V. A. 102. Magyargyula város közgyámjának iratai 1805–1854

Az árvák és a gondnokoltak támogatása és hatósági felügyelete 1848-ig társadalmi helyzetük szerint történt. A nemesi árvák gyámságát a megyei közgyűlés ill. az általa kinevezett bizottság, a polgári árvákét a városi tanács, a jobbágyárvákét a földesúr felügyelte.

Már a Verbőczy-féle Hármaskönyv is foglalkozott a magukról gondoskodni nem tudókkal, majd a XVII-XVIII. században több rendelet született ez ügyben. 1763-ban a helytartótanács, 1767-ben Mária Terézia úrbéri rendelete rendelkezett a jobbágyi árvákról és javaikról. Ez utóbbiak felügyelete az úriszék hatáskörébe tartozott. Az ügyintézés, valamint az árvajavak kezelése a városi elöljáróság kötelessége volt. Az 1848. évi áprilisi törvények megszüntették a földesurak ellenőrző jogát, és az árvák felügyeletét, valamint az árvatömegek kezelését a vármegyék és a községek hatáskörébe utalták. Békés megye az árvák vagyonának egységes kezelésével kapcsolatban 1848. december 6-án tartott megyei árvaszéki ülésén olyan döntést hozott, hogy azt minden község és árvagyám maga kezelje. A gyulai uradalom december 8-án adta át a városnak - a főbíró, az elöljáróság, valamint a vármegye és az uradalom küldötteinek jelenlétében - az árvapénztárat.

Az árvák örökségéről az elöljáróság (a törvénybíró, a jegyző, az esküdtek) leltárt készített. Az értékbecsléshez gyakran kértek fel szakértőnek mesterembereket. Az ingóságokat elárverezték, a befolyt összeg a gyámpénztárba került. Az árvagyám kezelte a pénztár bevételeit és kiadásait, befektette és kamatoztatta a kiskorú örökösök pénztőkéjét. Érdeke volt a pénzek eredményes kezelése, mivel fizetését - amely az összvagyon bizonyos százalékát tette ki - innen nyerte. A községi árvapénztár a korabeli hitellehetőségek sorában kiemelkedő fontosságú szerepet töltött be.

Az abszolutizmus idején a birodalmi bürokrácia az árvák és gondnokoltak ügyét is szabályozta. Egy 1851. augusztus 9-én kiadott rendelet árvabizottmányok, mint első fokú gyámügyi hatóságok felállítását írta elő. Gyulán 1854-ben alakult meg az árvabizottmány.

A fond anyagát egy jegyzőkönyv alkotja, amely az árvák és özvegyek tulajdonát képező ingatlanok és ingóságok leltárait, árverési jegyzőkönyveket, osztályegyezségeket tartalmaz. Forrásértéke gazdaság-, társadalom- és családtörténeti kutatások, néprajzi adatgyűjtések szempontjából jelentős.

Jogelődje nincs a fondnak, jogutódja: V. B. 154. Gyula város közgyámjának iratai.

1 kötet - 0,05 fm

1. k. Jegyzőkönyv 1805-1854