III. tabló. Csúcspont: Marosvásárhely és Ónod – 1707.

Jelenlegi hely

1 / 6

II. Rákóczi Ferenc meghívólevele hajdúvárosai számára az ónodi országgyűlésre. Marosvásárhely, 1707. április 6. V. 272/a. Tarcal nagyközség iratai (1398) 1606–1950. Tarcal mezőváros feudális kori iratai (1398) 1606–1848. 5. doboz. Tarcal város tanácsának iratai.

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmi nagypecsétje 1709-ből. (fotó) IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Iratok. Fasc. 219. No. 271.

Az 1707. május 31. – június 18. között ülésezett ónodi országgyűlésen (Generalis Convent) elfogadott és Zemplén vármegye számára megküldött törvények első lapja. A törvények közül a II. törvénycikk a legismertebb, mivel ez szól I. József magyar király és a Habsburg-ház trónfosztásáról, de mellette olyan jelentős kérdésekről is szólnak az ónodi törvénycikkek többek között, mint a kuruc hadsereg hadiszabályzatáról, a Regulamentum Universale-ról; a rézpénz leértékeléséről, az ítélőtábla létrehozásáról, vagy a közteherviselés alapján álló új adórendszerről. Nagy jelentőségű a XXIV. törvénycikk is, amely megerősítette Gönc mezővárosának korábban adományozott hajdúvárosi kiváltságát, ezzel törvényileg is a hajdúvárosok sorába emelkedett, mégpedig úgy, hogy a földesurakat az állam kártalanította. IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214-1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214-1786 (1848). Iratok. Fasc. 218. No. 237.

Az 1708. május 21.–június 14-ei egri szenátusi ülés gazdasági–adóügyi tárgyú határozatainak Zemplén vármegyére vonatkozó része, amelyről Zemplén vármegye közgyűlése 1708. július 17-én, Zemplén mezővárosában tárgyalt. A forrás érdekessége, hogy az 1707-ben bevezetett, a közteherviselésen alapuló dikális adórendszeren belül, a borok adóalapjának meghatározásakor már előfordul a klasszikus Tokaj-Hegyalja tájmeghatározás, amely szerint a borvidék az abaújszántói Sátor-hegytől a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyig tart: „A Borok Classissainak Extractussa”: „Ugyan a Tokaji és Tarczaly, Zombory, Mádi, és Tolcsvay, avagy közép renden levő borokbul, nemkülönben, az egész Hegyallyai, Ujhelytül fogván Szántóig, oda értvén az Ondit, és Horvátit, javabul egy dicaban szamlaltassék hordó No. 2.”

Pankotai Ferenc, az Udvari Kancellária regesztrátora (lajstromozója) nyugtája a dámóciaktól kapott, két hétre való szénáról és abrakról. IV. 2005/b. Zemplén vármegye adószedőjének iratai 1553–1850 (1852). Számadások 1635–1850 (1852) és é. n. „Quietantiae Perceptorales.” 2. doboz. Loc. 212. 1707. év.

II. Rákóczi Ferenc, a Szabadságért Össze-szövetkezett Magyarországi Státusok és Rendek Vezérlő Fejedelmének pecsétje 1710-ből. (fotó) IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214–1850 (1937). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok – Acta Politica 1214–1786 (1848). Iratok. Fasc. 219. No. 284.