V. B. 173. Gyula város polgármesterének iratai 1882–1950

Az 1870. évi XLII. tc. a polgármestert a város első tisztviselőjévé tette. Gyula rendezett tanácsú város 1873. évi szabályrendelete – amelyet az 1871. évi községi törvény (XVIII. tc.) alapján állítottak össze – a következőképpen határozta meg hatáskörét: elnöke a városi tanácsnak, a képviselő-testületnek, az árvaszéknek, amelyeknek tanácskozásait vezeti. Felügyel a törvények, a felsőbb – főispáni, alispáni – utasítások, valamint a városi szabályrendeletek betartására. Mint a közigazgatás vezetője eljár az adó-, ipar- és katonai ügyekben, újoncozás és általában minden olyan esetben, amelyet a törvény, a felsőbb hatóság, a városi közgyűlés vagy a tanács előír számára. Őrzi a város pecsétjét, amellyel okmányokat hitelesít. Ellenőrzi a községi vagyont, a pénztárakat. Felügyel a községi rendre, a közbiztonságra, az iskola-, egészség- és szegényügyre, a községi utakra és közlekedési eszközökre. Peres és peren kívüli ügyekben a hatóságok előtt képviseli a várost. Ellenőrzi az állami, megyei és városi adók pontos behajtását. Elősegíti a himlőoltás elvégzését. Felfogadja és adott esetben elbocsátja a városi szolgaszemélyzetet. Mint az árvaszék elnöke, felügyel az árvaügyek lelkiismeretes kezelésére.

A közigazgatási feladatok szaporodásával tovább bővült feladatköre. A város 1910. évi szervezési szabályrendelete részletesen rögzítette ezeket: elnöki feladatot lát el az állandó és központi választmánynál, valamint a képviselő-testület által választott bizottságoknál. Kitűzi a rendes és rendkívüli, a választmányi és a tanácsülések határidejét. A városi pénztárakat a főügyész a számvevők és egy jegyző jelenlétében negyedévenként megvizsgálja. Adott esetben fegyelmi vizsgálatot indít és ítélkezik. Elrendeli a tan- és kisdedóvásra kötelezett gyermekek összeírását. Engedélyt ad – a színügyi bizottság véleményének meghallgatásával – színházi előadások tartására, kirendeli a beteg, vagy szabadságon lévő tisztviselők helyetteseit. Kijelöli – az 1883. évi XX. tc. 2. paragrafusa alapján – az önálló vadászterületeket. Utalványozza és a számvevőség által nyilvántartja a közgyűlés vagy a tanács döntései értelmében jóváhagyott szerződések kiadásait. A költségvetésben megállapított tételek utalványozását engedélyezi.

A polgármester minden év első közgyűlésére jelentést állított össze a város előző évi gazdasági- és pénzügyeiről, a különféle alapokról és alapítványokról, a hivatal ügymenetéről, az általa tett intézkedésekről és az előfordult jelentősebb eseményekről. Ezek a jelentések a polgármesteri, illetve tanácsi iratanyagban találhatók meg, egy részük pedig nyomtatásban is megjelent (1891–1903).

Az 1929. évi, a közigazgatás rendezéséről szóló XXX. tc. megszüntette a rendezett tanácsú városi szervezetet, helyette megyei városi szervezetet írt elő. A törvény 44. paragrafusa kimondta, hogy azokban az ügyekben, amelyek addig a tanács hatáskörébe tartoztak, a polgármester egyéni hatóságként határoz és intézkedik. Feladatait a főjegyző és a városi tanácsnokok segítségével látja el.

A második világháborút követően a 14/1945. M. E. sz. rendelet intézkedett a közigazgatás újraszervezéséről. Eszerint a háború utáni rendkívüli helyzetben az ideiglenes kormány csak fokozatosan tudta az államszervezetet helyreállítani, így a helyi önkormányzatoknak önállóan és a maguk erejéből kellett gondoskodni az igazgatási szervek létrehozásáról és működésük biztosításáról. Az 1030/1945. M. E. sz. rendelet részletesen intézkedett a közigazgatás megszervezéséről. Első paragrafusa szerint minden megyei városban meg kell alakítani a képviselő-testületet, amely megválasztja az önkormányzati tisztviselőket az 1938. szeptember 1-jén fennállt rendelkezések szerint (az 1886. évi XXII. tc. és az 1929. évi XXX. tc. alapján). A rendelet kimondta, hogy a törvényhatósági és megyei jogú városokban újra fel kell állítani a tanácsokat, amelyek hatásköre minden olyan ügyben helyreáll, amelyet az 1929. évi XXX. tc. 44. paragrafusa a polgármester hatáskörébe utalt. A városi tanács a polgármester tanácsadó testülete, a városi közigazgatás végrehajtó közege és egyben önálló közigazgatási hatóság is minden olyan ügyben, amelyet a törvények és szabályrendeletek első vagy másodfokon hatáskörébe utalnak. Gyulán 1945. november 10-én – a polgármester 15722/1945. sz. határozatával alakult meg a városi tanács, amely hetente tartotta üléseit.

A polgármesteri hivatalhoz érkező iratok iktatása az 5500/1929. M. E. sz. rendelet 15–30 paragrafusa alapján történt. A helyi ügykezelési szabályrendeletet 24.220/1929. sz. alatt adta ki Gyula városa. Az általános vagy városi iktatóhoz tartoztak az ipari, illetőségi, állampolgársági, kórházi, iskolai, városgazdálkodási, építési, pénz- és adóügyek. Az iktató hivatalnok vezette az elnöki iratok iktatókönyvét is. A bizalmas iratok iktatása a polgármester vagy helyettesének feladata volt. Külön iktatóval rendelkezett a városi árvaszék, a községi bíróság és a községi büntetőbíróság. 1929-től alapszámos iktatást vezettek be a közigazgatási iratok iktatására, így az iktató- és mutatókönyvek mellett sortárkönyveket is vezettek.

Az a) állag az 1945–1950 között keletkezett tanácsülési jegyzőkönyveket tartalmazza. A jegyzőkönyvek a jelenlévők névsorán kívül a tárgyalt ügyek iktatószámát tartalmazzák. Segédlete nincs.

A b) állag elnöki iratait iktatókönyvek segítségével lehet kutatni. Mutatókönyvből egy maradt meg.

A c) állag elnöki bizalmas iratai segédkönyvek hiányában átnézéssel kutathatók.

A d) állag közigazgatási iratai a város vezetésének, az ipari, kereskedelmi, kulturális, sport, oktatási, szegénygondozási, egyéb szociális, egyesületi, német származásúak munkaszolgálati, kitelepítési ügyeinek dokumentumait foglalják magukba.

Az e) állagban az első és a második világháborúhoz kapcsolódó katonai családi segély és hadigondozási ügyek iratai találhatók. A segélytörzskönyv, segélykérelmek és segélyben részesültek mutatókönyvei is fennmaradtak.

Az f) állag hagyatéki iratai leltárakat és jegyzőkönyveket tartalmaznak.

A g) állag vegyes nyilvántartásai között a városba betelepültek (1882–1944) névsora, iparosokkal, kereskedőkkel, idegen állampolgárokkal, munkaidővel kapcsolatos ügyek iratai találhatók meg.

A h) állag cselédkönyveket, munkakönyveket, munkásigazolványokat őriz.
 

205 doboz, 1 csomó, 190 kötet – 32,50 fm.