A királyné és Kovácsháza – Konferencia Kisasszony napján (beszámoló)

2023.09.13.

Színvonalas konferencián vehettek részt azok, akik ellátogattak szeptember 8-án, pénteken a mezőkovácsházi városházára. 1463 tavaszán, Mátyás király idejében írták azt az oklevelet, mely Kovácsháza első ismert említését tartalmazza. Ennek idén, 2023-ban 560 éve. A kerek évforduló alkalmából az MNL Békés Vármegyei Levéltára és Mezőkovácsháza önkormányzata konferenciát szervezett az alábbi címen: A királyné és Kovácsháza – Előadások Mezőkovácsháza első ismert említésének 560. évfordulója alkalmából.

A szakmai együttlét elején Kiss Rózsa és tanítványai „A néhai való jó Mátyás király” kezdetű dallal éreztették a hajdan volt idők hangulatát. A jelenlevők elismeréssel adózhattak a gyerekeknek (Bankó Zejnep, Bankó Jáde, Erdős Kincső, Mészáros Angelika, Szatmári Tamara, Kókai Anasztázia) és felkészítő tanáruknak a régi magyar ének szép előadásáért. Ezután Sáfár Gyula, a Levéltár igazgatója és Albertus László alpolgármester tartottak köszöntő beszédet, majd Dr. Neumann Tibor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet főmunkatársának referátuma hangzott el a Mátyás király halála utáni trónharcokról. A szakember rámutatott arra az ellentétre, mely Mátyás király házasságon kívül született fia – Corvin János – és Mátyás felesége, Beatrix királyné között fennállt. Mátyás halála után II. (Jagelló) Ulászló lett Magyarország királya. Corvin János ugyan alul maradt a trónküzdelemben, de Ulászló végül is kiegyezett vele.

Dr. Halmágyi Miklós, az MNL Békés Vármegyei Levéltárának munkatársa Kovácsháza középkori oklevelei alapján vázolta a település 15-16. századi történetét. Megtudhattuk, hogy Cécei Lőrinc és fivére, Máté zálogként szerezték meg Kovácsháza mezőváros felét 1489-ben, de Beatrix királyné 1490-ben elkobozta tőlük, mert Cécei Kis Máté Corvin Jánost támogatta a Mátyás halála utáni trónviszályban. Ulászló és Corvin János kiegyezése folytán Cécei Lőrinc visszakaphatta a családjától elvett birtokokat. A jelenlevők vetített képeket láthattak Kovácsházát említő középkori oklevelekről. Hallhattak a 15-16. századi Kovácsháza földesurairól és jobbágyairól is. 1508-ban II. Ulászló oklevelet adott ki a Nyulak szigetén – a mai Margit-szigeten – élt Domonkos-rendi apácanővérek javára. Ez a dokumentum megemlíti Kovácsházi Besenyő (Bessenyei) Istvánt is.

Dr. Szaszkó Elek történész, történelemtanár a Kovácsházát birtokló Bessenyei Istvánról és családjáról beszélt. Megtudhattuk, hogy amikor Habsburg Ferdinánd király 1527-ben el akarta foglalni a magyar trónt, Bessenyei István tartott beszédet előtte a magyar nemesség részéről. Később a pápa követével is tárgyalt Bessenyei. Minden bizonnyal a fia lehetett az 1508-ben említett Bessenyeinek.

Dr. Németh Csaba, az MNL Békés Vármegyei Levéltárának munkatársa arra kereste a választ, milyen kapcsolat fűzte Kovácsházát a gyulai vár uraihoz – a Maróti családhoz – és Mágocsy Gáspár gyulai kapitányhoz. A Maróti testvérek, Lajos és Mátyus fontos szereplői a Kovácsházát először említő, 1463-ben kelt oklevélnek: amikor Lajost és Mátyust Kunágota és Szilas birtokába iktatták, az iktatáson jelen volt a kovácsházi falunagy is. 1461-ben kelt források szerint Szilágyi Mihály – Hunyadi Mátyás nagybátyja – korábban megtámadta és elköltöztette Szilas és Zeleméres falvak lakóit. Szilas utódtelepülésének a Kunágota, Zeleméresének pedig a Királyság nevet adta. A szakember 16. századi jegyzék alapján azt is bemutatta, hogy Kovácsházának a század derekán 200 lakosa lehetett, ami abban az időben nem számított kevésnek.

Szarka József, a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum régésze, történésze a Mágocsy család felemelkedéséről, a család ősének, Porkoláb Mártonnak pályafutásáról beszélt. Sok érdekesség mellett hallhattunk a szepesi káptalan könyvtárában megtalált, magyar nyelvű lapszéli megjegyzésekkel ellátott Bibliáról, mely a Mágocsy család tulajdonában állt.

Az előadások után lehetőség nyílt kérdések megvitatására is. Az éneklő gyerekek emléklapokat vehettek át.

A Levéltár köszönetet mond Mezőkovácsháza város vezetőinek, amiért lehetőséget és helyszínt biztosítottak a konferencia lebonyolítására, és megvendégelték az egybegyűlteket. A rendezvény napja egyébként említésre méltó kell, hogy legyen Kovácsháza barátainak naptárában, hisz szeptember 8-a Kisboldogasszony ünnepe (Kisasszony napja), Szűz Mária születésnapja, a kovácsházi katolikus templomnak pedig Kisboldogasszony a védőszentje.

A Beol is hírt adott a Kovácsházán tartott konferenciánkról.
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/09/micsoda-idok-voltak-560-eve-a-kiralynek-koraban-kovacshazan

Képek szeptember 8-án tartott kovácsházi konferenciánkról. Mezőkovácsháza önkormányzatának oldaláról osztottuk meg:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=617567807223911&set=pcb.617568907223801&locale=hu_HU

 

 
 
A borítóképen is látható oklevél: {C}{C}{C}{C}Kovácsháza első ismert említése az aradi káptalan 1463. március 26-án kelt oklevelében (HU-MNL-OL-DL 15818): https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/181639/

 

Utolsó frissítés:

2023.09.13.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges