V. B. 173. Gyula város polgármesterének iratai 1882–1950

Az 1870. évi XLII. tc. a polgármestert a város első tisztviselőjévé tette. Gyula rendezett tanácsú város 1873. évi szabályrendelete – amelyet az 1871. évi községi törvény (XVIII. tc.) alapján állítottak össze – a következőképpen határozta meg hatáskörét: elnöke a városi tanácsnak, a képviselő-testületnek, az árvaszéknek, amelyeknek tanácskozásait vezeti. Felügyel a törvények, a felsőbb – főispáni, alispáni – utasítások, valamint a városi szabályrendeletek betartására. Mint a közigazgatás vezetője eljár az adó-, ipar- és katonai ügyekben, újoncozás és általában minden olyan esetben, amelyet a törvény, a felsőbb hatóság, a városi közgyűlés vagy a tanács előír számára. Őrzi a város pecsétjét, amellyel okmányokat hitelesít. Ellenőrzi a községi vagyont, a pénztárakat. Felügyel a községi rendre, a közbiztonságra, az iskola-, egészség- és szegényügyre, a községi utakra és közlekedési eszközökre. Peres és peren kívüli ügyekben a hatóságok előtt képviseli a várost. Ellenőrzi az állami, megyei és városi adók pontos behajtását. Elősegíti a himlőoltás elvégzését. Felfogadja és adott esetben elbocsátja a városi szolgaszemélyzetet. Mint az árvaszék elnöke, felügyel az árvaügyek lelkiismeretes kezelésére.

A közigazgatási feladatok szaporodásával tovább bővült feladatköre. A város 1910. évi szervezési szabályrendelete részletesen rögzítette ezeket: elnöki feladatot lát el az állandó és központi választmánynál, valamint a képviselő-testület által választott bizottságoknál. Kitűzi a rendes és rendkívüli, a választmányi és a tanácsülések határidejét. A városi pénztárakat a főügyész a számvevők és egy jegyző jelenlétében negyedévenként megvizsgálja. Adott esetben fegyelmi vizsgálatot indít és ítélkezik. Elrendeli a tan- és kisdedóvásra kötelezett gyermekek összeírását. Engedélyt ad – a színügyi bizottság véleményének meghallgatásával – színházi előadások tartására, kirendeli a beteg, vagy szabadságon lévő tisztviselők helyetteseit. Kijelöli – az 1883. évi XX. tc. 2. paragrafusa alapján – az önálló vadászterületeket. Utalványozza és a számvevőség által nyilvántartja a közgyűlés vagy a tanács döntései értelmében jóváhagyott szerződések kiadásait. A költségvetésben megállapított tételek utalványozását engedélyezi.

A polgármester minden év első közgyűlésére jelentést állított össze a város előző évi gazdasági- és pénzügyeiről, a különféle alapokról és alapítványokról, a hivatal ügymenetéről, az általa tett intézkedésekről és az előfordult jelentősebb eseményekről. Ezek a jelentések a polgármesteri, illetve tanácsi iratanyagban találhatók meg, egy részük pedig nyomtatásban is megjelent (1891–1903).

Az 1929. évi, a közigazgatás rendezéséről szóló XXX. tc. megszüntette a rendezett tanácsú városi szervezetet, helyette megyei városi szervezetet írt elő. A törvény 44. paragrafusa kimondta, hogy azokban az ügyekben, amelyek addig a tanács hatáskörébe tartoztak, a polgármester egyéni hatóságként határoz és intézkedik. Feladatait a főjegyző és a városi tanácsnokok segítségével látja el.

A második világháborút követően a 14/1945. M. E. sz. rendelet intézkedett a közigazgatás újraszervezéséről. Eszerint a háború utáni rendkívüli helyzetben az ideiglenes kormány csak fokozatosan tudta az államszervezetet helyreállítani, így a helyi önkormányzatoknak önállóan és a maguk erejéből kellett gondoskodni az igazgatási szervek létrehozásáról és működésük biztosításáról. Az 1030/1945. M. E. sz. rendelet részletesen intézkedett a közigazgatás megszervezéséről. Első paragrafusa szerint minden megyei városban meg kell alakítani a képviselő-testületet, amely megválasztja az önkormányzati tisztviselőket az 1938. szeptember 1-jén fennállt rendelkezések szerint (az 1886. évi XXII. tc. és az 1929. évi XXX. tc. alapján). A rendelet kimondta, hogy a törvényhatósági és megyei jogú városokban újra fel kell állítani a tanácsokat, amelyek hatásköre minden olyan ügyben helyreáll, amelyet az 1929. évi XXX. tc. 44. paragrafusa a polgármester hatáskörébe utalt. A városi tanács a polgármester tanácsadó testülete, a városi közigazgatás végrehajtó közege és egyben önálló közigazgatási hatóság is minden olyan ügyben, amelyet a törvények és szabályrendeletek első vagy másodfokon hatáskörébe utalnak. Gyulán 1945. november 10-én – a polgármester 15722/1945. sz. határozatával alakult meg a városi tanács, amely hetente tartotta üléseit.

