvéd laktanya pénztárát. A pénztárnokoknak biztosíték gyanánt bizonyos nagyságú pénzösszeget kellett letétbe helyezniük.

Az 1910-ben jóváhagyott szabályrendelet szerint a pénztárnok az ellenőrrel együtt beszedte az összes állami adót, a vármegyei és községi pótadókat, a vízszabályozási költségeket, a város közjövedelmeit képező bevételeket, illetékeket és egyéb közadók módjára behajtandó adósságokat, kezelte a városi hatóság felügyelete és rendelkezése alatt álló pénztárak, alapok, alapítványok vagyonához tartozó pénzeket, értékeket, valamint teljesítette a minden egyéb pénztárra vonatkozó bevételeket és kiadásokat. A pénztárnok vezette a főnaplót, amelybe valamennyi bevételt és kiadást bejegyzett. A szaknaplókat és a napi jegyzéseket az ellenőr és a pénztári tiszt vezette. A pénztári ellenőr a bevételek és kiadások feletti ellenőrzést is gyakorolta. A pénztári tiszt vezette az ügykörébe utalt naplókat, minden pénztárhoz érkező utalvány jegyzékét, a postán érkező pénzek nyilvántartását, a város adósságterheinek törlesztését, a községi pótadó, a közmunka és a megyei útadó beszedési naplót. Havonta kiosztotta a város szegényei részére folyósított segélyeket.

A fond anyaga kötetekből áll. Jogutódja: XXIII. 4. Gyula Városi Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya iratai.

84 kötet – 1,80 fm