Boldog születésnapot, Budapest!
A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács 1972-ben a centenáriumi ünnepségeken való részvételre kérte fel az ország megyéit, azzal a nem titkolt céllal, hogy kihasználják a kerek évforduló kínálta kiváló alkalmat a „szocialista közgondolkodás erősítésére”. Az állami, társadalmi és pártszervektől azt várták, hogy vidéken is törekedjenek a főváros iránti szeretet, a szocialista hazafiság erősítésére és elmélyítésére – és nem mellesleg a Budapesten lakó dolgozók körülményeinek, életfeltételeinek javítására. Döntés született a megyék és a főváros összefogásával egy népligeti Centenáriumi park létesítéséről. Egységes keretterv alapján a számára kijelölt 1000–1500 m2-nyi területen minden megye a saját tájegysége flóráját bemutató parkrészletet alakított ki.
Az „országkert” Békés megyei parcellájában folyó gyakorlati munka koordinálása Gál Andrásra, a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat igazgatójára és Boros Péter főmérnökre hárult. Egyeztetni kellett a kivitelezést végző Főkerttel, közösen kiválasztották a kiültetésre kerülő, Békés megyére jellemző díszfákat, cserjéket, évelő növényeket. Bevonták a munkába a Békés Megyei Tervezőintézetet is, és az általuk javasolt megoldások közül a Körösök vidékét jelképező, hármas kavicsút találkozásánál emelt, gránitgömbökből álló csobogókút mellett döntöttek.
A budapesti parkosítás a Népliget Könyves Kálmán körút és Vajda Péter utca által határolt részén 1973 tavaszán kezdődött. Öt hektárnyi területen tizenkilenc megye növényvilágát vonultatták fel, a domborzat kialakítása az ország földrajzi fekvéséhez hasonlított. Az egyes részekhez Pécs környékéről való régi, kátránnyal átitatott, kettéfűrészelt talpfákból kialakított faburkolatú utak vezettek.
A Centenáriumi parkot 1973. október 1-jén avatták fel. Az eseményről beszámoló sajtótudósítások az egyik legeredetibb tervnek a Békés megyeiek csorgóját tartották, de a győriek által a park nyugati csücskébe apró nádassal „megépített” Fertő tó szintén sokakat ámulatba ejtett. Veszprém megye bazaltkockákból kirakott, felgyűrődő csonkakúpokkal a Badacsony vulkánhegyeit és a Balatont varázsolta a Népligetbe. A park megnyitásakor inkább kissé idegenszerű, semmint otthonos hatást keltett, de vasárnaponként egyre többen jártak a csodájára. Voltak, akik a padokon, kerti székeken, deszkából ácsolt napozókon pihentek, mások Zala megye adománya, a közkedvelt kerámia térfal előtt készítettek családi fotókat. Az, aki vidékről származott Budapestre, az mindenekelőtt saját „megyéjét” kereste fel, és az ottani sétányokat bebarangolva gondolt vissza szülőföldjére.
A helyi és a központi pártvezetés politikai és városfejlesztési szempontból egyaránt sikeresnek nyilvánította a százesztendős évfordulóhoz kapcsolódó programsorozatot. Fővárosi lakosok tízezreit, rengeteg üzemet és szocialista brigádot mozgósítottak, a kezdeményezés mondhatni társadalmi üggyé vált. A mozgalomnak igen sok konkrét, kézzelfogható, látható és igen hasznos eredménye lett: építkezések, felújítások, parkosítás, fásítás, fesztiválok és kiállítások szervezése.
Szerző: Héjja Julianna Erika
A 100. évforduló előkészítésében 1972–1973-ban nagy szerep jutott a Fővárosi Kertészeti Vállalatnak és Budapest Főváros Tanácsa VB. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának is. HU-MNL-BéML-XXIII.14. 21275/1972, 20612/1973.
A parképítésben való részvételen túl Szerdahelyi István múzeumigazgató javaslatára a Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a helyi párt, a KISZ és a népfront részvételével 1972. október 9-én tartott együttes ülésében elhatározta azt is, hogy a főváros jubileuma emlékére Budapestről kereszteli el az épülő új törökzugi lakótelep egyik utcáját. A Budapest körút azóta is, megszakítás nélkül gyulai közterületi elnevezés maradt. HU-MNL-BéML-XXIII.413. 124/1972.
Levéltári forrás: HU-MNL-BéML-XXIII.415.b. 15376/1973.
Új hozzászólás