V. B. 152. Gyula Város Tanácsának iratai (1856) 1857–1872 (1884)

Magyar- és Németgyula 1848-ban megkísérelt egyesítése az abszolutizmus idején zajlott le végérvényesen. 1857. június 15-én a két város tanácsa és néhány tekintélyes polgár, valamint a megyei hatóság képviselői jelenlétében megszületett a megállapodás a két város között. Két hónap múlva a megyefőnök kinevezte az új tisztikart - élén a polgármesterrel -, amely 1857. október 1-jén tette le az esküt. A felsőbb hatóság kijelölte a 12 tagú községi választmányt is, amely a képviselő-testület feladatkörét volt hivatva ellátni.

1860 októberében - az októberi diploma kiadásával - helyreállt az alkotmányosság. Gyulán december 15-én ült össze az 1848-ban választott képviselő-testület. Az 1857-ben kinevezett tanácsot nem ismerték el törvényes elöljáróságnak, így az letette hivatalát. Megkísérelték visszahívni az 1848. évi tanácsot, de az csak ideiglenesen vállalta a városvezetés feladatait. Az események gyorsan peregtek. 1860. december 31-én megszavazták a rendezett tanácsot, és 1861. január 5-én tisztújítást tartottak. A főbíró Kiss Lajos lett, akit már 1848-189-ben is megválasztottak a főbíró-polgármesteri posztra. A korábbi városvezetéstől átvették a levéltárat, a pénztárakat és a városi vagyont. A január 30-án tartott népgyűlésen száz tagból álló képviselő-testületet választott a város.

Miután a Helytartótanács Gyula város rendezését - az 1861. július 10-én kelt rendeletével - a megye hatáskörébe utalta, a megyei bizottmány augusztus 5-én elrendelte a városi tanács tisztviselőinek - élén a polgármesterrel - újraválasztását. Az új tanács - élén Huszka József polgárnaggyal, Kiss Lajos főbíróval és Knaifel János főjegyzővel - október 5-én tartotta első ülését.

A rövid ideig tartó alkotmányos korszak 1861 őszén véget ért, a városi képviselő-testületet - az országgyűléshez és a megyei bizottmányokhoz hasonlóan - feloszlatták. 1864-ben a felsőbb hatóságok megszüntették a rendezett tanácsot - amely ellen többször indult a város lakói részéről is támadás -, és április 1-től szolgabírói fennhatóság alatt álló községi elöljáróságot neveztek ki. A rendezett tanács megszüntetésével egyidőben Németgyula sikertelen kísérletet tett a Magyargyulától történő elszakadásra.

Az 1860-as évek második felében, az alkotmányosság ismételt helyreállítása után folytatódott a küzdelem a rendezett tanácsi státusz visszaszerzéséért, de végleges megoldást csak a kiegyezést követő időszak eseményei hoztak.

Az a) állag tanácsülési jegyzőkönyvei és a b) állag közigazgatási iratai az 1857-ben egyesült Magyar- és Németgyula újonnan kialakított, egységes tanácsának működését mutatja.

A c) állag tulajdon-nyilvántartási iratai elsősorban telekkönyveket jelentenek.

1 doboz, 23 kötet - 0,53 fm.