Szőlőhegyekkel kapcsolatos dokumentumok Somogyban
Somogy vármegye szőlő- és gyümölcstermesztése középkori eredetű, ezt bizonyítja az 1498-as megyecímerbe került jelkép, a három szőlőágat markoló páncélos jobb kar is. A török hódoltáság időszaka előtt is folyt a térségben szőlőművelés, azonban az elszórt adatokon kívül kevés levéltári forrással rendelkezünk e korból. A török háborúk, a rácdúlás és a Rákóczi-szabadságharc eseményei után kialakult békés viszonyok újból lehetőséget adtak a békés gazdálkodásra, illetve szőlőtermesztésre. Ezt szolgálta az is, hogy az 1730-as évektől stabilabb birtokviszonyok jöttek létre a vármegye területén élő nagybirtokos főúri családoknál. A 18. század első szőlőhegyi vonatkozású iratai is e családok: a Zichy, Festetics, Széchényi és Esterházy levéltáraiból kerültek elő. Ezek a korai telepítési szerződések is azt bizonyítják, hogy fontos volt a háború sújtotta vidék mezőgazdasági termelésének újraindítása. A Dunántúlon működő szőlőhegyi közösségek − korabeli szóhasználattal élve – helységek, hegyek önállóan, saját beligazgatással működtek. Egy-egy szőlőhegy birtokos társadalma több falu vagy mezőváros lakóiból került ki, a szőlőhegy birtokosai önálló közösséget alkottak. Ezek a közösségek, földesurukkal egyeztetve az 1740-es évektől a szőlőhegyi mezőgazdasági termelést (nemcsak borkészítést, hanem zöldség- és gyümölcstermesztést, valamint a pálinkafőzést), a szőlőhegyi önkormányzat működését és a szőlőhegyben követendő magatartást szabályrendeletekkel, korabeli szóval statútumokkal foglalták keretbe. Ezek a korai szabályrendeletek az ezt egységesen rendező 1776. évi vármegyei statútum megszületéséig egyediek voltak. A kiállítás anyagából is látszik, hogy azon szőlőhegyek amelyek 1776 után a vármegyéhez fordultak statútumért, általában a vármegye kőnyomatos példányának az adott szőlőhegyre vonatkozó aktualizált változatát kapták. Vannak kézzel átírt példányok is, de a törzsszöveg még a reformkorban is az 1776. évi vármegyei statútumon alapult. Ezek a szabályrendeletek az 1860-as évek végéig érvényben voltak.
A kiállításhoz csak az MNL Somogy Vámegyei Levéltárában fellelhető statútumokból, szőlőtelepítési szerződésekből és hegygyűlési jegyzőkönyvekből válogattunk.
Az itt látható dokumentumok nagy részének szakszerű, jegyzetekkel ellátott átírásai az Égető Melinda és Polgár Tamás szerzőpárostól 2011-ben megjelent Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből (1732−1847) című kötetben olvashatók. A kiadvány számos somogyi vonatkozású, más levéltárban található irat közlését is tartalmazza.
Internetes elérhetősége: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_sk_Hegytorvenyek/?pg=0&layout=s
Polgár Tamás





































































































































































































































