A polgármesteri hivatalhoz érkező iratok iktatása az 5500/1929. M. E. sz. rendelet 15–30 paragrafusa alapján történt. A helyi ügykezelési szabályrendeletet 24.220/1929. sz. alatt adta ki Gyula városa. Az általános vagy városi iktatóhoz tartoztak az ipari, illetőségi, állampolgársági, kórházi, iskolai, városgazdálkodási, építési, pénz- és adóügyek. Az iktató hivatalnok vezette az elnöki iratok iktatókönyvét is. A bizalmas iratok iktatása a polgármester vagy helyettesének feladata volt. Külön iktatóval rendelkezett a városi árvaszék, a községi bíróság és a községi büntetőbíróság. 1929-től alapszámos iktatást vezettek be a közigazgatási iratok iktatására, így az iktató- és mutatókönyvek mellett sortárkönyveket is vezettek.

Az a) állag az 1945–1950 között keletkezett tanácsülési jegyzőkönyveket tartalmazza. A jegyzőkönyvek a jelenlévők névsorán kívül a tárgyalt ügyek iktatószámát tartalmazzák. Segédlete nincs.

A b) állag elnöki iratait iktatókönyvek segítségével lehet kutatni. Mutatókönyvből egy maradt meg.

A c) állag elnöki bizalmas iratai segédkönyvek hiányában átnézéssel kutathatók.

A d) állag közigazgatási iratai a város vezetésének, az ipari, kereskedelmi, kulturális, sport, oktatási, szegénygondozási, egyéb szociális, egyesületi, német származásúak munkaszolgálati, kitelepítési ügyeinek dokumentumait foglalják magukba.

Az e) állagban az első és a második világháborúhoz kapcsolódó katonai családi segély és hadigondozási ügyek iratai találhatók. A segélytörzskönyv, segélykérelmek és segélyben részesültek mutatókönyvei is fennmaradtak.

Az f) állag hagyatéki iratai leltárakat és jegyzőkönyveket tartalmaznak.

A g) állag vegyes nyilvántartásai között a városba betelepültek (1882–1944) névsora, iparosokkal, kereskedőkkel, idegen állampolgárokkal, munkaidővel kapcsolatos ügyek iratai találhatók meg.

A h) állag cselédkönyveket, munkakönyveket, munkásigazolványokat őriz.
 

205 doboz, 1 csomó, 190 kötet – 32,50 fm.

a) Tanácsülési jegyzőkönyvek  
    1. k.        1945–1950
 b) Elnöki iratok  
    1–10. d.Iratok        1888–1930
    11–23. k. Iktatókönyvek       1890–1922
    24. k. Mutatókönyv       1895
 c) Elnöki és bizalmas iratok  
    1. d. Iratok       1910–1913
 d) Közigazgatási iratok        1946–1950
    1–163. d. Iratok       1929–1950
    164–242. k. Iktatókönyvek       1929–1950
    243–279. k. Mutatókönyvek       1929–1949
    280–299. k. Sortárkönyvek       1929–1950
    300. k. Kiadói könyv       1948–1949
 e) Hadigondozási iratok  
    1–11. d. Iratok       1924–1946
    12–17. k. Katonai családi segély törzskönyvek,
 segélykérelmek, mutatók
       1939–1947
 f) Hagyatéki iratok  
    1–3. d. Jegyzőkönyvek és leltárak       1934–1947
 g) Vegyes nyilvántartások  
    1–3. d.        1882–1949
 h) Munkakönyvek  
    1–18. d. Munkakönyvek, munkás igazolványok,
 cselédkönyvek
       1900–1950
    1. k. Gazdasági cselédkönyvek nyilvántartása

       1914–1949